Lassan cikksorozattá növi ki magát hasábjainkon a jelzáloghitelezés témakörében a nemzetközi innovatív konstrukciók vizsgálata, melyek kitűnő keretet teremtenek ahhoz, hogy rávilágítsunk, milyen szempontokat kell mérlegelni egy hitelfelvételi döntésnél és mikre lehet számítani a hazai piacon a verseny intenzitásának továbbfokozódásával. Alábbi összeállításunkban alapvetően arról lesz szó, hogy megéri-e hitelfelvételkor egy adott összeget pluszban kifizetni azért, hogy alacsonyabb kamat mellett kaphassuk meg a hitelt. Lássuk hát, mit is tud ez a tengerentúli konstrukció és min kell elgondolkodni, ha hónapok múlva egy hazai bankfiókban ilyesmi döntési helyzet elé állítanak minket!
Az ajánlat lényege egy egyszerű példán keresztül
A gyakorlatban arról van szó, hogy ha az ügyfél felvesz egy jelzáloghitelt, opcionálisan csökkentheti annak fix kamatát azáltal, hogy ún. diszkontpontokat vásárol. Alapesetben egy diszkontpont negyed százalékpontos kamatcsökkentést jelent és a hitelösszeg 1%-ába kerül. Nézzük ezt egy példán keresztül, hogy könnyebb legyen megérteni!
Amennyiben valaki 30 évre, fix kamat mellett 200,000 dollár hitelt szeretne felvenni és ezt 6.25%-os éves kamat mellett kapná meg, akkor 2,000 dollár azonnali kifizetése esetén 6%-ra mérséklődhet a fizetendő kamata. Ez az opció 32.33 dolláros havi megtakarítást eredményez, így könnyen kiszámítható, hogy 62 hónap a megtérülési idő, vagyis a havi megtakarítások összege ekkora éri el a kezdetben letett 2,000 dollárt. (Megjegyezzük, hogy ekkor még nem számoltunk a pénz időértékével, tehát nem diszkontált megtérülést adtunk meg.)
A legtöbben rossz lóra tesznek...
A témában a közelmúltban érdekes tanulmány látott napvilágot: Yan Chang és Abdullah Yavas az ügyfelek viselkedésének vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a hitelfelvevők túlnyomó többsége feleslegesen fizet a diszkontpontokért, melynek eredményeképpen később hibát hibára halmoz.
Az előző példából adódóan a legkézenfekvőbb hiba, hogy sokan túlbecsülik, meddig fogják törleszteni a hitelt, így sok esetben el sem érik a megtérülési időt, annak diszkontált módszerrel meghatározott értékéről nem is beszélve...
A kutatók 3,899 hitelügyletet vizsgáltak, melyeket 1996 januárja és 2003 decembere között kötöttek. Ezek statisztikái alapján elmondható, hogy az ügyfelek nyolcada vásárolt diszkontpontot.
A vásárlásra szavazók kétharmada 2005 júniusára már visszafizette kölcsönét, vagy azért mert eladta az ingatlant, vagy refinanszíroztatta a hitelt. Ezen részaránynak csupán 1.4%-a kötött pénzügyileg pozitív kimenetelű ügyletet a diszkontpont-opció lehívásával.
A fennmaradó egyharmadnak 2005 júniusában is volt még fennálló kötelezettsége, így elérték a megtérülési időt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatás talán egyetlen komoly gyengepontja, hogy historikusan alacsony kamatok és emelkedő ingatlanárak idején készült, így a hitelfelvevők számára igencsak vonzó alternatívát jelentett a refinanszírozás, míg az emelkedő kamatok idején jelentősen profitálhatnak az ügyfelek a diszkontpontokkal még alacsonyabban rögzített kamatból.
Mik a leggyakoribb hibák?
Lehet, hogy a kutatás az emelkedő kamatok időszakában más eredményt hozott volna, a végkövetkeztetések azonban egyértelműek: a legtöbben túlbecsülik, hogy meddig lesz meg a hitelük, a többiek pedig a diszkontpontok megvétele miatt nem élnek a kínálkozó refinanszírozási lehetőségekkel, mivel sajnálják a már "befektetett pénzt".
Előbbi hiba a fentiek tükrében teljesen egyértelmű, az utóbbi esetben pedig az elsüllyedt költségek fogalmát kell felidézni magunkban a döntés előtt. Az elsüllyedt költség olyan múltbeli ráfordítást jelent, mely nem szabad, hogy a későbbiekben befolyásolja jövőre vonatkozó döntéseinket, hiszen visszamenőleg azt már nem tudjuk befolyásolni. Más szóval: ne ragaszkodjunk görcsösen a drága pénzért vett pontjainkhoz, ha a csökkenő kamatszint miatt olyan refinanszírozási lehetőségeink adódnak, melyekkel sokat spórolhatunk.
A kutatás tapasztalatai szerint aki beruházott ezekbe a diszkontpontokba, általában túl későn élt a refinanszírozás adta lehetőséggel, így pénzügyileg nem éppen a legjobban jött ki az üzletből.
Az opciót tehát akkor érdemes lehívni, ha arra számítunk, hogy a megtérülés időpontjában még lesz fennálló hiteltartozásunk és a kamatok emelkedését várjuk, akkor érdemes ugyanis egy általunk alacsonynak vélt szintet hosszabb távon fixálni. Fontos persze, hogy ne ússzunk árral szemben, azaz a kamatok esetleges csökkenése esetén tudjuk mit kell tennünk: fogadjuk el, hogy várakozásaink hibásak voltak és refinanszíroztassunk.
Kármán András bejelentése: hozzányúlnak a kamatstophoz, erre készülhetnek az érintett lakáshitelesek
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2026. szeptember 30-án végleg megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja
-
1 hét múlva kezd a VéNégy Fesztivál Nagymaroson (x)
Bagossy & Nouvelle Vague Nagymaroson, akciós jegyek vasárnapig!







