Minden magyar szülőt érintő változás jön: teljesen kitiltanák a 13 év alattiakat a közösségi oldalakról

Az új európai tervezet szakítana az eddigi gyakorlattal, és fokozatosan, életkorhoz kötve engedné be a fiatalokat az online térbe. Míg 13 éves kor alatt teljes lenne a tiltás, a 13–14 éves korosztály kizárólag szülő által létrehozott, időkorlátos és szűkített funkciójú fiókokkal léphetne be a platformokra. A 15–17 évesek már kaphatnának önálló hozzáférést, de esetükben a szolgáltatóknak kötelezően egy biztonságosabb, a káros hatásoktól mentes felületet kellene garantálniuk. A szigorítást az indokolja, hogy a fiatalok naponta akár négy-hat órát is a képernyők előtt töltenek, miközben a közösségi oldalakat tudatosan a végtelen pörgetésre és a figyelem lekötésére tervezték. A jogszabály ezért megfordítja a bizonyítási terhet, így ezentúl a techcégek feladata lesz igazolni, hogy felületeik nem veszélyeztetik a kiskorúakat. Ezt a törekvést egészíti majd ki az idén ősszel érkező Digital Fairness Act is, amely kifejezetten az addiktív digitális dizájnt veszi célba.

Az unió ezzel a lépéssel egy már zajló globális folyamathoz csatlakozik, egységesítve a tagállamok sokszor nehézkes próbálkozásait. Ausztrália 2025 decembere óta tiltja a 16 év alattiak hozzáférését a nagy közösségi oldalakhoz, a szabályszegő platformokat pedig komoly bírságokkal sújtja. A példát mások is követik, a britek 2027 tavaszától vezetnek be hasonló tilalmat, Norvégia már készíti elő a saját törvényét, Franciaország pedig idén, 2026-ban indított új, szigorúbb szabályozási kísérletet. Ezen törekvések közös pontja, hogy az életkor ellenőrzésének felelősségét kivétel nélkül a szolgáltatókra hárítják - írta a Portfolio.

A politikai lendületet aggasztó statisztikák is alátámasztják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint a problémás közösségimédia-használat aránya jelentősen nőtt a fiatalok körében, ami egyértelműen összefüggésbe hozható az alvászavarokkal, a testképzavarokkal, a kényszeres használattal és az online zaklatással. A pszichológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a korhatár megemelése önmagában nem csodaszer. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség szakértői szerint a valódi veszélyt azok a tervezési megoldások jelentik, amelyek gátlástalanul kihasználják a gyerekek még fejlődésben lévő önszabályozását. A puszta tiltás helyett az addiktív funkciók – például a végtelen görgetés és az automatikus lejátszás – átalakítása hozhat érdemi változást.

A tiltás gyakorlati végrehajtása ráadásul komoly kihívás. Ausztráliában a szabályozás első hónapjaiban a platformok hiába korlátoztak több millió fiókot, a 16 év alatti felhasználók aránya csupán 52-ről 42 százalékra csökkent, mivel a gyerekek könnyedén megtalálták a kiskapukat az életkor-ellenőrző rendszereken. Magyarországon egy szűkebb fókuszú vita már két éve, a mobiltelefonok 2024-es iskolai korlátozásával lezajlott. Bár a hazai szabályozás az eszközök fizikai jelenlétét szorította vissza a tanórákon, a nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy az iskolai tiltás önmagában nem csökkenti érdemben a napi összes képernyőidőt, és nem hoz azonnali javulást a mentális jóllétben sem.