Ide menekíti gyermekeit a magyar elit: milliósak a tandíjak, mégis hatalmas a roham a helyekért

Hiába a milliós tandíjak, a magániskolák iránti kereslet továbbra is töretlen Magyarországon. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint 2018 óta több mint 20 új alapítványi és magániskola kezdte meg működését az országban. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az ilyen intézményekben tanuló diákok száma, és a magániskolák piaca olyannyira dinamikus fejlődésen ment keresztül, hogy komoly várólisták alakultak ki ezekben az intézményekben.

De vajon valóban többet kínál egy magániskola, mint egy állami intézmény, és megéri a szülőknek a sokszor százezres havi kiadás? Megnéztük, milyen előnyöket és hátrányokat jelenthet az ilyen oktatás, mennyibe kerülnek éves szinten ezek az intézmények, és azt is, milyen szerepet szán a magán- és alternatív iskoláknak az oktatáspolitika.

Vonzó alternatíva

A magániskolák egyik legjelentősebb előnye a nagyobb intézményi autonómia, ugyanis ebből számos más is következik. A szabadabb döntések és a nagyobb mozgástér lehetővé teheti többek közt, hogy az intézmények gyorsabban reagáljanak a szülői és tanulói igényekre, illetve hogy saját pedagógiai programjukhoz igazítsák a működésüket.

A kisebb osztálylétszám is gyakran felmerül a magániskolák egyik előnyeként. Az OECD 2024-es adatai szerint a vizsgált országokban lévő magániskolák átlagosan kisebb osztályokkal működnek. A kisebb létszámú osztályokban a pedagógusok jellemzően több figyelmet tudnak fordítani az egyes tanulókra és könnyebben tudják az eltérő képességekhez és igényekhez igazítani az oktatást. Emellett az infrastruktúra és az oktatáshoz szükséges erőforrások szempontjából is előnyösebbek a magániskolák, melyet szintén alátámaszt egy OECD elemzés.

Egy, a magániskolai választással kapcsolatos kutatásokat összegző nemzetközi szakirodalmi áttekintés szerint azok a szülők, akiknek lehetőségük van magániskolát választani, általában elégedettebbek azzal az iskolával, ahová gyermekük jár, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyen választási lehetőséggel. Az amerikai adatokon alapuló kutatások hasonló irányú eredményeket mutattak: a magániskolás gyermekek szülei több szempontból is magasabb elégedettségről számoltak be.

A magániskolák mellett szóló egyik gyakori érv, hogy a gyerekek az ilyen intézményekben minőségibb oktatásban részesülnek, ezáltal jobb teljesítményt is nyújtanak. Mindezt azonban a nemzetközi kutatások alapján érdemes óvatosan kezelni. A PISA teszteken a magániskolák tanulói sok országban valóban magasabb pontszámokat érnek el, mint az állami intézmények diákjai, amikor azonban a kutatók figyelembe vették a tanulók és az iskolák társadalmi-gazdasági hátterét, a különbség jelentősen csökkent, sőt, sok esetben meg is fordult.

EZ IS ÉRDEKELHET

Beütött az oktatási katasztrófa Magyarországon? Elképesztően rosszul teljesítettek a diákok a PISA-teszteken

Folytatódik a lejtmenet, szövegértésből és matematikából is rosszabbul teljesítettek a 15 éves magyar diákok a PISA-teszten.

Vannak hátulütők is?

A magániskolák egyik legnagyobb hátránya kétségtelenül a jelentős anyagi teher. Míg az állami intézményekben az oktatásért nem kell tandíjat fizetni, addig a magániskolákba járó gyerekek szülei akár több millió forintot is kifizetnek évente, így ezek az intézmények elsősorban a tehetősebb családok számára jelentenek alternatívát.

Ebből fakad egy másik probléma is: mivel hasonló társadalmi hátterű tanulók tanulnak az ilyen iskolákban, a gyerekek kevesebb, egymástól eltérő élethelyzettel és társadalmi háttérrel találkozhatnak, mint egy állami iskolában. Ez bizonyos esetekben szűkebb tapasztalati közeget jelenthet, miközben az állami intézmények természetes módon adhatnak lehetőséget arra, hogy a gyerekek megtapasztalják a társadalom sokszínűségét.

Több milliósak a tandíjak

Az általunk vizsgált magániskolák éves költségei között igen jelentős különbségek láthatóak: míg vannak olyan intézmények, ahol 2 millió forint körüli vagy akár az alatti összegből is kijön egy tanév, addig a nemzetközi iskolák 10 millió forint feletti tandíjat is elkérhetnek. A 12 vizsgált intézmény 2026-os díjai alapján (azoknál az iskoláknál, ahol minimum- és maximumösszegek vannak megadva, a középértékkel számoltunk) átlagosan mintegy 3,13 millió forintot kell fizetni egy tanévért. Ez azt jelenti, hogy havi szintre lebontva átlagosan nagyjából 261 ezer forintos kiadással jár az, ha valaki magániskolába szeretné íratni a gyerekét.

A táblázatban feltüntetett összegek nem minden esetben tandíjak, ugyanis több alapítványi fenntartású iskola alapítványi hozzájárulást vagy támogatást kér. Jogilag lényeges a különbség a tandíj és a hozzájárulás között, azonban a szülők részéről mindez kevésbé fontos.

A vizsgált intézmények közül a budapesti The British International School a legdrágább: a 2026-os éves tandíj a megadott adatok szerint 5,36 és 11,3 millió forint között alakul. A következő legdrágább intézmény a Britannica International School, ahol 6,722–9,496 millió forintos éves díjjal lehet számolni. Ezzel szemben a legkedvezőbb díjat kínáló intézmény a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, ahol az alapítványi hozzájárulás 2026-ban 150 ezer forint félévente, azaz évi 300 ezer forint. A Waldorf-iskolák is az alacsonyabb árkategóriájú intézmények közé tartoznak, itt a hozzájárulási díj eltérő lehet, de a 2026-ös évben minimum évente 700 ezer forinttal kell számolni.

A táblázatban is jól látható, hogy szinte minden iskolában emelkedtek az árak. Az intézmények 2025-ös átlagos éves költsége – ugyancsak a díjsávok középértékével számolva – mintegy 2,93 millió forint volt, 2026-ra pedig ez 3,13 millió forintra emelkedett. Ez egy év alatt átlagosan 201 ezer forintos drágulás, vagyis 6,9 százalékkal lettek drágábbak tavaly óta a magániskolák. Persze a tényleges százalékos változás intézményenként igen eltérő: van olyan iskola, melynek díja változatlan maradt, miközben egyes intézményeknél két számjegyű növekedés is megfigyelhető.

A Britannica International School esetében a díjsáv alsó értéke 5,9 millióról 6,722 millió forintra nőtt, ami közel 14 százalékos emelkedés, a felső érték pedig 8,4 millióról 9,496 millióra emelkedett, ami több mint 13 százalékos drágulás. A Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium esetében a minimumdíj 2 millióról 2,28 millió forintra, a maximum pedig 2,5 millióról 2,83 millió forintra nőtt, ami szintén nagyjából 13–14 százalékos emelkedést jelent. A SEK Budapest International School esetében is jelentős, mintegy 13–15 százalékos növekedés látható. Ezzel szemben például az International Christian School of Budapest esetében mindössze 100 ezer forinttal emelkedett az éves díj.

További költségek és kedvezmények

Itt mindenképp meg kell említeni, hogy a fentebbi összegek nem minden esetben jelentik a teljes éves kiadást. Az egyes intézményeknél eltérhet, hogy ez a díj pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaz, illetve milyen további költségek merülhetnek fel. Sok esetben számolni kell az olyan egyszeri hozzájárulásokkal, mint például a beiratkozási vagy regisztrációs díj, a tanszerek, a könyvek és a kirándulások díja, valamint az olyan költségekkel is, melyeket rendszeresen kell fizetni, ilyen lehet tipikusan az étkezés vagy a különórák díja, de van olyan iskola, ahol fejlesztési illetékkel és helyfenntartási díjat is kérnek.

Jó hír, hogy vannak olyan intézmények, ahol a tehetősebb családok segíthetik a nehezebb anyagi helyzetben lévő családok gyerekeit úgy, hogy a kötelezően fizetendő tandíjon felül plusz összeget fizetnek. Ezekből a befizetésekből az iskolák támogatási rendszereket működtetnek, így olyan gyermekek számára is elérhetővé válhatnak ezek az intézmények, akiknek családja önállóan nem tudná előteremteni a teljes tandíjat.

Emellett a testvérkedvezmény is elérhető számos iskolában, ami azt jelenti, hogy azoknak a szülőknek, akik második, harmadik vagy akár további gyermeküket is ugyanabba az intézménybe íratják, alacsonyabb tandíjat kell fizetniük.

A közoktatásnak is hasznára válhatnak a magániskolák

A magániskolák szerepe nem feltétlenül merül ki abban, hogy alternatívát kínálnak azoknak a családoknak, amelyek a közoktatást messze elkerülnék. Az elmúlt időszakban az oktatáspolitika részéről is megjelent az a szemlélet, hogy ezeknek az intézményeknek a tapasztalatai az egész magyar oktatási rendszer számára értékesek lehetnek. 

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nyáron egyeztetett a magyar oktatás jövőjéről az Alapítványi és Magániskolák Egyesületével és a Waldorf Szövetség képviselőivel, akkor a kér szervezet megosztotta az oktatási rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatait. A miniszter szerint a magániskolák tapasztalataira érdemes építeni a közoktatásban is, mivel ezek értékes szakmai tudást jelentenek, hiszen számos oktatási innováció is ezekből a közösségekből indult el.

Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy a magyar oktatás akkor lehet sikeres, ha képes tanulni a jó példákból, és képes arra, hogy a különböző pedagógiai műhelyek tudását közös értékké formálja.