Durván lemaradunk az EU-s átlagtól egy irtó fontos mutatóban: befuccsolt a nagy magyar felzárkózás?

A Portfolio cikke az Eurostat adataira hívta fel a figyelmet nemrég, amely alapján tavaly a hazai felnőtt lakosság 10,6 százaléka vett részt valamilyen formális vagy nem formális oktatásban a felmérést megelőző négy hétben. Ez érdemi, 1,2 százalékpontos visszaesést jelent a 2024-ben elért 11,8 százalékos csúcshoz képest. Bár a mutató most lefelé korrigált, évtizedes távlatban továbbra is javulás látható, hiszen 2015-ben ez az arány még mindössze 7,1 százalék volt. A fő problémát az jelenti, hogy az uniós átlag a 2020-as visszaesés óta folyamatosan emelkedik (2025-ben már elérte a 13,7 százalékot), így a magyar felzárkózás dinamikája megtört.

Európai összevetésben Magyarország a középmezőny alsó felében foglal helyet. Bár elmaradunk az uniós átlagtól, a magyar mutató így is kedvezőbb, mint például Németországé, Lengyelországé vagy Romániáé. A rangsort toronymagasan az északi államok vezetik, ahol a tanulás a tudásalapú gazdaság szerves része, Svédországban például a felnőttek 38,2, Dániában pedig 31 százaléka képzi magát rendszeresen.

A hazai adatok nemek szerinti bontása illeszkedik az általános európai mintázathoz, amely szerint a nők aktívabbak a felnőttképzésben. Tavaly a magyar nők 11,1, míg a férfiak 10 százaléka vett részt képzésben, ugyanakkor a csökkenés az előző évhez képest mindkét nemnél megfigyelhető volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Beütött az oktatási katasztrófa Magyarországon? Elképesztően rosszul teljesítettek a diákok a PISA-teszteken

Folytatódik a lejtmenet, szövegértésből és matematikából is rosszabbul teljesítettek a 15 éves magyar diákok a PISA-teszten.

A felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás ma már messze túlmutat a klasszikus oktatáspolitikán, és a gazdasági alkalmazkodóképesség, valamint a munkaerőpiac hatékony működésének alapfeltételévé vált. A gyors technológiai fejlődés, az automatizáció és a zöld átállás miatt a munkavállalóknak folyamatosan új készségeket kell elsajátítaniuk. Ezt felismerve az EU és Magyarország is azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka vegyen részt évente valamilyen képzésben. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat 10,6 százalékos mutatója egy négyhetes időszakot vizsgál, ezért nem keverendő össze a kitűzött éves részvételi célokkal.

A tanulási hajlandóság csökkenése komoly társadalmi kockázatokat is hordoz. A tovább- és átképzések elvileg az alacsonyabb végzettségű, sérülékenyebb helyzetű csoportok felzárkózását és mobilitását hivatottak segíteni. Ha azonban a képzésekhez elsősorban a magasabb végzettségű és stabilabb jövedelmű munkavállalók férnek hozzá, miközben a rászorulókat az idő- vagy pénzhiány akadályozza, a rendszer a különbségek mérséklése helyett újratermelheti azokat.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a 2025-ös hazai visszaesés mögött intézményi, vállalati vagy lakossági okok állnak-e, így még korai lenne tartós trendfordulóról beszélni. Az adat mindenesetre intő jel, hiszen ha a mutató tartósan alacsony szinten ragad, az jelentősen lassíthatja a magyar gazdaság elmozdulását a magasabb hozzáadott értéket előállító munkahelyek irányába.