Óriási változás jön a magyar egyetemeken: kemény döntést jelentett be a miniszter, rengeteg diákot érint

A kabinet szakít az előző kormány megosztó politikájával, amelynek következtében széttagolttá vált a pedagógusképzés - mondta Lannert Judit. Hozzátette: ennek részeként "kiléptetik" a pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, jelenleg a folyamat méltányos és jogszerű lebonyolításának kialakításán dolgoznak.

A többi képzőhelyen olyan egységes, átlátható és magas színvonalú pedagógusképzés kialakítását segítik, amely egyszerre épít a magyar felsőoktatás értékeire és megfelel a 21. század követelményeinek - mondta a miniszter.

A tárcavezető szerint az előző kormány megosztó politikája a pedagógusképzésben különösen éreztette hatását. "Miközben a politika bevonult erre a területre és rombolta az intézmények autonómiáját, az eltérő képzési- és kimentkövetelmények szerinti működésben egyre több, indokolatlan különbség jelent meg".

Hozzátette: ez nemcsak a pedagógusképző intézmények és a hallgatók számára jelentett bizonytalanságot, hanem a tanári hivatás egészének megbecsültségét, és a képzés egységes minőségét is gyengítette.

Lannert Judit azt mondta, a jövőben a pedagógusképzés valamennyi területén erősítik a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, valamint az eltérő szociális helyzetű tanulók eredményes támogatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

Az oktatási miniszer kiemelt célnak nevezte, hogy ismét sok tehetséges és elhivatott fiatal válassza a pedagógus hivatást, amihez megfelelő feltételeket kell teremteni. A tárcavezető a magyar oktatás jövője szempontjából az egyik legfontosabb ügynek nevezte a pedagógusképzés megújítását.

Jelezte egyebek mellett, hogy egyszerűsíteni fogják a még túlságosan bonyolult felvételi folyamatot, amiről a minisztérium hamarosan egyeztetést kezdeményez, és számítanak a debreceni szakemberek partnerségére is.

Lannert Judit kitért arra is, hogy ma a felsőoktatásban annyiféle modellben működnek az intézmények, ami már gátolja az átláthatóságot és a hatékony szabályozást. Jelezte: folyamatosan felszámolják az állami és az alapítványi fenntartású egyetemek közötti egyenlőtlenségeket, az értékeket megőrzik, "ahol gyengeséget látnak, ott változtatnak". A 2027-28-as tanévtől egységesebb, igazságosabb finanszírozási formát alakítanak ki, olyan működési modellt kívánnak létrehozni, amelyben jól körvonalazható a fenntartó, a szenátus és a rektor jogköre - mondta jelezve, hogy az akadémiai szabadságot és az intézményi autonómiát jogszabályi szinten visszaállítják, az alapvető jogokat visszahelyezik a felsőoktatási törvénybe. A hallgatókhoz szólva azt mondta, erősíteni fogják a hallgatóközpontúságot, áttekintik a lakhatás és az ösztöndíj kérdését, növelni szeretnék az esélyegyenlőséget, és igyekeznek támogatást nyújtani a hallgatók mentális állapotának megóvásához.

Lannert Judit elismeréssel szólt a Debreceni Egyetem munkájáról, Magyarország egyik legfontosabb egyetemének nevezte az intézményt, amely "az új kormány számára kiemelt jelentőségű". Hozzátette: az egyetem úttörő volt a külföldi diákok sikeres "bevonzásában", ami példaértékű modellként szolgál a többi egyetemnek. Bács Zoltán rektor tanévnyitó beszédében bejelentette: mintegy tizenkétezer - köztük csaknem kétezer, 130 országból érkezett külföldi hallgató - kezdi meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen. A DE a világ felsőoktatásának látható és elismert szereplője: ebben a tanévben már több mint 7800 nemzetközi hallgató tanulhat az intézményben, gazdagítva annak szellemi és kulturális életét - mondta.

Mátyus László, az egyetemet fenntart Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a jelenlegi alapítvány kivezetése mellett fontos feladatnak nevezte az egyetem új, olyan fenntartói modellbe való átvezetését, amely biztosítja a versenyképességet, és az egyetemi autonómiát "az akadémiai autonómia mellett a működési autonómia területén is". A kuratórium elkötelezett amellett, hogy az egyetemnek stabil, kiszámítható és fejlődést támogató környezetet biztosítson- mutatott rá az elnök.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző kara, amely Nemeskürty István tanár, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténésznevét nevét vette fel, 2024. augusztus 1-jén jött létre. Bemutatkozásként azt írták, hogy "a tanárszakos hallgatókat 2025-től fogadó karon a pedagógusképzés széles spektruma megtalálható, emellett bölcsészettudományi képzés is működik. Az egyetem feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése, a tanári pálya pedig éppúgy e közszolgálat része, mint az egyetem által oktatott többi hivatás".

Kitértek arra, hogy az NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében egyaránt van lehetőség tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére. Kiemelt cél az is, hogy az egyetem képzésein végző tanárok, pedagógusok korszerű, időtálló, egyben identitáserősítő tudást adjanak át a diákjaiknak, és az oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben - fűzték hozzá. Az NKE nem csupán oktatási helyszínként funkcionál, hanem a köznevelés igényei szerinti módszertani központ is: a jövő tanárainak oktatásán túl tudományos kutatásokat is végez a tanárképzés és tanártovábbképzés támogatására - olvasható az intézmény honlapján.

Címlapkép: MTI/Derencsényi István