Beütött az oktatási katasztrófa Magyarországon? Elképesztően rosszul teljesítettek a diákok a PISA-teszteken

Tovább romlottak a magyar diákok eredményei a PISA-méréseken, jelentősek rosszabbak a korábbiaknál is - erről számolt be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési és Elemzési Főosztályának vezetője egy sajtóeseményen.

Velkey Kristóf kezdésnek a PISA-tesztekről beszélt: mint mondta, a 15 évesek számára már 26 esztendeje létezik ez a kompetenciamérés. Három évenként rendezik meg, a kiemelt terület a 2025-ös mérésben a természettudományoké volt. Volt emellett egy kiegészítő, innovatív terület, a Tanulás a digitális rendszerben elnevezéssel.

Egyre rosszabbul teljesítenek a magyar diákok

Az eredmények ismertetésekor kiderült, hogy 2015 óta, vagyis tíz év alatt matematikából és szövegértésből romlott legjobban a magyar diákok eredménye: az alapszintet el nem érők aránya előbbiből 5,7, utóbbiból pedig 4,7 százalékponttal romlott. 

Természettudományból a magyar diákok 480 pontot értek el átlagosan, ami nem különbözik kiemelkedően a PISA-teszteken részt vevő OECD-országok átlagától. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a magyar diákok csaknem negyede az alapszintet sem érte el. Matematikából 459 pont volt az átlagos eredmény, itt nincs szignifikáns különbség a felmérésben részt vett többi országhoz képest. 

Szövegértésből kimondottan rosszak voltak a magyar diákok eredményei: itt 452 pont volt az átlag, Európában a legmagasabb az ír és észt diákoké volt.

Sokkal rosszabb az eltérés lefelé az OECD-országokhoz képest: itt 32 százaléknál is nagyobb volt azon magyar diákok aránya, akik a minimumszintet sem érték el a teszt során.

Kiderült az is, hogy mind matematikából, mind pedig szövegértésből folytatódott a súlyos lejtmenet: ebből a két tárgyból folyamatosan rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint az előző mérés alkalmával. Velkey Kristóf szerint az elemzésből az derült ki, hogy az úgynevezett "élményszerző" olvasás visszaszorul, helyét egyre inkább átveszi mind a digitális olvasás, mind pedig a közösségi média "pörgetése" - ez is okozza, hogy egyre kisebb a folyamatosan magabiztosan olvasó diákok aránya.

Ázsia verhetetlen

A PISA-mérés mindhárom szegmensében - természettudomány, matematika és szövegértés is - az ázsiai országok (Kína, Japán és Szingapúr vannak az élmezőnyben) teljesítettek a legjobban, Európában jó helyezést értek el a balti országok. A közép-kelet-európai térség, Magyarország szomszédai jellemzően a középmezőnyben találhatók.

Az eredmények ismertetéshez Velkey Kristóf több érdekességet s megosztott. A legfontosabb tanulság az, hogy az igazgatók is jelezték: a tanárhiány jelentősen megnehezítik az oktatási munkát. Azt pedig már maguk a diákok jelezték, hogy míg iskolába járnak, bántalmazást szenvednek el az intézményekben: a diákok ötöde mondta, hogy havonta több alkalommal is bántalmazást szenvedett el.

Lannert Judit: globális oktatási válság zajlik, leszakadtunk a régióban

Lannert Judit az eredmények ismertetése után úgy fogalmazott: globális válság van az oktatásban, amelyet az eredmények is alátámasztanak. Nem kizárólag hazánkban, hanem szerte a világon romlanak az eredmények. 

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a régióban leszakadni látszik Magyarország, amelyet szomorúnak nevezett. Bár az pozitív, hogy a diákok szerint a tanárok jobban figyelnek rájuk, az eredményekben ez nem köszön vissza. Lannert Judit azt mondta: az oktatás elveszíteni látszik a szülőket partnerekként, és azon kell dolgozni, hogy őket "visszaszerezzék". 

Lannert Judit szerint nagyon komolyan foglalkozni kell a zaklatás kérdésével is, ugyanis szintén látszik az eredményeken, hogy egyre több diák panaszkodik erre. Kiemelte azt is, hogy a digitális eszközök korlátozása bár eredményre vezethet, és hatása van az eredményekre is, további figyelmet igényel.

Címlapkép: Katona Tibor, MTI/MTVA