Nemzeti tragédia a hazai iskolákban: ennyien buknak ki érettségi nélkül

Az Európai Bizottság 2010-ben fogadta el az Európa 2020 stratégiát, ami az unió munkaerőpiaci és növekedési céljait határozta meg a 2010 és 2020 közötti tízéves időszakra. Ebben az anyagban többek között szerepel egy mutatószám, amely azon 18 és 24 év közötti fiatalok részarányát méri, akik már nem tanulnak, viszont legfeljebb nyolcosztályos, azaz általános iskolai végzettséget szereztek. A teljes EU-ra 10 százalékban határozták meg a 2020-as célértéket. Ez a szám nemzetenként eltérő lett, annak függvényében, hogy 2010-ben épp hogyan állt az adott ország.

Magyarországon a már nem tanuló, 18 és 24 év közötti fiatalok 10,8 százaléka szerzett korábban legfeljebb álalános iskolai végzettséget 2010-ben, a célértékünk pedig a teljes uniós számmal megegyezően 10 százalék lett. Ez viszont úgy néz ki, hogy nem fog összejönni, mivel

Ha nemek szerint szétbontva vizsgáljuk az értéket, akkor a lányok állnak rosszabbul, náluk az iskolát korán elhagyók aránya 13 százalék, ráadásul ők 10,1 százalékról indultak 2010-ben. A fiúk esetében ez az érték 2010-ben 11,5 százalék volt, amely pedig 12-re emelkedett - derül ki az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) adataiból.

A Visegrádi Négyek tagországai közül a szlovákok sem lehetnek túl büszkék a teljesítményükre. A 2010-es 

• 4,7 százalékos értékük 9,3 százalékra emelkedett, úgy, hogy a céljuk az, hogy 2020-ban 6 százalékon álljon a mutató.

• Csehországban 4,9 százalékról 6,7-re emelkedett a vizsgált részarány (a 2020-as cél 5,5 százalék lenne),

• az egyedüli V4-es ország, amely a megfelelő irányba mozdult el az elmúlt hét évben, az Lengyelország, ahol a 2010-es 5,4-ről 5 százalékra csökkent a kibukottak részarány, a 2020-as célszámuk pedig 4,5 százalék.

A teljes EU-ban 2010-ben 13,9 százalékon állt a vizsgált mutató, ez 2017-re 10,6 százalékra csökkent, a cél pedig a már említett 10 százalék.

A borítókép illusztráció, forrása: MTI Fotó / Varga György