Ez a nagycsaládosok rémálma: az elsőszülött visz mindent

Egy kutatás szerint az elsőszülött gyerekek gyakorta okosabbak, sikeresebbek és gazdagabbak is testvéreiknél. Ennek egyik lehetséges oka az, hogy a szülők kevesebb energiát fektetnek be a későbbi gyerekek nevelésébe, mint az elsőszülöttek esetében. Sandra E. Black, az austini Texasi Egyetem közgazdaságtudományi professzora a kutatásaira alapozva úgy véli, hogy a születési sorrend magyarázatot adhat arra, hogyan teljesítünk az iskolában, mennyi pénzt keresünk, mennyire vagyunk intelligensek és milyen a személyiségünk.

Fontos tudni azonban, hogy a születési sorrend körüli kérdések egy rendkívül vitatott téma, és nem csak a testvérek, de a kutatók között is. A szakemberek még arról sem tudnak megegyezni, hogy a születési sorrend valóban befolyásolja-e a sikerességet. Egy 2015-ös összeállítás szerint - amely nagyjából 227 ezer résztvevőt tartalmazott - például az intelligenciában és a személyiségben fellelhető különbségek kicsik és jelentéktelenek.

Magyarul tehát, úgy tűnik, hogy ha van is jelentősége a születési sorrendnek, és valóban befolyásol olyan dolgokat, mint a munka és a fizetés, ez akkor sem azért van, mert az elsőszülöttek öröklötten okosabbak lennének. Hiába ültetünk le egymás mellé két, egy elsőszülött és egy nem elsőszülött embert, semmiféle különbséget sem fogunk észlelni közöttük. Ezzel szemben Black hangsúlyozta, hogy egy másik tanulmány - amelynek a megírásában ő maga is segédkezett - úgy találta, hogy az első- és a másodszülött gyerekek IQ-ja között átlagosan 3 pont az eltérés, ami később az éves fizetésükben átlagosan 2 százalékos különbséget jelent.

Az adatok olyan kognitív tesztekből származtak, melyeket fiatal norvég férfiakkal végeztettek el, amikor besorozták őket katonának. Black adatai szerint az elsőszülöttek gyakran kerülnek vezető beosztásba. Továbbá a kutatás a személyiségbeli jellemvonásokra is fókuszált, és arra a következtetésre jutottak, hogy a már említett katonai teszten a később születettek kevesebb pontszámot értek el olyan területeken mint érzelmi stabilitás, társaságkedvelés vagy a kezdeményezésre való hajlandóság.

Elhanyagoltság

Szóval mit kezdhetnek ezzel a szülők? A kutatás eredményei szerint a szülők a később született gyerekekkel kevesebb időt töltenek el a tananyag megvitatására. Egy, a Journal Population Economics-ban publikált, 2015-ös tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a szülők jobban megbüntetik az elsőszülött gyerekeket, amennyiben azok rossz eredményeket kapnak az iskolában.

- mondta el Black.

- tette hozzá.

A rossz jegyekért kiosztott büntetés nem feltétlenül a legjobb útja a sikeres jövő biztosításának. Feltételezve azonban, hogy a szülők valóban másképpen bánnak a gyerekeikkel, ezek a viselkedésmódok azt a látszatot kelthetik, hogy a szülők egyszerűen nem fordítanak ugyanannyi mennyiségű időt és energiát a fiatalabb és az idősebb gyerekekre.

Fontos azonban, hogy Black szerint az adataiból az olvasható ki, hogy az elsőszülöttek és a fiatalabbak közötti különbségek teljes mértékben a környezeti hatások következményei, így azok nem biológiai eredetűek. Ezek szerint tehát születéskor minden gyereknek ugyanakkora esélye van sikeressé válni, és csak a gyerekkor során őket érő hatások idézik elő a különbséget.

(Business Insider)