Miről álmodik a magyar nyugdíjas? Van kiút a nyomorból?

Nem csak a fiatalokhoz, de európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminőségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedő skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, amely jelentősen elmarad e korosztály európai átlagától (7,0) és amely a bolgár után a második legrosszabb uniós adat. A kor előrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken, 74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok - derül ki a CIG Pannónia friss kutatásából.

Az életminőség megítélése természetesen nem független a nyugdíjtól és a fogyasztás színvonalától sem. Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlősítő mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedők ennek köszönhetően nyugdíjba vonulásukkor

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól. Az elemzésből kiderül, hogy kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 forint, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint. A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentős terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átalagosan 14,5, a nők 18,4 évet töltenek nyugdíjban - ez mindkét nem esetében másfél évvel több, mint 10 évvel korábban.

Oké, értjük. De hogyan lehet több pénzünk?

Szakértők már régóta egyetértenek abban, hogy a közel másfél-két évtized nyugdíjban töltött év anyagi biztonságát az aktív években (azaz addig, amíg dolgozunk) kell megteremteni. A mostani nyugdíjasok vélekedése a saját életminőségükről, az egészségi állapotuk és a kiadási szerkezetük is jól mutatja, hogy a tartalmas, kiszolgáltatottságtól mentes időskorhoz nélkülözhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés.

A nyugdíj-előtakarékosságra egyébként vannak jó eszközök Magyarországon, olyan megtakarítási formák, amelyekkel (sokkal) több pénzünk lehet akkor, amikor nyugdíjba vonulunk. Mutatjuk, mibe érdemes tenni a pénzünket, ha erre akarunk spórolni.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás a "legfiatalabb" nyugdíj-célú megtakarítási forma, ugyanis ezeknek a speciális életbiztosításoknak a 20 százalékos adójóváírása csupán 2014 január 1-e óta elérhető. Ennek ellenére nagy népszerűségnek örvend, hiszen a hagyományos megtakarításos, illetve unit linked formában is elérhető.

A nyugdíjra takarékoskodóknak azért érdemes a biztosítási formát választaniuk, mert

• A jegybanki szabályozásnak köszönhetően az elmúlt másfél évben csökkentek a költségek és

• Az USA-ban nyugdíjba vonulók között a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek kaphatják (arányosan) a legmagasabb juttatást.
  

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) a legrégebben elérhető 20 százalékos adójóváírással elérhető nyugdíj-előtakarékossági forma.

Előnyei közé tartozik, hogy a választható portfólióknak köszönhetően a befektetés részével az ügyfélnek nem kell foglalkoznia, illetve, hogy szükség esetén szüneteltethető a díjfizetés.

Nyugdíj elő-takarékossági számla

A Nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) egy olyan különleges értékpapírszámla, amelyre csupán meghatározott értékpapírokat vásárolhatunk, viszont ezért cserébe (a másik két termékhez hasonlóan) 20 százalékos adójóváírást érvényesíthetünk. A NYESZ azoknak lehet jó választás:

• Akik a bankban szeretnék tartani a megtakarításukat és

• Saját maguk szeretnék kezelni a megtakarítási portfóliójukat.