Nagyon sok magyar nem tudja ezt az öröklésről: csúnya meglepetés érheti őket a hagyatéki eljárásban

Magyarországon az öröklés rendjét elsősorban az érvényes végintézkedés – például a végrendelet vagy az öröklési szerződés – határozza meg, amellyel az örökhagyó szabadon dönthet vagyona sorsáról. Ennek hiányában a törvényes öröklési szabályok lépnek életbe, amelyek alapján elsősorban a leszármazók örökölnek - írja közleményében a kozjegyzotkeresek.hu.

Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó csak a legnagyobb értékű vagyontárgyairól, például az ingatlanról vagy az autójáról rendelkezik, míg a bankszámlákról, műtárgyakról vagy egyéb kisebb értékekről nem tesz említést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly öröklési tévhitben él rengeteg magyar: nem a végrendelet az egyetlen megoldás

Sokan éveken, akár évtizedeken keresztül gyűjtenek pénzt önkéntes nyugdíjpénztárban, de kevesen tudják, mi történik a megtakarításukkal haláluk után.

Hasonló a helyzet akkor is, ha valaki tartásért vagy életjáradékért cserébe öröklési szerződést köt a lakására, de a többi vagyonelemét kihagyja a megállapodásból. Ilyenkor a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a vagyontárgyak egy részét a végintézkedés, a kimaradt elemeket pedig a törvényes öröklés szabályai szerint adja át. A közjegyzői tapasztalatok alapján ez a vegyes öröklés leginkább akkor fordul elő, ha az örökhagyó nem általános örököst nevez meg, hanem tételesen próbálja szétosztani a vagyonát.

Szintén váratlan helyzetekhez vezethet, ha a végrendelet elavul. Ha az örökhagyó például lecseréli az autóját, vagy a lejárt állampapírjai helyett újakat vásárol, de ezt nem vezeti át a végrendeletén, az okiratban szereplő eredeti vagyontárgy a halálakor már nem képezi a hagyaték részét. Ilyen esetekben a megnevezett örökös főszabály szerint nem kapja meg automatikusan a helyébe lépő új vagyontárgyat.

Bár az eljárás során vizsgálják az örökhagyó feltehető akaratát, a régi jármű helyett nem jár automatikusan az új. Éppen ezért elengedhetetlen a végrendeletek pontos megfogalmazása és rendszeres felülvizsgálata, különösen a nagyobb vagyonmozgásokat követően.

Ugyanakkor az örökösök a hagyatéki eljárás során úgynevezett osztályos egyezséget köthetnek, amellyel felülírhatják a végrendeletben vagy a törvényben rögzített arányokat. Ennek keretében feloszthatják vagy akár el is cserélhetik egymás között a hagyaték tárgyait, ami jelentősen leegyszerűsíti a tulajdonviszonyok rendezését. Az osztályos egyezség érvényességének szigorú feltétele, hogy minden örökös részesüljön a hagyatékból. Fontos szabály továbbá, hogy a megállapodás kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozhat, abba külső vagyontárgy nem vonható be, és a megegyezés révén harmadik félnek sem lehet juttatni az örökségből.