Komoly öröklési tévhitben él rengeteg magyar: nem a végrendelet az egyetlen megoldás

Sokan éveken, akár évtizedeken keresztül gyűjtenek pénzt önkéntes nyugdíjpénztárban, ám kevesen gondolnak arra, mi történik a megtakarításukkal, ha velük váratlanul történik valami. Pedig egyetlen adminisztratív döntés, a haláleseti kedvezményezett megjelölése alapvetően meghatározhatja, hogy a hozzátartozók milyen gyorsan és milyen eljárás keretében juthatnak hozzá a pénzhez.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak Magyarország egyik legnépszerűbb öngondoskodási formáját jelentik. A tagok rendszeresen fizetnek be a számlájukra, a megtakarítás pedig hosszú évek alatt jelentős vagyonná nőhet. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a pénz sorsa nem minden esetben ugyanaz, mint egy bankszámlán tartott összegé.

Mi a teendő halál esetén?

A Pénzcentrum a témával kapcsolatban megkereste az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségét (ÖPOSZ), hogy megtudjuk, mi történik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal a pénztártag halála esetén, milyen szerepe van a kedvezményezett megjelölésének, és milyen buktatókkal találkozhatnak az örökösök. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára részletesen ismertette a legfontosabb tudnivalókat.

A főtitkár elmondta, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető vagyonelem. Amennyiben a pénztártagnak nincs végrendeleti vagy törvényes örököse, a vagyon az általános öröklési szabályoknak megfelelően végső soron az államra száll.

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a pénztártag korábban haláleseti kedvezményezettet jelölt meg, Kravalik Gábor kiemelte: ebben az esetben a megtakarítás nem képezi a hagyaték részét, hanem közvetlenül a kedvezményezettet illeti meg. Ez jelentősen felgyorsíthatja a kifizetés folyamatát.

Ha azonban nincs megjelölt kedvezményezett, már az örökösöknek kell intézkedniük. Az ÖPOSZ főtitkára szerint ilyenkor az örökösnek be kell jelentenie a halálesetet a pénztárnak, amely egyes esetekben a halotti anyakönyvi kivonat bemutatását is kérheti. Ezt követően a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzést is be kell nyújtani, és csak ezután történhet meg a megtakarítás kifizetése az örökös részére.

Arra a felvetésünkre, hogy mennyire gyakori, hogy a pénztártagok nem jelölnek kedvezményezettet, Kravalik Gábor azt válaszolta, hogy erről az ÖPOSZ nem vezet statisztikát. Ugyanakkor hozzátette, hogy a legtöbb pénztárnál a kedvezményezett megjelölése már a belépési nyilatkozat része. Sokan mégsem neveznek meg külön személyt, mert úgy gondolják, hogy a kedvezményezett megegyezne a törvényes örökössel.

A kedvezményezettek megjelölésével kapcsolatos leggyakoribb hibákról az ÖPOSZ nem tudott egységes képet adni. A főtitkár szerint erről elsősorban az egyes pénztárak rendelkezhetnek gyakorlati tapasztalatokkal, ezért célszerű őket külön is megkeresni.

Arra is rákérdeztünk, előfordulhat-e, hogy egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszabb időre gazdátlan marad. Kravalik Gábor elmondta, hogy ennek elsődleges feltétele az, hogy a pénztár egyáltalán tudomást szerezzen a pénztártag haláláról.

Ha nem érkezik örökösi bejelentés, de a pénztár más úton értesül az elhalálozásról, akkor a Belügyminisztérium adatnyilvántartásából ellenőrzi annak tényét. Amennyiben hosszabb ideig nem jelentkezik jogosult örökös, a megtakarítás végső soron bírói letétbe kerülhet, ahonnan a bíróság fizeti ki a jogosult részére.

A szakember szerint azok számára, akik szeretnék megkönnyíteni hozzátartozóik helyzetét, a legfontosabb lépés a haláleseti kedvezményezett megjelölése. Mint fogalmazott, ha valakinek fontos, hogy a jogosult a lehető leggyorsabban hozzájuthasson a megtakarításhoz, akkor ez biztosítja a legegyszerűbb eljárást, hiszen a kifizetés akár még a hagyatéki eljárás lezárása előtt is megtörténhet.