Ketyeg a nyugdíjbomba: súlyos figyelmeztetést kapott a Tisza-kormány, elkerülhetetlen a rendszer átalakítása

A magyar nyugdíjrendszer érdemi reformja már nem halogatható tovább, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok néhány éven belül komoly fenntarthatósági problémákat okozhatnak - erre figyelmeztet legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte a jelenlegi intézkedések nem elegendők, ráadásul egyes lépések tovább is ronthatják a rendszer hosszú távú egyensúlyát.

Farkas szerint a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb kihívását a társadalom gyors elöregedése jelenti. Miközben az emberek egyre tovább élnek, a gyermekvállalási kedv tartósan alacsony maradt.

A szakértő felidézi: ezer évvel ezelőtt egy újszülött átlagosan 25 évnyi életre számíthatott, száz éve ez az érték már 46 év volt, ma pedig Magyarországon egy fiú csecsemő várható élettartama 74 év, egy lányé pedig közel 80 év. Ezzel párhuzamosan azonban a születések száma drasztikusan visszaesett. A legfrissebb adatok szerint 100 termékeny korú nőre mindössze 131 gyermek jut, ami messze elmarad a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szinttől.

A folyamat következménye, hogy a következő évtizedekben egyre nagyobb lesz az idősek aránya. Jelenleg minden ötödik magyar 65 évesnél idősebb, 2030-ra már közel minden negyedik, 2050 után pedig lassan minden harmadik ember ebbe a korosztályba tartozhat. Farkas András szerint ez nemcsak a nyugdíjrendszert, hanem az egészségügyi és szociális ellátórendszert, valamint az európai gazdaság versenyképességét is egyre nagyobb nyomás alá helyezi.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a munkaerő elvándorlása. Becslése szerint 2037-től egyszerre jelentkezik majd a kevés belépő fiatal és a külföldön dolgozó magyarok magas száma, így legalább egymillióval kevesebb járulékfizetőnek kellene eltartania mintegy 400 ezerrel több nyugdíjast. Úgy fogalmaz:

egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani négyszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott - európai összevetésben szívszorítóan alacsony - szinten sem.

Farkas András emlékeztet arra is, hogy számos európai ország már reagált a demográfiai kihívásokra: folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, illetve automatikus korrekciós mechanizmusokat építenek be a nyugdíjrendszerekbe. Magyarországon azonban szerinte még nem történtek meg azok az átfogó változtatások, amelyek hosszú távon biztosíthatnák a rendszer fenntarthatóságát.

A nyugdíjszakértő szerint az OECD legfrissebb jelentése is figyelmeztet a magyar rendszer előtt álló veszélyekre. Ennek fényében úgy véli, a kormány már nem halogathatja tovább az érdemi reformokat. Mint írja: „a Magyar-kormány nem söpörheti sokáig a szőnyeg alá a nyugdíjrendszer gondjainak valódi megoldását.” Hozzáteszi, hogy az eddig bejelentett intézkedések önmagukban nem jelentenek megoldást, sőt hosszabb távon akár tovább is nehezíthetik a nyugdíjrendszer fenntartható működését.