Súlyos krízis fenyegeti a magyar nyugdíjasokat: túl későn lépnek, pedig éveket kell várni az ellátásra

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös kutatásából kiderült, hogy az idősek legnagyobb félelmei az egészségromlás, a demencia, a kiszolgáltatottság és a pénzügyi nehézségek. A megkérdezettek hetven százaléka aggódik az egészségügyi ellátás minősége miatt, és közel a felük tart az időskori elmagányosodástól. Mindezek dacára a válaszadók 39 százaléka határozottan elutasítja az idősotthoni elhelyezést.

Szebenszki Balázs, az idősgondozással foglalkozó Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője szerint az elutasítás hátterében gyakran évtizedes beidegződések állnak. Sokan tartanak a megfizethetetlen áraktól és az alacsony színvonalú ellátástól, holott egy korszerű intézmény ma már egyszerre nyújt folyamatos egészségügyi felügyeletet, professzionális gondozást, közösségi életet és kiszámítható napirendet.

A szakember tapasztalatai szerint a családok és maguk az érintettek többnyire túl későn ismerik fel, hogy az idősotthon jelentené a megfelelő megoldást. Gyakran csak egy súlyos következményekkel járó esés vagy a demencia hirtelen súlyosbodása kényszeríti ki a döntést. Ilyenkor a hozzátartozóknak már komoly érzelmi teher alatt és időnyomásban kell határozniuk, ami jelentősen megnehezíti az ideális intézmény kiválasztását, ezért érdemes lenne jóval előre elkezdeni a tervezést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjáról vallott a legendás rádiós, Bochkor Gábor: elárulta, mennyi az annyi

Bochkor Gábor több ingatlant is vásárolt Spanyolországban, ahol a jövőben a nyugdíjas éveit tervezi tölteni.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 15-20 ezer férőhely hiányzik a rendszerből, így a várólisták akár többévesek is lehetnek. A társadalom elöregedése, amely egész Európát érintő kihívás, egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, a szociális hálóra és a családokra egyaránt.

Emellett komoly akadályt jelent a finanszírozás is, hiszen miközben az idősotthonok havi térítési díja 300 és 450 ezer forint között mozog, az átlagnyugdíj csupán 200-300 ezer forintot tesz ki. Szebenszki Balázs úgy véli, hogy a kormánynak olyan ösztönző programokat kellene indítania, amelyek javítják az idősotthonok helyzetét, amihez akár uniós forrásokat is fel lehetne használni.