Jöhet a sírig tartó munka Magyarországon? Dermesztő jóslat jött a nyugdíjakról

A kontinens lakossága a jelenlegi 450,6 millió főről az előrejelzések szerint 2100-ra 400 millió alá csökken, amivel visszatér az 1970-es évek szintjére. Bár az Európai Unió tagországainak természetes szaporodása már 2012 óta negatív, ezt a folyamatot eddig ellensúlyozni tudta a bevándorlás. A statisztikák alapján azonban 2029-től a teljes népesség tényleges fogyásnak indul. Ezzel párhuzamosan az európaiak várható élettartama folyamatosan nő, így a nők átlagos élettartama az évszázad végére elérheti a 90, a férfiaké pedig a 86 évet. Ráadásul a most születő generációk tagjai életük első 75 évét nagy valószínűséggel súlyosabb betegségek nélkül élhetik majd le.

Ez a demográfiai átrendeződés alapjaiban rengeti meg a jelenlegi szociális és nyugdíjrendszereket, amelyeket még a folyamatos népességnövekedés időszakára terveztek. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek egyensúlya felborul, amint az időskorúak aránya jelentősen megemelkedik az aktív korúakhoz képest, hiszen az aktív dolgozók járulékfizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat.

Az elöregedéssel összefüggő állami kiadások már most is az uniós GDP közel negyedét teszik ki, és ez a teher a jövőben még tovább növekszik. A csökkenő aktív munkaerő miatt a munkát terhelő adókra építő államok nehéz helyzetbe kerülnek, ezért új finanszírozási forrásokat kell találniuk az alapvető közszolgáltatások fenntartásához.

A probléma kezelésére az Európai Bizottság több párhuzamos stratégia alkalmazását tartja szükségesnek. A munkaerőhiány enyhítése érdekében mozgósítani kell a jelenleg inaktív társadalmi csoportokat, köztük azt a mintegy nyolcmillió európai fiatalt, aki sem nem tanul, sem nem dolgozik.

Az ajánlás szerint emellett szűkíteni kell a nemek közötti foglalkoztatási szakadékot, és javítani kell a termelékenységet, például a mesterséges intelligencia kiterjedtebb alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan kulcsfontosságú marad a magasan képzett, harmadik országbeli munkaerő bevonzása is, bár a tartós bevándorlás önmagában nem lesz elegendő a népességcsökkenés teljes ellensúlyozására.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába öntik a milliárdokat a családtámogatásokba, brutálisan fogy a magyar: olyan ok áll a hátterében, amelyen a pénz se segít

Régiótól, kultúrától és gazdasági fejlettségtől függetlenül a demográfiai mutatók szinte mindenhol meredek zuhanásba kezdtek.

A jelentés egyértelműen rögzíti, hogy a várható élettartam növekedésével a törvényes nyugdíjkorhatár a jelenlegi 65 évről 2050-re körülbelül 66, 2070-re pedig 67 évre emelkedik majd. A korhatáremelés és a hosszabb aktív életszakasz ellenére is számolni kell azzal, hogy a legtöbb országban csökken az induló nyugdíjak helyettesítési rátája, azaz az ellátás összege a korábbi keresetekhez képest. Az idősebb generációk munkaerőpiacon tartása, valamint az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájának további javítása ezért kulcsfontosságú tényezővé válik.

Az elöregedő társadalom nemcsak terheket, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt. Az úgynevezett 'ezüst gazdaság' új piacokat nyit meg az idősebb korosztály igényeire szabott egészségügyi, technológiai és pénzügyi szolgáltatások előtt, ami ösztönözheti az innovációt és a munkahelyteremtést. Az Európai Bizottság a kihívásokra reagálva a következő, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban kiemelt prioritásként kezeli a demográfiai változások menedzselését. Bár a nyugdíjpolitika továbbra is nemzeti hatáskörben marad, az Európai Unió szakmai iránymutatással és pénzügyi forrásokkal támogatja majd a tagállamok strukturális reformjait.