Kellemetlen meglepetés érheti a nyugdíj előtt állókat: brutál pénzt veszíthetnek emiatt az apróság miatt

A nyugdíj összegének meghatározásakor nem azt nézik, hogy valaki összesen mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be, hanem azt, hogy pályafutása során mekkora járulékköteles jövedelmet szerzett. Ebből számítják ki az úgynevezett nettó havi életpálya-átlagkeresetet, amely a nyugdíj egyik legfontosabb alapja.

Farkas András arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltató esetleg elmulasztotta befizetni, vagy megfelelően igazolni a nyugdíjjárulékot. Ha a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolható, hogy az érintett biztosított volt, de a járulék levonását már nem lehet dokumentumokkal bizonyítani – például azért, mert a cég megszűnt vagy elvesztek az iratok –, akkor a jogszabály alapján alkalmazható az úgynevezett járulékfizetési vélelem. Ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha a járulék levonása megtörtént volna.

A szolgálati időt elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján állapítják meg. Ha azonban egy időszak ott nem szerepel, azt más módon is lehet bizonyítani.

Erre alkalmas lehet például:

• a munkáltató eredeti igazolása vagy annak hiteles másolata,
• bérszámfejtési vagy könyvelési dokumentum,
• munkakönyv,
• munkaszerződés,
• adóbevallás,
• személyi jövedelemadó-igazolás,
• bérjegyzék vagy egyéb korabeli okirat.

Ha már semmilyen írásos bizonyíték nem áll rendelkezésre, Farkas András szerint érdemes legalább két egykori munkatárs tanúnyilatkozatát beszerezni. Amennyiben ezek alapján sikerül elismertetni a szolgálati időt, utána a járulékfizetési vélelem is alkalmazható lehet.

A nyugdíj számításakor a kereseti adatokat szintén elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásából veszik figyelembe. Ha egy adott időszak jövedelme ott nem szerepel, azt a munkáltató vagy jogutódja által kiállított igazolással, illetve más korabeli dokumentumokkal lehet bizonyítani. Ilyen lehet például a munkáltatói jövedelemigazolás, az adóigazolás, a bérjegyzék vagy a munkaszerződés.

A vállalkozókra külön szabályok vonatkoznak, nekik három kötelezettséget kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott időszak szolgálati időnek számítson:

• bejelentési kötelezettség,
• bevallási kötelezettség,
• járulékfizetési kötelezettség.

Ha valamely időszakra járuléktartozás áll fenn, azt az időt nem lehet szolgálati időként figyelembe venni.

A vállalkozók számára ugyanakkor van lehetőség a tartozás későbbi rendezésére. Ha ezt még a nyugdíj megállapítása előtt megteszik, az érintett időszak már beleszámíthat a szolgálati időbe. Ha viszont a tartozást csak a nyugdíj megállapítása után fizetik meg, akkor a plusz szolgálati idő csak a befizetés hónapjától vehető figyelembe, visszamenőleg nem. A nyugdíjmegállapító hatóság ezekben az esetekben a NAV járulék-folyószámla nyilvántartásának adatai alapján hozza meg döntését.