Zárja be a nagymama kézi nyomást a számológépen a havi költségekkel kapcsolatos számoláshoz vagy a pénzgazdálkodás tervezéséhez a nyugdíjas koncepció után

Döbbenetes ára van a halogatásnak: tízmilliókat bukik a magyar fiatal, ha csak tíz évvel később eszmél fel

2026. június 18. 18:27

A megkérdezett 18-35 éves fiatalok háromnegyede már gondolkodik a nyugdíj kérdésén, csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni a megtakarítást – mégis csupán 17% tesz félre ténylegesen erre a célra. Az iskola helyett leginkább a közösségi médiában és más online tartalmakból tájékozódnak a fiatal felnőttek pénzügyi kérdésekben. 

Egy éles paradoxont tár fel az OTP Pénztárak megbízásából készült friss kutatása: a 18-35 évesek 75%-a már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és csaknem felük (46%) egyet is ért azzal, hogy egészen fiatalon érdemes elkezdeni a félretevést.  Mégis, a szándék és a valóság között mély szakadék tátong: ténylegesen csupán 17% takarékoskodik nyugdíjra. Külön figyelmet érdemel, hogy a maradék 25% - minden negyedik fiatal - még nem is gondolkodik a kérdésen, ami jelzi: az edukációs munkát még folytatni szükséges.

A fiatalok nem igazán bíznak az állami nyugdíjban: 43% szerint nem lesz elég a megélhetéshez, és 29% egyáltalán nem is számít rá. Ennek ellenére kevesen tesznek bármit, halogatnak, mondván: „még ráérek”.

A jelen biztonsága fontosabb, mint a jövő biztosítéka

A kutatás rámutat arra is, milyen célokra fókuszálnak a fiatalok, amikor mégis félretesznek. A megtakarítók körében első helyen áll a biztonsági tartalék képzése (59%), második helyen az utazás és az élmények (39%), harmadikon az ingatlan (33%). A hosszú távú, jövőorientált tervezés – a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítás – háttérbe szorul az azonnali élmények mögött. A rangsor önmagáért beszél: ma még a célzott nyugdíj-előtakarékosság a lista végén áll – miközben az idő súlyos árat követel minden halogatott évért.

A havi megtakarítási készség is rétegzett: a megkérdezetteknek csupán negyede tesz félre minden hónapban fix összeget, 29% próbál, de nem mindig sikerül, a fiatalok ötöde pedig egyszerűen nem takarékoskodik. A leggyakoribb havi megtakarítási összeg 10 és 50 ezer forint közé esik – ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy hosszú távon valódi változást hozzon.

Mekkora különbséget jelent 10 év késés?

Az idő a legfontosabb tőke a nyugdíjmegtakarításban, ahol a kamatos kamat hatása hosszú távon sokszorosítja a félretett összegek értékét. A számok segítségével jól érzékelhető, mit jelent valójában egy-két évtized előny – vagy késés:

  • Ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára.
  • Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el havi 15 ezer forinttal, már csak 17,5 millió forintra számíthat.
  • 45 éves kezdéssel a cél már komolyabb: már havi 60 ezer forint szükséges ahhoz, hogy 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig.

Ez a három szám jól érzékelteti a különbséget: aki 25 évesen indul, annak elegendő havi 15 ezer forint; aki csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, annak négyszer annyit kell félretennie havonta ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. A megtakarítás megkezdésének időzítése jelentősen alakítja a havi ráfordítás nagyságát.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A nemi különbségek figyelmeztetőek

Nemi különbségek is erősen kirajzolódnak: a nők az átlagosnál alacsonyabb arányban foglalkoznak a nyugdíj kérdésével, és ők azok, akik a legnagyobb arányban érzik úgy, hogy gyermekkorban nem kaptak kielégítő pénzügyi alapokat otthonról. A megkérdezett nők 61%-ának a családjában nem voltak a pénzügyeket érintő beszélgetések. Ez azt jelzi, hogy az öngondoskodás terén is van szükség további, célzott edukációra, különösen a női célcsoport körében.

Pénzügyi tájékozódás: az iskola helyett a közösségi média vezet

A kutatás feltárja azt is, honnan tájékozódnak a fiatalok pénzügyi kérdésekben. A legjelentősebb forrás a saját tapasztalat (73%), ezt az online tartalmak követik (41%), majd a családi információk (39%). A közösségi média is jelentős szerepet játszik, különösen a 18-24 évesek körében. Ezzel szemben az iskola csupán a megkérdezettek 22%-ának biztosított pénzügyi ismereteket.

„Az adatok azt mutatják, hogy a fiatal generáció pontosan érti és tisztában van a nyugdíj-előtakarítékosság fontosságával, a tényleges lépések azonban még gyakran késnek. A nyugdíjmegtakarítás terén ez kiváltképpen súlyos következményekkel jár, hiszen az idő az egyetlen tényező, amelyet utólag nem lehet pótolni. Az OTP Nyugdíjpénztár elkötelezett amellett, hogy megkönnyítse az első lépés megtételét: már kis összeggel is el lehet indulni, és az időben megkezdett öngondoskodás a legokosabb befektetés, amit valaki a saját jövőjébe tehet” – mondta el Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. június 22. hétfő
Paulina
26. hét
EZT OLVASTAD MÁR?