Felpöröghet a magyar gazdaság, de súlyos feltétele lehet: új ingatlanadót is javasolnak?

Hároméves stagnálás után a hazai GDP 2026-ban 1,9, míg 2027-ben 2,2 százalékkal bővülhet. A lendületet főként a lakossági fogyasztás adja, amely idén 5,3, jövőre pedig 3,8 százalékkal nőhet. Bár a kiviteli teljesítmény a közeljövőben még visszafogja a gazdasági növekedést, a beruházások a korábbi évek visszaesése után lassan élénkülnek, és 2027-re már 3,7 százalékos bővülést mutathatnak. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,5 százalékról 4,1 százalékra mérséklődhet, miközben a dinamikus bérnövekedés hatására az infláció az előrejelzések szerint 2027-re 2,7 százalékra emelkedik.

A nemzetközi szervezet ugyanakkor jóval borúlátóbban ítéli meg a költségvetés helyzetét. Bár a deficit az idei 6,7 százalékról 2027-re várhatóan 5,5 százalékra csökken, ez nem lesz elegendő az államadósság érdemi mérsékléséhez, így a bruttó adósság a GDP 74,6 százalékán ragadhat. A jelentés rávilágít arra is, hogy a magyar állam adósságszolgálati terhei európai viszonylatban is kiugró ütemben emelkedtek, hiszen míg 2019-ben a GDP 2,2 százalékát tették ki, addig 2024-re ez az arány már 4,9 százalékra ugrott.

A finanszírozási költségek növekedését részben a magas infláció, részben pedig az inflációkövető és a változó kamatozású állampapírok magas részaránya okozta. Emiatt az Államadósság Kezelő Központnak a jövőben jóval óvatosabban kell terveznie a kibocsátásokat. Szintén strukturális problémát jelent az állami kiadások magas szintje, amely a régiós átlagot meghaladva a hazai össztermék 49 százalékát teszi ki.

A gazdasági és demográfiai kihívások kezelése érdekében az OECD átfogó reformokat javasol a magyar kormánynak, különösen a makrogazdaság, a klímaadaptáció, a munkaerőpiac, valamint a kis- és középvállalkozások területén. A kiadások csökkentése mellett a szervezet elengedhetetlennek tartja az uniós források teljes körű lehívását, ami javíthatná az ország adósbesorolását, és ezáltal mérsékelné az államadósság kamatterheit.

Mivel a magyar GDP-arányos adóelvonás jelenleg az európai átlag alatt marad, a költségvetésnek új bevételi forrásokra lenne szüksége. Az OECD az adóalap szélesítését, valamint a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a társasági adó meglévő kedvezményeinek szűkítését szorgalmazza. A javaslatcsomag legmarkánsabb eleme egy általános, értékalapú ingatlanadó bevezetése, amely közvetlenül a helyi önkormányzatok bevételeit növelné. Magyarország jelenleg a nemzetközi átlag harmadát, a GDP mindössze 0,3 százalékát szedi be ingatlanadók formájában. A szervezet szerint egy ilyen, fokozatosan bevezetett adónem gazdaságilag rendkívül hatékony lenne, hiszen az alacsony jövedelmű háztartásokat mentesíteni lehetne alóla, a lakosság terheit pedig a munkavállalók széles körét érintő személyi jövedelemadó-csökkentéssel lehetne ellensúlyozni.

Címlapkép: Purger Tamás, MTI/MTVA