Nem mindegy, melyik országban telnek a nyugdíjas évek. A jó nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és az életminőség mellett a megélhetési költségek is döntőek lehetnek.
Durván átalakítanák a magyar nyugdíjrendszert: ennek a fele sem tréfa - tömegek kezdhetnek aggódni
Az Európai Bizottság legfrissebb magyarországi országjelentése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára és az emelkedő államadósságra figyelmeztet, a javasolt megoldások azonban Farkas András, a NyugdíjGuru News szerzője szerint nem hogy orvosolnák, de tovább mélyíthetik a nyugdíjasok relatív elszegényedési csúszdáját. A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint Magyarország jelenleg az EU egyik legkevesebbet költő tagállama a nyugdíjakra, és a várható kiadásnövekedés sem indokolja a drámai következtetéseket.
Az Európai Bizottság legfrissebb magyarországi országjelentése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára figyelmeztet, ám Farkas András, a NyugdíjGuru News szerzője a Portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében alaposan megkérdőjelezi, hogy a dokumentumban szereplő javaslatok valóban megoldják-e a problémát.
A bizottsági jelentés főbb megállapításai szerint a magyar nyugdíjkiadások GDP-arányosan 2025 és 2070 között 4,1 százalékponttal emelkedhetnek, ami az EU-ban az egyik legnagyobb várható növekedés. Ha az idősödéssel kapcsolatos kiadásokat nem kezelik, az államadósság a következő évtizedben akár a GDP 100 százalékára is emelkedhet. A Bizottság emellett a 13. és 14. havi nyugdíj nem célzott jellegét, a Nők40 kedvezményes feltételeit és az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzetének romlását is bírálja.
Farkas András ugyanakkor rámutat: Magyarország jelenleg a 27 EU-tagállam közül a 24. helyen áll a GDP-arányos nyugdíjkiadások tekintetében, és a 4,1 százalékpontos növekedéssel is csupán az uniós átlagba simulna bele.
Az OECD javaslatait, amelyekre a Bizottság is támaszkodik, a szerző túlzottan leegyszerűsítettnek tartja: a korhatáremelés, a Nők40 szigorítása és a járulékemelés triviális megoldások, amelyek politikailag kivitelezhetetlenek, és nem kezelik a valódi strukturális problémát.
Ez pedig a nyugdíjasok relatív elszegényedési csúszdája. Ez azt jelenti, hogy a már megállapított nyugdíjak csak az inflációval emelkednek, miközben a bérek gyorsabban nőnek, így a nyugdíjasok vásárlóereje folyamatosan lemarad az aktív keresőkétől.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026








2. Mindenkinek az agyába kellene vésni mar fiatal befizető korában, hogy annyi lesz a nyugdíjad, amennyit befizetsz, es amennyi szolgálati időd van!! Ne akkor nyavajogj, mikor az első nyugdíjad megkapod, es kiderül hogy, KATA-s voltál, állandó táppénzes, nem voltál bejelentve, zsebbe kaptad a pénzt,...stb!!
3. Ne azt sulykoljátok az emberek fejébe, hogy a magas nyugdíjakat csökkenteni kell, elvenni, és oda adni annak aki nem fizetett, nem vállalt jól fizető munkát, nem tanult, nem stresszelt, nem dolgozott a föld alatt, vagy nem vállalt 3- 4 műszakos munkát..stb!
4. Akinek millión felül van a nyugdíja, az annyi pénzt befizetett, hogy megerdemli, ráadásul nem is vették figyelembe a progressziv számítás miatt az egesz fizetését, csak annak bizonyos százalékát!!
Fenntarthatósági aggodalmak túlzottak, mert a degressziós nyugdíj megállapítás be van építve a rendszerbe. Nemcsak a szolgálati idő miatti csökkentés, de a 372 és 421 ezer forint feletti életpálya átlagkereset miatt is.
Inkább a járulékfizetésből nem kéne kihagyni a KATÁ-sokat. Nekik is kell majd nyugdíj. A korhatáremelést a várható élettartamhoz kéne szabni.