Kész, döntöttek Brüsszelben: teljesen átalakítják az európai ipart, megvan a céldátum

Az Európai Bizottság javaslatának kettős célja van, mégpedig az éghajlatvédelmi törekvések fenntartása, valamint az európai ipar energiafüggetlenségének és versenyképességének növelése. Az intézkedések hátterében az áll, hogy a kontinens termelővállalatait a fosszilis energiahordozók importja és a kvótavásárlási kötelezettségek miatt lényegesen magasabb költségek terhelik, mint tengerentúli vagy ázsiai versenytársaikat. Ezen nehézségek hazai enyhítésére korábban a magyarországi ipari fogyasztók is tettek már javaslatokat, amikor német és román mintára egy energiaköltségeket csökkentő, közvetett támogatási rendszer bevezetését szorgalmazták.

A brüsszeli tervezet visszafogottabb kibocsátáscsökkentési pályát, az elérhető kvóták számának lassabb ütemű mérséklését, valamint feltételekhez kötött ingyenes kvótákat irányoz elő az ipar számára. Emellett módosítaná a légi közlekedésre, a hajózásra és a hulladékégetésre vonatkozó szabályokat, miközben jelentős beruházási eszköztárat is létrehozna. A csomag része az a villamosítási terv is, amely a jelenlegi részarány megduplázásával 2040-re 46 százalékos villamosítást tűzött ki célul, hogy Európa lehessen a világ első "elektromos kontinense".

A leginkább érintett nehézipari és energiaigényes ágazatok, például az acél-, az üveg- és a cementipar képviselői kedvezően fogadták, hogy a szigorítások ütemének lassítása és az ingyenes kvóták kiterjesztése pénzügyi könnyebbséget jelenthet számukra. Ugyanakkor az iparági érdekképviseletek, mint az üveggyártókat tömörítő Glass for Europe, aggályosnak tartják, hogy a kvóták odaítélését olyan szigorú dekarbonizációs tervekhez kötik, amelyek megvalósításához a szükséges ipari léptékű technológia még nem áll rendelkezésre. Éppen ezért technológiasemlegesebb megközelítést, valamint a szabályozás megkerülését gátló, hatékony karbonvám-mechanizmust szorgalmaznak.

A megújulóenergia-szektor és a villamosenergia-szolgáltatók, köztük a szélenergia-ipari WindEurope és az Eurelectric, egyöntetűen támogatják a villamosítási törekvéseket, de az ETS-reformmal kapcsolatban komoly fenntartásaik vannak. Úgy vélik, hogy a javasolt változtatások nem ösztönzik kellőképpen az ipar villamosítását. Azt szorgalmazzák, hogy a kvótabevételek jelenlegi, mindössze öt százalékra becsült arányánál jóval nagyobb hányadot forgassanak vissza közvetlenül a hálózatfejlesztésekbe és a zöldberuházásokba, elkerülve a befektetői bizalmat rontó, túlzott piaci beavatkozásokat.

A környezetvédelmi szervezetek, köztük a Carbon Market Watch, a Sandbag és a WWF EU, élesen bírálták a kvótareformot. Bár a villamosítási terveket ők is üdvözölték, visszalépésként értékelik, hogy a javaslat lassítja az éves kibocsátáscsökkentés ütemét, és 2034-ről 2038-ra tolja ki az ingyenes kvóták kivezetését. Több civil szervezet egyenesen a zöld átállás késleltetését célzó "trójai falónak" nevezte az ETS-reformot, amely véleményük szerint veszélybe sodorhatja az Európai Unió 2030-as és 2040-es, jogilag kötelező erejű klímacéljainak teljesítését, ezért a fosszilis támogatások azonnali kivezetését követelik.

A tervek közzététele azonnali reakciót váltott ki az uniós szén-dioxid-kvóták piacán is. A várhatóan szűkülő hosszú távú kínálat, a tartós szén-dioxid-eltávolítási mechanizmusok beemelése, valamint a vártnál szigorúbb piaci stabilitási szabályok hatására a kibocsátási egységek ára a tonnánkénti 80 euró alatti szintről 86 euró fölé, közel féléves csúcsra ugrott, mielőtt egy enyhe lefelé korrekció vette volna kezdetét.