Megjöttek a nyugdíjasok rémálmát igazoló adatok: hiába az emelések, nem tudnak felzárkózni

Magyarországon a nominális átlagnyugdíj 2012 óta 131%-kal növekedett, azonban ezt az elsőre kedvezőnek tűnő számot árnyalják az inflációs adatok (az árak időközben 77%-kal emelkedtek). Így a reálnyugdíjak 33%-kal lettek magasabbak, miközben a reálkeresetek 92%-kal bővültek, ami a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezetett. Ezt mutatja az is, hogy az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában kifejezve a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra esett vissza 13 év alatt.

A relatív elszegényedés azonban az idősebb nyugdíjasok között még súlyosabb. Az átlagnyugdíj növekedése mögött részben egy demográfiai állománycsere húzódik meg: a mai bérekhez igazodó, magasabb kezdőnyugdíjjal érkező fiatalabb nyugdíjasok aránya nő, ami emeli az átlagot. Ugyanakkor a régóta nyugdíjban lévők relatív helyzete évről évre tovább romlik még a nyugdíjasokon belül is.

Ez a leszakadás leginkább a svájci indexálás megszüntetésének tudható be, hiszen a jelenlegi, inflációkövető rendszer, bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját. Korábban javított valamit a helyzeten az, hogy 3,5%-os GDP-növekedés felett nyugdíjprémium került kifizetésre (de ez nem épült be a nyugdíjakba). A fokozódó lecsúszást látva új támogatási formák is megjelentek (jellemzően az aktuális választásokhoz igazodva): a 13. havi nyugdíj 2021-es részleges, majd 2022-es teljes bevezetése bár 8,3 százalékos növekedést biztosított önmagában, azonban ez az összeg nem épült be az alap nyugdíjellátásba. Hasonlóan a 14. havi nyugdíj idei, 1 hetes részletének kifizetése is egyszeri támogatásnak minősül (1,8% emelésnek felel meg).

Az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete (illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése) érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre. Számításaink szerint az intézkedés évi 110 (nettó 90) milliárd Ft többletkiadást jelentene. Ugyanakkor továbbra sem oldja meg az inflációs indexálás miatti elszegényedést. Jelentős hatást gyakorol nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya juttatás is (amely a nyugdíj összegétől függően évi 100-200 ezer forint jelent). Ennek becsült költségvetési kiadása 330 (nettó 260) milliárd Ft évente, de erről is elmondható, hogy nem épül be a nyugdíjakba.

A hazai átlagnyugdíjak közeledtek az uniós átlaghoz. 2012-ben a magyarországi átlagnyugdíj 330 eurót tett ki az uniós 1045 eurós átlaggal szemben, ami 31%-os arányt jelentett. 2025-re a hazai érték 80 százalékkal emelkedett (594 euró), eközben azonban az európai uniós átlag is jelentősen, mintegy 52%-kal emelkedett (2025: 1588 euró). Így a hazai átlagnyugdíj az uniós átlag 37%-ára emelkedett.

A régiós országok felzárkózása azonban jóval gyorsabb volt. A 6 százalékpontos hazai javulással szemben a kelet-közép-európai régió többi országa átlagosan 13 százalékpontos felzárkózást ért el, így ők sikeresebben csökkentették a hátrányukat. Ennek következtében Magyarország 3 helyet csúszott vissza 2012-höz képest, így a 4. legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik hazánk.