Milyen változásokat hozhat a TISZA nyugdíjprogram? Ezekkel kihívásokkal szembesülhet az új kormány: itt vannak a részletek

A 2026-os országgyűlési választások lezajlása után rengeteg a nyitott kérdés, melyek jó része érinti a nyugdíjakat is. Amíg a madátumok többségét megszerző Tisza Párt számos ígéretet tett a nyugdíjrendszert érintően előzetesen, vannak olyan területek, amelyről egyelőre nem esett szó. Ezek főként olyan, a gazdaságot és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát érintő kérdések, melyekre csak akkor tudnak stratégiát kidolgozni, ha megtörtént a kormányalakítás. Ugyanis amíg nem tisztázott, hogy milyen helyzetben van pontosan a magyar gazdaság, sikerül-e hazahozni az Európai Unió által blokkolt forrásokat - ami a TISZA egyértelmű szándéka -, addig nem lehet tudni, milyen mozgástere lesz gazdaságilag az új kormánynak. 

A TISZA nyugdíj kapcsán tett ígéretei

A Tisza Párt több, nyugdíjasokat érintő ígéretek is tett a választásokat megelőzően. A TISZA szándéka, hogy jelentősen javít a nehéz anyagi helyzetben lévő kisnyugdíjasok helyzetén. A TISZA nyugdíjprogramjának részét képezi a

• Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése,
• a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetése,
• a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjak sávos emelése,
• az időskorúak járadékának megduplázása,
• az idősotthonok fejlesztése,
• valamint az otthonápolási díjak 50%-os emelése.

Fontos, hogy a program rögzíti: megtartják a 13. havi és 14. havi nyugdíj intézményét. Az ígéretek szerint a Nyugdíjas SZÉP-kártyára a nyugdíjasok 97 százaléka lesz jogosult. A 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évi 200 ezer forintot, a 250–500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók 100 ezer forintot kapnának SZÉP-kártyára. Aki félmillió forint feletti nyugdíjat kap, annak nem járna ez a plusz juttatás. Az ígéretek szerint a kártya élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre használható lesz.

A további intézkedések is a nyugdíjas és nyugdíjas között húzódó anyagi szakadékok csökkentésére irányulnak: a 60–100 ezer forintos nyugdíjak azonnali kiegészítését helyezték hatályba, mely közel 280 ezer főt érintene; a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat pedig sávosan emelnék. Ez azt jelenti, hogy a 120–125 ezer forintos nyugdíjak 12 ezer forinttal nőnének, a 135–140 ezres sávhoz tartozó ellátások pedig 6 ezer forinttal emelkednének. Ez további 160 ezer embert érint.

Ígéretet tettek, hogy azoknál, akik nem rendelkeznek 20 év munkaviszonnyal, így öregségi nyugdíjra nem, csak az időskorúak járadékára jogosultak, megdupláznák a juttatást. Így például egy egyedülálló, 75 év feletti idős 56 940 forint helyett 113 880 forintot kapna.

Bár nem közvetlenül érinti minden nyugdíjas pénztárcáját, a Tisza Párt fejlesztené a magyarországi idősotthon hálózatot is - amelyhez a szükséges beruházások nagy részét uniós forrásból finanszíroznák -, ezzel 13 ezer új munkahelyet is teremtenének. A TISZA vezetői szerint az idősotthonok korszerűsítése hosszabb folyamat lehet (4–8 év), az első ciklusban a legtöbb intézmény megújulása a cél. A munkaerőhiányt béremeléssel, a társadalmi megbecsültség növelésével és a külföldön dolgozó magyar szociális munkások, ápolók hazacsábításával tervezik kezelni.

Ezenfelül az otthonápolási díjakat is megemelnék 50%-kal, évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék az állami egészségügy költségvetését és az alapvető élelmiszerek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék, valamint a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne a tervek szerint.

Ezeket a problémákat azonosították a magyar nyugdíjrendszer kapcsán

A TISZA program rögzíti, hogy mik jelenleg a nyugdíjrendszer legégetőbb problémái:

• "2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a.
• 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt.
• A nyugdíjak között óriási egyenlőtlenségek vannak: miközben mintegy félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak" - írják. Erről az egyenlőtlenségről a Pénzcentrum is évről évre rendszeresen beszámolt:

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2026: lesz, akinek plusz 22 ezer forint is jár, más egy fillért sem kap januárban

Közel 204 ezer nyugdíjas járandósága 180-200 ezer forintot tesz ki havonta, az emelés számukra 6480-7200 forintos összeget jelent majd.

• "Európában Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a legkevesebbet költik a nyugdíjakra: az egy főre jutó állami nyugdíjkiadások tekintetében a harmadik legrosszabb érték a miénk az uniós országok sorában.
• A nyugdíjrendszer nem akadályozza meg a lecsúszást, elszegényedést. Különösen a nők és az egyedülállók érintettek ebben. Az egyszeri juttatások nem helyettesítik a kiszámíthatóan magas nyugdíjakat" - írja a TISZA programja. Erről és más problémákról is lapunk rendszeresen tudósított:

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2025-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül - Erre még sehol sem találtak megoldást

Az elöregedő társadalmak folyamatosan sodródnak egy olyan társadalmi-gazdasági krízis felé, amelyre időszerű lenne megoldásokat találni.

Az említetettek túl problémaként jelölték meg, hogy a nyugdíjrendszer bonyolult és nehezen átlátható, nem kiszámítható. "Túl sok a kivétel és a különszabály, nem átlátható, hogy időskorában ki mekkora nyugdíjra számíthat. Noha a magánnyugdíjak államosításakor a jelenlegi kormány megígérte, máig nincs személyes, »egyéni számla«, így a megszerzett jogok sem látszanak tisztán" - írják. A nyugdíjszámítás átláthatatlanságát sok szakértő kifogásolta már az elmúlt évek alatt is. Az egyéni számlák bevezetése viszont jelen berendezkedés szerint egy nehezen kivitelezhető feladat lenne, erről a cikk további részében idézzük Farkas András nyugdíjszakártő véleményét.

További időseket érintő intézkedések

A TISZA programja szerint további intézkedések is várhatók, melyek könyebbé tehetik a magyar idősek életét. A program ígérete, hogy

• állami és uniós támogatásokkal fejlesztik a házi segítségnyújtás rendszerét,
• jelentősen növelik a házi gondozásban dolgozók számát, mintegy 50 ezer nyugdíjas mindennapi életét megkönnyítve ezzel,
• képzést nyújtanak a közfoglakoztatottaknak, és velük segítő szolgáltatásokat biztosítanak az időseknek,
• a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű nyugdíjasotthonokban, csökkentve ezzel a várakozási időket és megfizethető lakhatást biztosítva időseknek,
• céljuk, hogy a hosszú éveken át dolgozó férfiak számára is megteremteni a mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetőségét. A Férfiak 40 program bevezetését a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítanák meg.

Jöhet a Férfiak 40 és Nők 43+ nyugdíj?

A program része a nők40 mintájára bevezetendő férfiak40 konstrukció is szerepelt a választási ígéretek között, részleteket azonban nem közöltek erről. Az azonban, hogy "fokozatosan és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítanák meg" a program szerint, azt sejteti, hogy nem egy az egyben a nők40 szabályait alkalmaznék a férfiakra is. 

Fontos, hogy a férfiak40 bevezetését - legalábbis a jelenlegi nők40 szabályait másolva - a nyugdíjszakértők sem tartják tanácsosnak: Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi formájában magának a nők40-nek a fokozatos kivezetése is indokolt lenne, mert igazságtalanná teszi a rendszert (nők és nők között is éles határvonalat húz, ezzel szakadékokat ás), tehát a férfiak40 bevezetését is elhibázott lépésnek tartaná. Ráadásul a plusz 700 milliárd forintos forrás előteremtését sem tartja reálisnak a szakértő. 

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen rövidebb, mint a nőké. Viszont a szakértő véleménye alapján a férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ugyancsak kockázatos vállalkozás lenne. A létszámadatok tükrében számításai szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 80-90%-ába is kerülhetne, vagyis (idei értéken) meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt. Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben - ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát - hangsúlyozta Farkas András.

A nők43+ bevezetéséről szóló híresztelések 2024 őszén terjedtek el, azonban az értesülés hírlapi kacsának, téves információnak bizonyult. Viszont a választásokat megelőző kampányban újra erősödtek a híresztelések, hogy egy új kormány esetleg kivezethetné a nők40 juttatást, vagy változtathat a feltételein. Ezt azonban a TISZA sosem jelentette ki, sőt, a program szerint nemcsak megtartják a nők40-et, hanem kiterjesztik a férfiakra is a rugalmas nyugdíjazás lehetőségét. Összegezve tehát várhatóan az új kormány alatt is marad a nők40, a férfiak40 bevezetését pedig tervezik - az viszont szintén várható, hogy egy igazságosabb és rugalmasabb rendszerré alakítják ezt át.

Visszavezetné a TISZA a svájci indexálást?

A svájci indexálás az a nyugdíjemelési módszer volt, mely során fele-fele arányban az infláció, illetve a nettó keresetnövekedés határozta meg a nyugdíjak éves emelését. Ezt vezették 2011-ben, és tértek át a mai rendszerre, mely kizárólag a várható inflációhoz kötötte a nyugdíjemelést. Amellett, hogy ez a jelenlegi nyugdíjemelési módszer azt eredményezte, hogy sok esetben alábecsülte a kormány a várható inflációt és rendkívüli emelésekkel kellett a nyugdíjasokat kompenzálniuk, azt okozta, hogy a nyugdíjak emelkedése leszakadt az átlagbérektől. 

A nyugdíjemelés rendszere kapcsán gyakran megfogalmazott kritika volt eddig is, hogy a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken, mivel az emelés mértékét egyedül az éves infláció határozza meg, a dolgozói bérek emelkedését nem követi le. A TISZA korábbi nyilatkozatai szerint a nyugdíjak reálértékének megőrzése elsődlegesen az inflációhoz kötött emeléssel biztosítható, de hosszabb távon a gazdasági növekedéshez vagy az átlagbérekhez való indexálás bevezetése is megfontolandó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyivel emelkedtek volna a nyugdíjak svájci indexálással? – szakértők utánaszámoltak

A magyar nyugdíjak reálértéke 2010 és 2024 között jelentősen, 47 százalékkal emelkedett, ami részben kormányzati intézkedéseknek, részben a nyugdíjas-állomány összetételváltozásának köszönhető.

Ezek alapján a TISZA egy igazságosabb számítás bevezetésére törekszik, ez viszont nem feltétlenül egy az egyben a svájci indexálás visszavezetését jelentheti. Az új rendszer viszont az eddigi bejelentései alapján jobban fog hasonlítani a svájci indexáláshoz - talán még annál is igazságosabb lesz - mint a jelenlegi nyugdíjemelési metódus.

A Tisza Párt elsődleges feladatnak egy egyszeri felzárkóztatást tűzött ki, mivel a nyugdíjak az elmúlt 16 évben jelentősen leszakadtak a bérektől. A nyugdíjemelési módszer átalakítása csak az után kerülhet terítékre, hogy a legégetőbb problémákat orvosolták.

Mikortól emelkedhetnek a nyugdíjak?

A TISZA szakítana a költségvetéstervezés korábbi gyakorlatával, és egy rugalmasabb, valós számokra épülő tervezést vezetne be. melynek részeként 2026-ban már érvényesíteni kívánják a differenciált nyugdíjemelést. Ezt követően inflációkövető, illetve gazdasági növekedéshez kötött emeléseket vezetnének be.

Mi lehet a fedezete ezeknek az emeléseknek?

A Tisza Párt nyugdíjakat közvetlenül érintő bejelentései 650- 750 milliárd forintos kiadást jelenthetnek. A TISZA a kampány során azt is kifejezésre jutatta, hogy honnan lenne ezekre az intézkedésre forrás: a nyugdíjprogram költségeit az ugyancsak előirányzott 5 milliárd forint feletti magánvagyonokra kivetett vagyonadóból, az uniós források lehívásából, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások lefaragásából fedeznék. Hansúlyozták, hogy a TISZA célja, hogy minden idős ember számára biztosított legyen a tisztességes megélhetés, a megfelelő egészségügyi ellátás és a biztonságos időskor.

Milyen nyugdíjreform jöhet még Magyarországon?

Miután a legégetőbb kérdéseket - mint a rendkívül alacsony nyugdíjak emelése - megoldották és már látja az új kormány a gazdasági mozgásterét, megismerték a számokat a főkönyvekben, elkezdhetnek a közép- és hosszútávú reformokkal foglalkozni. A magyar nyugdíjrendszer magyar és külföldi szakértők is szerint is fenntarthatatlan jelen formájában hosszú távon, így reformra mindenképp szükség lesz.

Ami jelenleg is tudható, hogy az eddigi magyar kormány már korábban ígéretet tett az Európai Bizottságnak, hogy 2025 tavaszáig megreformálja a magyar nyugdíjrendszert. Ez ugyan nem történt meg, de elkészült az OECD szakértői jelentése a magyar nyugdíjrendszerről, mely javaslatokat is tartalmazott. A javaslatok között szerepelt a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása, járulékemelés és az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetése mellett a a Nők 40 szigorítása is. 

A Tisza Párt programja alapján a felsorolt javaslatok közül a csökkentett nyugdíj visszavezetése lehet reális, de egyelőre sem a nyugdíjkorhatár emelés, sem a 13. havi nyugdíj korlátozása, sem a Nők 40 szigorítása nincs napirenden. Sőt, arra érkezett ígéret, hogy nem vezetik ki a 13. havi nyugdíjakat, megtartják a Nők 40-et és bevezetik a Férfiak 40-et is. Nyugdíjkorhatár emelésről sincs szó.

Azt viszont érdemes kiemelni, hogy jelen formájában a magyar nyugdíjrendszer nem fenntartható. A beavatkozás pedig nem halogatható már sokáig, mert a Ratkó-korszakban született generáció gyerekei (akiket Ratkó-unokáknak is neveznek a köznyelvben) az 2038-2042 közötti időszakban tömegesen vonulhatnak nyugdíjba, melyet jelent formájában a nyugdíjrendszer nem fog elbírni. Arról, hogy milyen intézkedések várhatók, vagy lennének szükségesek a jövőben egy esetleges kormányváltás esetén, korábban Farkas András részletesen elemezte. 

Fontos, hogy a következőkben felsorolt javaslatok, lehetséges átalakítások nem a Tisza Párt álláspontját tükrözik, hanem független szakértői véleményt!

Az elemzés legfőbb megállapításai a következők:

A szakértő szerint a legsürgősebb a nyugdíjemelési eljárás átalakítása, és ezzel egyidejűleg a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása lehet. Farkas András szerint egy fenntarthatóbb, méltányosabb és korszerűbb nyugdíjrendszer létrehozása érdekében a könnyű és kockázatmentes lépésektől a nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedésekig terjedhet a lehetséges megoldások széles választéka. Ezek közül könnyű és kockázatmentes átalakítás lenne

• a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése: ez alapján a magyar nyugdíjkorhatárt 64 évre kellene csökkenteni, olyan rosszak a 65 éves korban várható további átlagos élettartamra vonatkozó magyar adatok, majd fokozatosan emelni, ha a várható élettartam adatok javulni kezdenek;
• és a nyugdíjskála kiegyenesítése, mely hosszabb munkavégzésre ösztönöz, minden szolgálati évnek azonos súlyt adva.

Három könnyű, de közepes kockázattal járó elem lenne a szakértő szerint 

• a járulékplafon visszavezetése: ez 2013-ig Magyarországon is működő intézkedés volt, mely alapján nyugdíjjárulákot csak egy bizonyos határig vonnának (így a befizetett járulékok alapján nem lenne lehetséges a "luxusnyugdíjasok" táborának növelése), ettől viszont a munkáltató még nem mentesülne a munkavállalói járulékok megfizetésétól a teljes kereset után
• a degresszió újraszabályozása: a degresszió a nyugdíjszámítás során az 1988 óta szerzett bruttó keresetekből több bonyolult lépésben megállapított nettó számított havi életpálya átlagkereset összegét hivatott korlátozni, viszont a szabályozó összeghatárokat 2013 óta nem emelték
• nők40 feltételeinek fokozatos szigorítása: a kedvezményes nyugdíj pozitívan diszkrimináló hatása önmagában nem lenne probléma, ha nem tenne túl nagy különbséget társadalmi csoportok közt (és itt nem elsősorban nők és férfiak, hanem nők és nők közötti különbségtételt is értünk). Ráadásul a nők40 rendkívüli népszerűsége következtében de facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki Magyarországon. A szakértő szerint egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének az alakítása, és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is. Az átalakítás a szigorú határvonalakat eredményező feltételek rugalmasabbá tételét célozhatja.

Két könnyű, de fokozottan kockázatos elem a szakértő szerint 

• 13. és 14. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése: a leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy akárcsak a %-os mértékű nyugdíjemelés, a 13. havi és 14. havi juttatások is csak tovább mélyítik a jövedelmi szakadékot a kisnyugdíjasok és a tehetősek között. Hiszen akinek eleve magas a nyugdíja, az ugyanolyan magas plusz juttatást kap, míg az alacsony nyugdíjúak keveset a jelenlegi rendszer szerint. Ez küszöbölhetné ki egy maximális kifizethető összeg, illetve akár egy minimum határ. Így a kevés nyugdíjak kapók többet, az eleve magas nyugdíjból élők kevesebbet kapnának 13. havi juttatás gyanánt. 
• nyugdíjplafon bevezetése: ez az intézkedés szintén gátolná, hogy megnőjön a luxusnyugdíjasok száma, mert egy felső határt húzna a kifizethető nyugdíjakra. A szakértő szerint azonban a nyugdíjplafon bevezetésére csak utolsó biztonsági szelepként érdemes gondolni, ha az egyéb korlátozó tényezők hiányában fenntarthatatlanul megnőne a nagyon magas nyugdíjak súlya a nyugdíjrendszerben.

Három közepesen nehéz és közepesen kockázatos elem lehet a szakértő szerint, melyeket már részben érintettünk:

• a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése)
• a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (modern vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció),
• ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása.

Egy közepesen nehéz, de fokozottan kockázatos elem lehet a szakértő szerint a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése. A kockázatot az jelenti legfőképpen, hgy a magyar fülekben a "magánnyugdíjpénztár" nagyon rosszul cseng, miközben nem magával az intézménnyel volt, hanem azzal, hogy elvették.

A szakértő három nehéz és kifejezetten kockázatos elem közé sorolja 

• a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítését: ezek legfőbb forrása az adórendszer. Az egykulcsos szja-rendszer miatt ugyanis a magasabb jövedelműek nyugdíjvárománya indokolatlanul magasabb lehet, mint a kisebb keresetűeké. A méltánytalanság második forrása: a nettósítás, mivel a magyar nyugdíjrendszerben a nyugdíjakat a nettósított keresetekből kell kiszámítani. Emiatt minden olyan évben, amikor módosulnak a személyi jövedelemadó és a járulékok mértékei, módosul az adott évre számítható nettó jövedelem is, amely indokolatlan előnybe hozhatja azokat, akik alacsonyabb adó- és járulékszinttel jellemezhető években szereztek nyugdíjjogosultságot, és vice versa. A méltánytalanság harmadik forrása pedig a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjkarbantartás eltérő eljárásrendje. (Hogy óriási különbséget jelenthet, hogy valaki adott év december 31-én, vagy következő év január 1-jén vonul nyugdíjba az infláció és a bérek növekedéséből adódó eltérés miatt.)
• az automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetését a nyugdíjrendszerbe: minden automatizmus az ad hoc állami beavatkozások lehetőségeinek szűkítését jelenti. Az indikátorok lehetnek demográfiai, gazdasági vagy pénzügyi jellegű jelzőszámok. A magyar reform részeként a legfontosabb automatikus mechanizmus a nyugdíjkorhatárnak a várható további élettartamtól való függővé tétele lehet. Ez a megoldás azt célozza, hogy a hosszabb életre számító évjáratok tagjai tovább dolgozzanak, vagyis az élettartam növekedése ne a nyugdíjas élet hosszát növelje. 
• az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését: ez még a jövő zenéje lehet, bár a TISZA program is említést tesz róla. Ugyanis egy folyó finanszírozású, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nincs értelme egyéni nyugdíjszámláról beszélni a szakértő szerint, mert az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésének elengedhetetlen feltétele az elméleti tőkefedezeti rendszerre történő átállás. Ez pedig nem egy egyszerű átalakítás.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a felsorolt lehetséges intézkedések - és természetesen bármilyen értelmes további javaslat - érdemi társadalmi és szakértői vitáját a választások után késedelem nélkül meg kell kezdeni, hogy még időben legyen esély a politikai cselekvési terv kidolgozására és végrehajtására a mai középkorú és fiatal nemzedékek jövőbeni állami nyugdíja kifizethetősége érdekében.

Fontos, a fentiek mindössze lehetőségeket vázolnak fel, hogy hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a magyar nyugdíjrendszert. A TISZA eddig bejelentett, megerősített intézkedései semmilyen nagy változást nem vetítenek előre a közeljövőben, sem a 13. havi és 14. havi juttatáshoz, sem a nők40-hez nem terveznek például hozzányúlni. Amint világossá válhat, hogy milyenek az ország gazdasági lehetőségei, készülhet egy nyugdíjreform tervezet, melyet feltételezhetően szakértők és a nyilvánosság bevonásának fognak megvitatni. Nagy horderejű változás nem várható egyik pillanatról a másikra, az átlakítások várhatóan fokozatosan fognak megtörténni, az átmenet pedig lassú lehet egy fenntarthatóbb nyugdíjrendszerbe.