Itt a kormány bejelentése, emelkedik a nyugdíjkorhatár: rengetegen esnek el a kedvezményektől, átfogó reform kell

Az inflációtól való szorongás érezhetően mérséklődött, és a majdani nyugdíj összege vált az egyik legnyomasztóbb aggodalommá a magyarok körében.

A hatóság azt vizsgálja, hogy vannak-e a szerződésekben a fogyasztók számára tisztességtelen vagy indokolatlanul hátrányos feltételek.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az emelés pontosan mely ellátásokra vonatkozik majd.

A hangzatos rekordok ellenére a helyzet korántsem ad okot az ünneplésre.

A nyugdíjba vonulás után országonként óriási különbség lehet abban, hogy az ellátás a korábbi fizetés mekkora részét képes pótolni.

A világ népessége példátlan ütemben öregszik, a 65 év felettiek aránya ugyanis globálisan csaknem megduplázódik 2060-ra.

A 65 év feletti érintettekre pedig a januártól 120 ezer forintra emelkedő nyugdíjminimum szabályát is kiterjesztik.

Továbbra is a magyarok döntő többsége tart attól, hogy az infláció miatt jelentősen veszít értékéből a nyugdíjas éveire félretett pénze.

A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen a mindössze 74 ezer forintos öregségi nyugdíjából nem tudna megélni.

A minimálnyugdíj emelése önmagában nem oldja meg a problémát a szakértő szerint: sok nyugdíjas egyre jobban leszakadhat.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a hazai öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltenek nyugdíjban.

Ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna tag.