Kegyetlenül szélesre nyílt a nyugdíjolló: több mint kétezren milliós nyugdíjat kapnak, százezreknek csak alamizsna jár 2026-ban

A 2025-ös összesített adatokból látszik, hogy tavaly a havi átlagösszeg 242–252 ezer forint között állt, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban található (ez azt mutatja, hogy a nyugdíjban részesülők fele kevesebb, fele pedig nagyobb juttatást kapott).

2025. januári adatok alapján azonban már nagyobb szórás látszik. A HVG által kikért adatok alapján kiderült, hogy a 2,3 millió emberből, aki nyugdíjfolyósításra jogosult, az nyugdíjasok 8 százaléka kevesebb, mint 100 ezer forintból él meg havonta, 39 százalékuk 100-200 ezerből gazdálkodik havonta, 31 százalékuk pedig nagyjából a tavalyi átlagösszegből, 200-300 ezer forintot kap. A nyugdíjasoknak 21 százaléka 300-700 ezer forint közötti összeget kap, ennél többhöz mindössze 1 százalékuk jut havonta.

Az adatokból az is kiderül, hogy több mint 12 ezren 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak nyugdíjként 2025 januárjában, kétezer ember 1–1,5 millió forintból él havonta, 188-an pedig ennél is többől, ők 1,5–2 millió forintot kapnak.

A topkategóriába 69-en kerültek be, ők 2 millió forintnál is többől gazdálkodhatnak minden hónapban, melyet 2026. januárjában tovább növeltek (3,6 százalékos általános növekedéssel).

Mi kell a magas nyugdíjhoz?

Farkas András nyugdíjszakértő a lapnak elmondta, hogy ahhoz, hogy valaki ilyen magas összeghez jusson, hosszú szolgálati idő, tartósan magas kereset és évekig kiemelkedő járulékfizetés szükséges. Hazánkban 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot, így pedig nyugdíjalapjuk is magasabb lesz. Sok szakmában ugyan nem kivételes az akár 3-5 millió forintos havi fizetés, ami után magasabb nyugdíjjárulékot is fizetnek, azonban az ilyen juttatások ma még nagyon ritkák.

A szakértő szerint a folyamat a gazdaságban problémákat hozhat, ugyanis a közeljövőben egyre több magasabb nyugdíjjal rendelkező jelenik majd meg a rendszerben, felső nyugdíjkorlát nélkül pedig mindezt ki kell fizetni a nyugdíjkasszából. Hosszabb távon pedig finanszírozási problémák is előfordulhatnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet igazi nyomás alá. Nem véletlen, hogy több ország, köztük például Spanyolország már bevezette a nyugdíjplafont. Míg a plafon nélkül a jövőben egyre több lehet a milliomos nyugdíjas, egy jelentős részük továbbra is a szegénységi küszöb alatt él, a mediánjövedelem 40 százaléka alatti nyugdíjból gazdálkodva.

Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el

Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmondd, Te mit gondolsz a hűségkártya-programokról.