Megjelent a rendelet amire 90 ezer magyar nyugdíjas várt: végre kiderült, mennyi pénzt is kapnak valójában

A nyugdíj összege két tényezőtől függ: egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől. Ez utóbbit pedig döntő mértékben befolyásolja, hogy valaki pontosan melyik évben igényli a nyugdíját, méghozzá éppen a valorizációs szorzók miatt. Minél magasabbak az adott évben érvényes szorzók, annál kedvezőbb alapon számítják ki a nyugdíjalapot, és így magasabb lehet a megállapított nyugdíj összege is - írja Farkas András nyugdíjszakértő a heti hírlevelében.

A valorizáció lényege, hogy a korábbi, 1988 óta figyelembe vehető, években szerzett, nettósított kereseteket az adott évre meghatározott szorzóval meg kell szorozni, és így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók tehát az országos nettó átlagkereset egyes években mért növekedését tükrözik. Erre a kiigazításra azért van szükség, hogy a sok évvel – vagy akár évtizedekkel – ezelőtt megszerzett bérek inflációs elértéktelenedése ne húzza le aránytalanul a nyugdíj összegét: enélkül az 1990-es vagy 2000-es évek keresetei a mai számítások során szinte semmit sem érnének.

Hogyan működik ez a gyakorlatban 2026-ban?

A 2026-ban nyugdíjba vonulók esetében a valorizálás a 2024-es és annál korábbi években szerzett keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során minden egyes korábbi naptári évre külön-külön meg kell szorozni az adott év bérezett napjaira számított nettósított keresetet az idei valorizációs szorzóval. A 9,0 százalékos emelkedés eredményeként tehát a nyugdíjalap számításának alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset összege érdemben nő azok számára, akik idén vonulnak nyugdíjba.

A valorizáció egyébként nem kizárólag a korbetöltött öregségi nyugdíjra vonatkozik: a nők kedvezményes nyugdíjára is ugyanezek a szabályok érvényesek, mivel annak összegét pontosan ugyanúgy számítják ki, mint az öregségi nyugdíjét.

Kit érint közvetlenül a rendelet megjelenése?

A rendelet közel 90 ezer embert érint, akik idén vonulnak nyugdíjba. Különösen nagy jelentősége van azok számára, akik 2026 januárjában vagy februárjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket: az ő esetükben a végleges nyugdíjösszeg megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a rendelet közzétételétől számított 15. napon telik le. Addig – a végleges összeg kiszámításához szükséges szorzók hiányában – legfeljebb nyugdíjelőleget kaphattak.

2026-ban az alábbi feltételek valamelyikét teljesítő személyek igényelhetnek nyugdíjat:

• aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárt,
• aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti,
• illetve aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztotta.

Aki korábban ment nyugdíjba, az az emelkedő valorizációs szorzókra hivatkozva nem kérheti a nyugdíja újraszámítását. Ez azt jelenti, hogy aki például tavaly vonult nyugdíjba, az nem élhet az idei, magasabb szorzók adta előnnyel. Éppen ezért is érdemes körültekintően, alaposan mérlegelni a nyugdíjba vonulás időpontját – a döntés ugyanis visszafordíthatatlan pénzügyi következményekkel járhat.

Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka