Komoly nyugdíjkorhatár emelés készül Magyarországon? Ezt nehéz lesz elodázni, egyre kritikusabb a helyzet

A magyar férfiak 74 százaléka, a nők 88 százaléka éli meg a 65 éves kort. A nyugdíjban töltött idő így átlagosan 14,6 év a férfiaknál, 18,6 év a nőknél – utóbbi esetében a Nők40 kedvezmény miatt ez akár három-öt évvel is hosszabb lehet. A gond azonban nemcsak az évek számával van: a 65 éves korban egészségben várható további élettartam mindkét nemnél kevesebb mint öt év, amivel Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik - írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

A jövő generációi – az Y, Z és alfa nemzedékek – akár 25 évnél is hosszabb nyugdíjas időszakra készülhetnek, ha nem döntenek a munkában maradás mellett. Az EU legtöbb tagállamában már tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, különösen ott, ahol az még nem éri el a 65 évet. Azokban az országokban, ahol már 65 év vagy afölött van a korhatár, a további emelést jellemzően a várható élettartamhoz kötik – ezt a modellt az EU Magyarországnak is ajánlja, bár hazai bevezetéséről egyelőre nincs szó - olvasható Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Dániában 2035-től 69 év, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónap lesz a korhatár. Svédországban rugalmas rendszer működik: 63 és 69 év között lehet nyugdíjba vonulni, de minél korábban igényli valaki, annál alacsonyabb ellátásra számíthat. Hollandiában 2024-ben 67 évre nőtt a korhatár, 2025-től pedig teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható élettartamhoz igazodik.

Magyarországon 2010 óta 62-ről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, ami jelenleg is magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Mivel az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a korhatár, mint a betöltésekor várható élettartam, rövid távon nincs szükség újabb emelésre – sőt, egyes szakértők szerint akár csökkenteni is lehetne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a nyugdíjkrízis Magyarországon: plusz 12 év melóra készülhetnek az idősödő magyarok, ez fájni fog

A középkorúak átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk – derül ki a K&H friss kutatásából.

A korhatár alakulását bármikor lehetne a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötni – ahogy azt például Finnországban teszik, ahol a rendszer rugalmas: ha csökken az adott évjárat várható élettartama, a nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lesz.

A közelmúlt tapasztalatai – pandémia, oltásellenesség, háborús fenyegetések, geopolitikai feszültségek – mind azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszer szabályozásának érzékenyen kell reagálnia a társadalmi és egészségügyi változásokra.