Őrület: ezek a nyugdíjasok rengeteg pénzhez jutottak, kiderült, emiatt volt arany életük

A járulékplafon azt jelentette, hogy a meghatározott összeghatár feletti jövedelemrész után nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni. Például 2000-ben, ha valaki 3 millió forintot keresett, csak 2.020.320 forint után vontak nyugdíjjárulékot, a fennmaradó közel 980 ezer forint mentes volt a járulékfizetés alól. Fontos, hogy ez csak az egyéni járulékfizetésre vonatkozott, a munkáltatónak a teljes összeg után kellett fizetnie a járulékokat - derült ki a közleményből.

A nyugdíjguru megemlíti: a nyugdíjszámítás során is érvényesült ez a korlátozás: csak a járulékfizetéssel érintett jövedelemrész számított be a nyugdíjalapba. A járulékplafon kiszámításánál figyelembe vették a bérezett napok számát és az adott évre meghatározott napi járulékfizetési felső határt. 2000-ben például ez napi 5520 forint, éves szinten pedig 2.020.320 forint volt.

Farkas András emlékeztetett: a számításnál figyelmen kívül kellett hagyni azokat a napokat, amikor nem volt járulékalapot képező kereset (például táppénz vagy fizetés nélküli szabadság idején). Több jogviszony esetén a járulékplafont jogviszonyonként külön-külön is figyelembe kellett venni, de az összesített plafont nem lehetett túllépni.

A járulékfizetési plafon 2013. január 1-jétől megszűnt, így ettől kezdve a teljes kereset járulékalapnak számít. Ennek két fő következménye lett: egyrészt jelentősen nőttek a nyugdíjkassza bevételei, másrészt a magas keresetűek körében egyre magasabb nyugdíjvárományok alakultak ki, ami növeli a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.

A járulékplafonra vonatkozó rendelkezéseket a társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény 2012. december 31-ig hatályos szövege tartalmazta, amelyet 2020. június 30-án helyeztek hatályon kívül.