Európa öregszik, de Magyarországon belül is óriásiak a különbségek. Hol élnek a leghosszabb ideig, és mit jelent ez a jövőnkre nézve?
A demográfiai változások társadalmi következményei is jelentősek: mivel kevesebb rokon lesz egy-egy generációban, a gondozási feladatok kisebb számú emberre hárulnak,
Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.
Az életkorral összefüggő krónikus betegségek közvetlenül kapcsolódnak ahhoz, amit eszel és a testsúlyodhoz.
Meddig élünk, és mitől függ valójában a várható élettartamunk? A legfrissebb adatok szerint akár tíz évnél is nagyobb különbségek lehetnek országok és régiók között.
A „kék zónák” fogalma régóta izgatja a hosszú élet titkát kereső világ fantáziáját:de lehet, hogy valójában mégsem léteznek?
Az elöregedés olyan társadalmi és gazdasági krízis, amelyre előbb-utóbb minden érintett országnak megoldást kell találnia.
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az idős korban várható további élettartam is emelkedik.
A születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban, valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban jegyezték fel.
A világ kék zónái olyan életmódbeli és környezeti tényezők összességét tárják fel, amelyek hozzájárulhatnak a longevityhez.
A magyarok egészségügyi állapota aggasztó: a várható élettartam több mint négy évvel elmarad az európai átlagtól.
A fizikai aktivitás jelentősen növelheti a várható élettartamot. Ha nem sportolsz az komoly hiányosság lehet.
A nők négyszer nagyobb eséllyel érik el a százéves kort, mint a férfiak - derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest.
Magyarország az Európai Unió tagállamai között az utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában.
A népesség várható élettartama világszerte csaknem öt évvel hosszabb lesz 2050-re - állapította meg a Lancet tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány.
Venki Ramakrishnan Nobel-díjas molekuláris biológus szerint egy 120 éves kor feletti élettartam egy stagnáló társadalomhoz vezetne.
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
Él Brazíliában egy nyugdíjas, aki a saját bevallása szerint 123 éves, sőt a személyi igazolványában is ez áll, hivatalosan azonban mégsincs elismerve.
2012 és 2022 között mintegy 4 százalékos volt a magyar lakosság természetes fogyása annak ellenére, hogy többen költöztek Magyarországra, mint amennyien elvándoroltak.
