Az államadósság valódi költsége nem az adósság nagyságában, hanem annak finanszírozásában rejlik - hívta fel a figyelmet Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.
Tizennégy évvel a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása után a nyugdíjcélú megtakarítások ismét elérték a 3 000 milliárd forintot, ám a GDP-arányos mutató továbbra is rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban - írja a Portfolio.
A 2010-2011-es magán-nyugdíjpénztári átalakítás során a kormány közel 3000 milliárd forintnyi megtakarítást csoportosított vissza az állami költségvetésbe. A drasztikus beavatkozás következtében a lakosság nyugdíjpénztári vagyona a 2010 végi 4123 milliárd forintról 2011 első negyedévének végére 1224 milliárd forintra zuhant.
Az MNB legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévében a nyugdíjpénztári vagyon újra átlépte a 3000 milliárd forintos határt, pontosan 3015 milliárd forintot ért el. Ez az összeg azonban jelentősen kevesebb megtakarító között oszlik meg, mint a 2011 előtti időszakban.
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása drámai hatással volt a taglétszámra: míg 2010 végén még 3,12 millió tagot számláltak a pénztárak, 2011 végére ez a szám mindössze 100 ezerre csökkent, ami 97%-os zuhanást jelent. 2023-ra pedig további felére, 51 ezerre apadt a tagság. Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma ennél jóval stabilabb maradt: a 2010-es 1,298 millióról 2023-ra 1,073 millióra mérséklődött.
A statisztikákból kitűnik, hogy a magánnyugdíjpénztárakban elsősorban az átlag feletti megtakarítással rendelkezők maradtak bent. Az egy főre jutó átlagos vagyon a 2010-es 996 ezer forintról 2011-re 2,27 millió forintra ugrott, 2023-ra pedig már 5,98 millió forintra emelkedett. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban ez a mutató szerényebb növekedést mutatott: a 2010-es 664 ezer forintról 2024 végére 2,11 millió forintra nőtt.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is gyengén teljesít a nyugdíjcélú megtakarítások terén. A GDP-arányos nyugdíjpénztári tartalékok szintje a 2011-es átalakítás során 15%-ról 4%-ra zuhant, és azóta is stagnál – 2024-ben 3,6%-on állt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez az érték messze elmarad a fejlett országok mutatóitól, ahol nem ritka a GDP 40%-át kitevő nyugdíjcélú megtakarítási állomány sem. Az OECD 2024-es előzetes adatai szerint Magyarországon a nyugdíjpénztári és egyéb nyugdíjcélú megtakarítások figyelembevételével mindössze 4,8%-os GDP-arányos nyugdíjvagyon mutatható ki.
A nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje különösen aggasztó az elöregedő társadalom kontextusában, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a folyó finanszírozású nyugdíjrendszerre. A szakértők szerint ezt a problémát erős tőkefedezeti nyugdíjpillérekkel lehetne orvosolni, amihez elengedhetetlen lenne a szélesebb körű részvétel és a jelentősebb egyéni vagyonfelhalmozás a nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókban.








