Komoly összeget kaphatnak a magyar nyugdíjasok: így lehetséges ez

A 2010-2011-es magán-nyugdíjpénztári átalakítás során a kormány közel 3000 milliárd forintnyi megtakarítást csoportosított vissza az állami költségvetésbe. A drasztikus beavatkozás következtében a lakosság nyugdíjpénztári vagyona a 2010 végi 4123 milliárd forintról 2011 első negyedévének végére 1224 milliárd forintra zuhant.

Az MNB legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévében a nyugdíjpénztári vagyon újra átlépte a 3000 milliárd forintos határt, pontosan 3015 milliárd forintot ért el. Ez az összeg azonban jelentősen kevesebb megtakarító között oszlik meg, mint a 2011 előtti időszakban.

A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása drámai hatással volt a taglétszámra: míg 2010 végén még 3,12 millió tagot számláltak a pénztárak, 2011 végére ez a szám mindössze 100 ezerre csökkent, ami 97%-os zuhanást jelent. 2023-ra pedig további felére, 51 ezerre apadt a tagság. Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma ennél jóval stabilabb maradt: a 2010-es 1,298 millióról 2023-ra 1,073 millióra mérséklődött.

A statisztikákból kitűnik, hogy a magánnyugdíjpénztárakban elsősorban az átlag feletti megtakarítással rendelkezők maradtak bent. Az egy főre jutó átlagos vagyon a 2010-es 996 ezer forintról 2011-re 2,27 millió forintra ugrott, 2023-ra pedig már 5,98 millió forintra emelkedett. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban ez a mutató szerényebb növekedést mutatott: a 2010-es 664 ezer forintról 2024 végére 2,11 millió forintra nőtt.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is gyengén teljesít a nyugdíjcélú megtakarítások terén. A GDP-arányos nyugdíjpénztári tartalékok szintje a 2011-es átalakítás során 15%-ról 4%-ra zuhant, és azóta is stagnál – 2024-ben 3,6%-on állt.

Ez az érték messze elmarad a fejlett országok mutatóitól, ahol nem ritka a GDP 40%-át kitevő nyugdíjcélú megtakarítási állomány sem. Az OECD 2024-es előzetes adatai szerint Magyarországon a nyugdíjpénztári és egyéb nyugdíjcélú megtakarítások figyelembevételével mindössze 4,8%-os GDP-arányos nyugdíjvagyon mutatható ki.

A nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje különösen aggasztó az elöregedő társadalom kontextusában, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a folyó finanszírozású nyugdíjrendszerre. A szakértők szerint ezt a problémát erős tőkefedezeti nyugdíjpillérekkel lehetne orvosolni, amihez elengedhetetlen lenne a szélesebb körű részvétel és a jelentősebb egyéni vagyonfelhalmozás a nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókban.