Tényleg jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár? Kiderült: ekkora árat kellene fizetni érte

Az utóbbi időben egyre többet hallani a nyugdíjkorhatár emeléséről, ám egy friss kutatás szerint a Z generáció tagjai éppen az ellenkező irányba mozdulnának. A Bankmonitor cikke ezt a meglepő trendet és annak lehetséges gazdasági következményeit vizsgálta meg közelebbről.

Egy nemrégiben végzett, 1000 amerikai munkavállalót érintő felmérés eredményei szerint a Z generáció tagjai közül minden ötödik (22%) úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárt 55 év alá kellene csökkenteni. Ez az arány jelentősen magasabb, mint az idősebb generációknál: az Y generáció esetében 11%, az X generációnál 7%, míg a Baby Boomerek körében mindössze 1% gondolkodik hasonlóan.

A generációs szakadék még szembetűnőbb, ha a magasabb nyugdíjkorhatárt vizsgáljuk. Míg a Boomerek fele szerint a korhatárnak 65 és 69 év között kellene lennie, addig a Z generáció tagjainak csupán 23%-a ért egyet ezzel az elképzeléssel.

A nyugdíjkorhatár történelmi perspektívából

A nyugdíjkorhatár kérdésének megértéséhez érdemes történelmi kontextusba helyezni a témát. A 19. század végén, amikor Németországban először vezették be a maihoz hasonló nyugdíjrendszert, a korhatárt 70 évben állapították meg. Akkoriban azonban ez a kor jóval meghaladta az átlagos várható élettartamot, amely férfiaknál 37, nőknél 40 év volt.

Magyarország demográfiai kihívásai

Hazánk egyre inkább elöregedő társadalommá válik, amit a csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam egyaránt befolyásol. Ez a trend komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a dolgozó korosztályt.

Az eltartottsági ráta alakulása

Elemzésükben megvizsgálták, hogyan alakulna az eltartottsági ráta a jelenlegi 65 éves, illetve egy hipotetikus 55 éves nyugdíjkorhatár esetén. Az eredmények azt mutatják, hogy 2024-ben a 65 éves korhatár mellett egy dolgozó 0,65 nem dolgozót tart el, míg 55 éves korhatárnál ez az arány 1,06-ra emelkedne. A helyzet 2060-ra még súlyosabbá válna: 65 éves korhatárnál 0,84, míg 55 évesnél 1,32 lenne az eltartottsági ráta.

Adóterhek növekedése

A nyugdíjkorhatár csökkentése jelentős adóteher-növekedést vonna maga után. Számításaik szerint 2060-ban, 65 éves nyugdíjkorhatár mellett az újraelosztással kapcsolatos adóteher 46%-os adókulcsot jelentene, míg 55 éves korhatárnál ez 57%-ra emelkedne. Ha figyelembe vesszük az egyéb állami kiadásokat is, az adóteher akár a jövedelmek 77%-át is elérheti 55 éves nyugdíjkorhatár esetén.

A Z generáció tudatos megtakarítási stratégiája

A korai nyugdíjba vonulás egyetlen reális lehetősége az elöregedő társadalmakban a saját nyugdíjmegtakarítás. A Z generáció ebben a tekintetben kifejezetten tudatosnak tűnik: sokan már fiatalon elkezdenek takarékoskodni, kihasználva a kamatos kamat erejét.

"Minél korábban kezd valaki megtakarítani, annál könnyebben érheti el pénzügyi céljait" - hangsúlyozzák a szakértők. A korai kezdés jelentős előnyt jelent azokhoz képest, akik később látnak hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

Összegzésként elmondható, hogy bár a Z generáció vágyik a korai nyugdíjba vonulásra, ennek megvalósítása jelentős gazdasági kihívásokkal járna. A megoldás kulcsa a tudatos, hosszú távú pénzügyi tervezés és megtakarítás lehet, amellyel már fiatal korban megalapozhatják jövőbeli anyagi biztonságukat.