Totális összeomlás érik a magyar nyugdíjrendszerben: meg vannak számlálva az idősek napjai

A köztudatban változatlanul élő 10 milliós lakosságszám helyett 9 millió 601 ezren élünk a magyar határok között, az eredmény azt tükrözi, hogy a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett 464 ezer fős csökkenést a környező országokból érkezett 131 ezer fős bevándorlási többlet enyhítette.

A népszámlálás eredményei szerint a 45 évesnél idősebb korcsoportokban ezzel szemben nő a népességszám, a 65 évnél idősebbek aránya pedig elérte a 21 százalékot.

2021-ben ez az arány még nem érte el a 20,5%-ot sem, miközben a demográfiai előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan közelíti a 24%-ot, 2060-ra a 33%-ot.

Farkas András felteszi tehát a kérdés, hogy vajon kibírja-e a  nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátórendszer, valamint a szociális ellátórendsze, hogy az évente átlagosan negyvenezer fővel csökkenő lakosságon belül egyre nagyobb hányadot tesznek ki a 65 évesnél idősebbek. A  szakértő megállapítása szerint árnyalja a magyar helyzetet, hogy az EU átlagához képest a 65 éves életkorban várható további élettartam férfiak esetében jelenleg 3,8 évvel, nők esetében 3,4 évvel rövidebb (ez a többiekhez képest csökkentheti a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatait), miközben a 65 éves korban egészségben várható további élettartam férfiak esetében 3 évvel.

Egyébként itt rejlik a kézenfekvő megoldás, ha lassítani szeretnénk a magyar lakosság fogyását: az idő előtti halálozások messze EU-átlag feletti számát kell csökkenteni, hogy évente átlagosan ne 130 ezer (a pandémia éveiben 160 ezer) magyar haljon meg, hanem sokkal kevesebb - állapította meg Farkas András.

Kutatást készít a Pénzcentrum a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban

A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek az elmúlt egy év válságait, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. A kérdőívet nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is kitölthetik. Köszönjük, ha válaszaival segíti a munkánkat!