1 °C Budapest
Grandmother, grandfather and grandson laughing together.

Mi a nyugdíjszámítás alapja és hogyan történik a nyugdíjszámítás szolgálati idő tekintetében?

2021. október 23. 15:03

Mindannyiunk életében kiemelt fontosságú projekt a jövőnk tervezése, amibe beletartoznak a nyugdíjas éveink is. Mennyi nyugdíjra számíthatunk, és hogyan történik a nyugdíjszámítás 2021 év aktuális szabályai szerint? Hogy működik a nyugdíjszámítás képlete és mi a nyugdíjszámítás alapja?

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Cikkünkben eláruljuk, hogy mi a nyugdíjszámítás alapja és hogyan történik a nyugdíjszámítás szolgálati idő tekintetében. Miből áll a nyugdíjszámítás képlete, alkalmazható-e minden esetre egy univerzális nyugdíjszámítás képlet? Hogyan kérhető előzetes nyugdíjszámítás, hogy előre kalkulálhassunk a nyugdíjas éveink során járó juttatásokkal? Mi mindent kell még tudnunk a nyugdíjszámítás kapcsán?

Nyugdíjszámítás 2021

Magyarország demográfiai adatainak ismeretében elmondhatjuk, hogy a magyar népesség jelen állás szerint csökkenő tendenciát mutat - éppen ezért, hogy a munkaképes korú dolgozók és a már nem munkaköteles korú nyugdíjasok arányát egyensúlyban tartsa, az állam szigorításokat kell, hogy bevezessen. A nyugdíjjal kapcsolatos szabályzások közé tartozik többek között a 2011-es előnyugdíj eltörlése és a nyugdíjkorhatár lassú, de folyamatos emelése, amelyek habár gazdasági szempontból szükséges intézkedések, a dolgozók korántsem örülnek nekik.

A nyugdíjszámítás korántsem egy egyszerű téma, könnyű elveszni az összetett nyugdíjszámítás útvesztőjében. Az egyik tényező, amit mindenképpen ismernünk kell hozzá, az az öregségi nyugdíjkorhatár (ami idén, 2021-ben 64,5 év), illetve természetesen a kötelező szolgálati idő - ebbe beletartozik a nők kedvezménye is. Habár minden magyar dolgozó más-más pályát fut be, alkalmazható egy egységes nyugdíjszámítás, ami alapján előre kalkulálható, hogy ha oda jutunk, mennyi nyugdíjra számíthatunk.

Mi a nyugdíjszámítás alapja?

Magyarországon a nyugdíjszámítás egy felosztó-kivonó rendszer alapján történik, amelynek a lényege, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött embereket a munkaképes korú kereső réteg tartja el a bruttó keresetükből egységesen levont járulékok alapján. A járulékok egy közös „kalapba” mennek, amit a törvény által előírt nyugdíjszámítás során visszaosztanak a magyar nyugdíjasoknak.

A nyugdíjszámítás alapja egyrészt a szolgálati idő – az a kötelező minimum idő, életévekben kifejezve, amelyet munkával és adózással kell töltenünk -, illetve a havi nettó életpálya átlagkereset - utóbbi tényezővel kapcsolatban gyakran homályosak a fogalmaink. Az életpálya átlagkereset nem azonos azzal az összeggel, amit dolgozó éveink során havi átlagkeresetnek hívunk – vagyis a nyugdíjunk nem az utolsó 1-10 évnyi átlagkeresetünk alapján kerül kiszámításra. A nyugdíjszámítás 2021 évi alapja szerint az életpálya átlagkereslet az 1988 és 2021 közti, összesen 33 évet veszi figyelembe, az ekkor kapott havi nettó fizetések átlaga számít.

A nyugdíjszámítás képlete

A nyugdíjszámítás során a javak elosztása kapcsán fontos, hogy figyelemmel kísérjük, mennyi a havi átlagkereset, ugyanis, ha figyelembe vesszük az inflációt, illetve a társadalmi és történelmi tényezőket, megfigyelhetjük, hogy néhány évtizeddel ez előtt a magyar átlagkereset „csak” négy/öt számjegyű összeg volt. Hogy a régebben, mai léptékkel alacsonynak mondható fizetéssel nyugdíjazott polgárok ne károsuljanak, létrehozták a valorizációs szorzókat, amelyeket évente aktualizálnak (ennek a szorzónak a használatával hozzáigazítják a régi fizetéseket a jelenlegi reálértékekhez).

Félreértés ne essék, a nyugdíjszámítás képlete ennél jóval bonyolultabb, a laikusok számára szinte átláthatatlan szabályok alapján történik, a legvégső összeget pedig a nyugdíjfolyósító adja meg. Az összetett, minden tényezőt és apró résszabályt figyelembe vevő nyugdíjszámítás eredménye az induló nyugdíj összege lesz, amelyen ahogy fent is írtuk, a későbbi évek során emelni fog a valorizációs szorzó.

Nyugdíjszámítás szolgálati idő

Szolgálati időnek nevezzük azokat az éveket, amelyeket munkával töltöttünk, alatta pedig fizettük a nyugdíjjárulékot – ez jelenleg minimum 20 évet jelent. A nők és a férfiak esete annyiban különbözik, hogy ha egy nő elérte a 40 év munkaviszonyt, nem kell megvárnia, hogy betöltse a nyugdíjkorhatárt, elmehet egyből nyugdíjba – ebből 8 év lehet gyermekneveléssel töltött idő.

Mennyi az átlagnyugdíj 2021 évében?

A jelenleg nyugdíjba vonulók kilátásairól elmondhatjuk azt, hogy a havi nettó átlag életpálya-keresetük 60-70%-át fogják a nyugdíjas éveik során megkapni, amin az aktuális átlagfizetésekhez való igazodás céljából módosít a valorizációs szorzó. Az átlag nyugdíj jelenleg 135.000 Ft körül mozog, azonban az ennél jóval alacsonyabb összegek sem ritkák, ugyanis a nyugdíjasok közel 1/3-a 100.000 Ft-nál is kisebb összegben részesül havonta. A nyugdíjasok több mint fele 100.000-180.000 Ft közötti összegből gazdálkodik, ezt az intervallumot aránylag kis részük nyugdíja haladja meg.

Hogyan kérhető előzetes nyugdíjszámítás?

Ugyanúgy, mint bármilyen más, különleges élethelyzethez kötött támogatás esetében, a nyugdíj összegével kapcsolatban is kérhetünk egy előzetes tájékoztatást, ez az előzetes nyugdíjszámítás. A magyar nyugdíjszámítás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az előzetes nyugdíjszámítás legegyszerűbb lehetősége a főigazgatási nyugdíjszámítás kalkulátor / a Magyarország.hu oldalán fellelhető nyugdíjszámítás kalkulátor használata.

Változhat a nyugdíjszámítás alapja?

A nyugdíjszámítás kapcsán is elmondhatjuk, hogy kisebb módosításokra minden évben lehet számítani. Itt alapvetően kisebb, az átlagember számára szinte láthatatlan módosításokra gondolunk, mint például a valorizációs szorzó emelkedése. A nyugdíjszámítás mindig demográfiai adatokon alapszik, azonban amennyiben a nyugdíjasok száma meghaladja az aktív korúakét, az eltartásuk egyre nehezebbé válik. Hogy ne omoljon össze a nyugdíjrendszer, emelni kell a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni a nyugdíj összegét, vagy növelni kell a nyugdíjasok eltartása céljából a járulékokat.

Amennyiben a következő évtizedek során nem fordul meg a dolgozó-nyugdíjas arány, illetve tovább lassul a népesség növekedése, elképzelhető, hogy a nyugdíj tovább csökken, így a nettó kereset 60-70%-a helyett például 40-50%-ot fogunk kapni – természetesen ezt is befolyásolja az infláció. Habár alapesetben a legtöbb magyar bizalmat szavaz az állami nyugdíjrendszernek, érdemes „B” tervként utánanéznünk, milyen feltételekkel nyithatunk nyugdíj előtakarékossági, vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlát, illetve milyen más megtakarítási lehetőségeink vannak még, amelyek jól jöhetnek nyugdíjas éveink során.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?