Ennyi nyugdíjas kénytelen dolgozni Magyarországon

Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerre.

A közvélemény az időskor határkövét általában a gazdasági aktivitás megszűnéséhez köti, így egyre későbbre tesszük az öregedés kezdetét is. Magyarországon hosszú időn keresztül változatlan volt az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknál 60, nőknél 55 év. Többszöri módosítás után 2012-től azonban fokozatosan és egységesen 65 évre emelkedik. Felemelése azt jelzi, hogy 65 éves kor előtt az ember még nem számít idősnek, hiszen a társadalom teljes értékű munkateljesítményt vár el tőle - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.

Egyre többen dolgoznak nyugdíjasként

Az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszer változásai nagymértékben befolyásolták a 60 év feletti népesség gazdasági aktivitását. Az inaktív keresők (saját jogú öregségi nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, hozzátartozói nyugdíjas) aránya az időskorúak között 2001 óta összességében 3 százalékponttal csökkent, számuk viszont nőtt. A korcsoportos bontás rávilágít arra, hogy az aránybeli csökkenést az okozza, hogy a 60-64, illetve a 65-69 évesek között csökkent az inaktív keresők aránya - mutat rá a KSH kutatása.

Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya növekedett a vizsgált időszakban, ami a fiatalabb korcsoportok gazdasági aktivitásának tudható be.

Ez azt jelenti, hogy a 60 év felettiek 7,3 százaléka volt gazdaságilag aktív, míg 1990-ben mindössze 1,3 százalékuk, 2001-ben pedig 2,8 százalékuk. Láthatjuk tehát. hogy az elmúlt két évtizedben több mint ötszörösére nőtt a nyugdíjasként dolgozók száma.

Korcsoportonként ugyanakkor jelentősek az eltérések az időskorúak gazdasági aktivitási jellemzőiben.

2011-ben tehát a 60-61 éveseknek még viszonylag jelentős hányada volt jelen a munkaerőpiacon elsősorban aktív keresőként, másodsorban pedig nyugdíj mellett dolgozóként.

Nyugdíj: munka mellett vagy munka helyett?

A versenyszférában korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet az öregségi nyugellátásban részesülők - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatójából. Nekik szintén 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ez azonban azt is jelenti, hogy az általa ezen időszak alatt fizetendő nyugdíjjárulék havi összegének 0,5 százalékával meg kell emelni a nyugdíját.

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó jövedelme az adott év első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2014-ben 1.827.000,- Ft) meghaladja. Ez azt jelenti, hogy aki havonta több mint 152 ezer forint keres, annak le kell mondania mellette a nyugdíjról.

Annak is szüneteltetni kell a nyugdíjfolyósítást, aki:

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
• közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
• vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.