2020. október 2. péntek Petra

Nem sokon múlott az újabb hazai brókerbotrány: rengetegen bedőltek a kuponbiznisznek


Egy piacfelügyeleti határozatával párhuzamosan közel félmilliárd forintot adott át az MNB a rendőrségnek, az együttműködő hatóságok közös, sikeres fellépése nyomán. A pénzből azokat az óvatlan befektetőket kártalaníthatják, akiktől egy magánszemély gyűjtötte jogosulatlanul a forrásokat, mesés hozamokat ígérve nekik. Barnóczki Péter, a jegybank tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója szerint U. Attila jogsértő tevékenységének felderítésével az MNB a Fortresshez vagy "Bróker Marcsikához" fogható mértékű visszaélés-sorozatot akadályozott meg. Interjú

Pénzcentrum: A napokban 275 millió forintos piacfelügyeleti bírsággal sújtott az MNB egy magánszemélyt. Mit vétett?

Barnóczki Péter: Olyan forrásgyűjtési tevékenységet végzett az MNB engedélye nélkül, amelyre ma Magyarországon garanciális, befektetővédelmi okokból kizárólag a hitelintézetek jogosultak. U. Attila értékesítői munkája az utazási szolgáltatásokat népszerűsítő, svájci tulajdonú Fireflies MLM rendszeréhez kötődött. Elmondása szerint rájött arra, hogy a Fireflies rendszeren belül elérhető termékek egyikét hogyan tudja profittal továbbértékesíteni különböző személyek részére. Lényegében az MLM rendszeren belül U. Attila ekkor belekezdett az általa csak "kuponbiznisznek" nevezett tevékenységbe. Ha időben nem lépett volna fel az MNB, akkor ez olyan súlyú jogsértéssé nőhetett volna, mint a Fortress vagy "Bróker Marcsika" esete.

A vele kapcsolatba kerülőknek arra vállalt szerződéses kötelezettséget, hogy a neki átadott pénzből egy bizonyos Fireflies terméket vásárol. Ezután 2-3 hónap múlva, saját üzleti kapcsolatai, többek között állítólagos holland partnerei részére történő értékesítés révén a befektető ezeken az ügyleteken garantáltan 18%-os nyereséget "szerzett".

Ki az, aki elhiszi, hogy alig negyedév alatt elérhető ekkora nyereség?

Sajnos sokan. E piramisjáték jegyeit mutató ügyekkel általában csak akkor találkoznak a hatóságok, amikor már "bukik a konstrukció", s a befektetők kárt szenvednek. Bármilyen csábító is az előadott történet, s bizalomgerjesztő az átadott pénzre és az ígért kamatra elvileg garanciát vállaló betétgyűjtő, ezek a konstrukciók alapvető közgazdasági törvényszerűségek miatt előbb-utóbb mindig összedőlnek. Gondoljunk csak bele: az ajánlat nagyságrendileg évi minimum 100 %-os garantált hozamot jelent.

Mekkora az a mérték, melyek azok a kulcsszavak, amelyeknél ügyfélként azonnal gyanakodnunk kell, hogy becsapnak minket?

Nincs olyan kockázatmentes és legális befektetés, amivel garantáltan évente meg lehet duplázni a megtakarított pénzünket.

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján az ilyen jellegű befektetési lehetőségeknél a "kockázatmentes, legális, magas hozam" feltételekből egyszerre mindig maximum kettő lehet igaz. Befektetés előtt az MNB honlapjának "feketelistáján" ellenőrizhető, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóról van-e szó. Ugyanitt elérhető a legális piaci szereplők adatbázisa is. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken működő Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáknál is előzetesen azonosítani lehet (telefonon, e-mailben stb.) e szolgáltatókat. A túl jól hangzó befektetési lehetőségekkel kapcsolatban legyünk mindig óvatosak! Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy jogosulatlan szolgáltatóval állunk szemben, azt haladéktalanul jelezzük az MNB-nek!

A "kuponbiznisz" ügyben hogyan figyeltek fel U. Attilára?

Szerencsére lakossági bejelentésnek köszönhetően az U. Attila építette "piramis" még az építési, felívelő szakaszban a látókörünkbe került.

Pontosan milyen lépéseket tesz az MNB piacfelügyeleti eljárása során egy ilyen bejelentést követően?

A kollégáim megvizsgálták a bejelentésben szereplő adatokat. Mivel ezek alapján felmerült a gyanú, hogy az illető olyan forrásgyűjtési tevékenységet végez, ami kimerítheti a hitelintézeti törvény szerinti betétgyűjtés fogalmát, hivatalból indítottuk meg az eljárást. Első lépésként beszereztük a magánszemély pénzforgalmi adatait és felkészültünk a helyszíni ellenőrzésre.

A helyszíni ellenőrzés olyasmi, mint egy rendőrségi razzia?

Az MNB munkatársai - a rendőrség közreműködésével - egy szállodában előzetes bejelentés nélkül ütöttek rajta U. Attilán, aki − jellemző módon − éppen potenciális befektetőkkel tárgyalt. Egy ilyen rajtaütés körülbelül valóban úgy zajlik, ahogy azt a filmek alapján elképzeli az ember. Azonnal megkezdődtek a tanúmeghallgatások, a helyszín adottságai miatt egy fürdőkád szélén ülve is készült jegyzőkönyv. Munkatársaimmal informatikai eszközöket, a befektetőkkel kötött szerződéseket, továbbá jelentős összegű készpénzt találtunk. U. Attila nem is látta érdemesnek tagadni, hogy a készpénz számottevő része a befektetőktől származott. Párhuzamosan egy másik, hozzá köthető budapesti helyszínt is átvizsgáltak a kollégáim, ahol szintén a befektetőkkel kötött szerződéseket és rengeteg készpénzt találtak. Az MNB minden bizonyítékot zár alá vett. Másnap hajnalra végeztünk.

Ezután viszont még hónapokig húzódhat egy ilyen vizsgálatuk...

Azonnali lépéseket tettünk. Mivel a helyszíni ellenőrzések során begyűjtött bizonyítékok alátámasztották a jogosulatlan tevékenység gyanúját, a befektetők védelme érdekében haladéktalanul zároltuk U. Attila bankszámláját. Ideiglenes intézkedésként az eljárás időtartamára megtiltottuk, hogy folytassa tevékenységét, az MNB honlapján figyelmeztetést helyeztünk el rá vonatkozóan, feljelentést tettünk a Fővárosi Főügyészségen és mindezekre sajtóközleményben hívtuk fel a potenciális befektetők figyelmét. Már ekkor jeleztük az ügyészségnek, hogy a közel félmilliárd forint a lehetséges károsultak kártalanítására fordítható a büntetőeljárás keretében. Az, hogy az MNB által zár alá vett pénz végül ténylegesen is becsatornázódott a büntetőeljárásba, az a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az ügyészség és az MNB együttműködésének közös eredménye.

Amikor az egyik befektetőnek kifizetett irreálisan magas kamat szükségszerűen egy másik befektető befizetéséből származik (és a befizetéseket nyilván még a betétgyűjtő haszna is csökkenti), nem kártalanítható teljesen minden befektető.

A közel félmilliárd forint azonban már biztosan a befektetői károk enyhítését szolgálhatja, tehát a károsultak későbbi polgári jogi igényének alapja lehet. Az ügyben az MNB feljelentése után indult nyomozás jelenleg is folyik. Bár a hírek szerint U. Attila arra kéri ügyfeleit, hogy ne tegyenek ellene feljelentést, jó tudni, hogy az ilyen ügyekben az MNB ezt automatikusan megteszi. Javaslom, hogy aki a körülírt konstrukcióban pénzt adott át U. Attilának, mihamarabb jelentkezzen a rendőrségen, különösen, ha a pénzét még nem kapta vissza. Bármivel hitegetik is, egyéb esetben nullához közeli az esélye, hogy legalább a pénze egy részét viszontlássa.

Végül is konkrétan mi volt U. Attila bűne?

U. Attila a vele kapcsolatba került befektetőktől megszerezte a Fireflies informatikai rendszeréhez való hozzáféréshez szükséges felhasználói jelszavukat. Valójában semmilyen kereskedelmi tevékenységet nem végzett, hanem a felhasználói fiókokhoz hozzáférve csak annak a látszatát keltette, hogy a 2-3 hónapos "kereskedési ciklus" leteltét követően az sikeres volt. A beszerzett bizonyítékok alapján az MNB végül azt állapította meg, hogy közel kétszáz befektető mintegy 300 szerződéssel legalább 1,2 milliárd forintnyi készpénzt adott át neki. Az újabb és újabb befektetők U. Attila ismerőseinek ismerősei közül kerültek ki, akik "ajánlás" útján hallottak az exkluzívnak mondott "befektetési lehetőségről". Ez valóban még a "piramisépítés" kezdeti szakasza volt.

Első hallásra soknak tűnt a jegybanki bírság, de ha valaki ennél jóval több pénzt csal ki óvatlan befektetőktől, akkor neki "megéri" a jogosulatlan pénzügyi tevékenység? 

Nem. A befektetőktől átvett pénzeket a jogszabályok szerint a jogosulatlan szolgáltatónak vagy magánszemélynek az utolsó fillérig vissza kell fizetnie. Ha ezt megteszi, s a befektetőket végül egyetlen forint kár sem éri, akkor a jogosulatlan szereplő az MNB által kiszabott piacfelügyeleti bírságon felül "csak" 3 év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ez a - beszédes elnevezésű - jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekmény. 

Ha azonban a befektetők nem kapják vissza a pénzüket, akkor már vagyon elleni bűncselekmények gyanúja merülhet fel. Utóbbinál - az MNB piacfelügyeleti bírságán felül - az okozott kár nagyságától is függően már 10 év a szabadságvesztés felső határa.

Engedély nélkül végzett tevékenység esetén az MNB piacfelügyeleti bírságösszege százezertől 2 milliárd forintig terjedhet. Ilyen típusú ügyekben egyrészt azt vesszük figyelembe, hogy a nyilvános forrásgyűjtés szabályainak megsértése kiemelten súlyos a pénzpiacok biztonságos és zavartalan működése, illetve tisztasága szempontjából. Nem mindegy ugyanis, hogy a pénzünket egy engedéllyel rendelkező, felügyelt, magas szintű személyi, tárgyi, technikai garanciákkal körülbástyázott, a betétbiztosítási rendszerbe tartozó, megfelelő tőkével működő bank vagy egy mindezek nélküli magánszemély kezeli.

Másrészt a bírság, mint közigazgatási szankció célja, hogy annyira "megdrágítsuk" a jogsértő cselekményt, hogy azt ne érje meg elkövetni, tehát mindenki − már csak racionális gazdasági megfontolásból is − tartózkodjon a hasonló jogsértéstől. Őszintén meglepne, ha bármelyik jogosulatlan szereplő a piacfelügyeleti és a büntetőeljárás végén, onnét visszanézve úgy érezné: megérte belekezdeni...
Az MNB-nek mennyire célja az elrettentő összegű bírság?

Egyáltalán nem! A piacfelügyeleti küldetésünk elsődlegesen a jogosulatlan tevékenységek megelőzése, nem pedig az utólagos szankció. Ha viszont utóbbira is sor kerül, annak valóban elrettentőnek kell lennie. De a jogsértés, befektetői veszteség megelőzhető, ha mindenki, akinek gyanússá válik egy szolgáltató vagy egy termék, jelzi azt nekünk! Sajnos a jogosulatlan tevékenységeknek kifejezetten magas a látenciája, mert kiépülésük szakaszában sok óvatlan befektető gazdasági megfontolások alapján nem fordul a hatóságokhoz. Gondoljunk az évi 100%-os kamat csábítására! Fontos azonban, hogy befektetőként felelősen döntsünk: ne engedjünk az irreális hozamok csábításának, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni virtuális kimutatásokkal, ne dőljünk be a "csak itt, csak most, csak Önnek" jellegű ígéreteknek, vagy a drága sportkocsival érkező üzletkötőknek!

Címlapkép: Getty Images

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó