2020. augusztus 15. szombat Mária

Legalább 300 ezer magyarnak engedték el a kezét: nekik nincs más, csak az uzsora

  • Szánthó Péter
  • 2020. július 23. csütörtök 05:34

Bár nem szerepelnek annyit a hírekben az uzsorások, a tevékenység a mai napig virágzik Magyarországon. Sőt, alkalmazkodott az igényekhez, így sokan már nem pénzzel, hanem élelmiszerekkel, más szolgáltatásokkal uzsoráznak. Egy friss tanulmány szerint több százezer magyar van kiszolgáltatva az uzsorásoknak, akár a lakosság 13 százaléka is érintett lehet valamilyen szinten. A felzárkóztatással is foglalkozó Autonómia Alapítvány programvezetője szerint a probléma orvoslásához nem elég a "kínálati oldalt", tehát az uzsorásokat lekapcsolni, hiszen ahol mélyszegénység van, ott az igény is meglesz az ilyesfajta "szolgáltatásokra". Béres Tibor a Pénzcentrum megkeresésére arról is beszélt, hogy alakult át a pénzbeli uzsora taxizássá, vagy élelmiszer-beszerzéssé.

Pár éve még rendre olvashattunk olyan rendőrségi beszámolókat, amelyek uzsorások lekapcsolásáról szóltak, manapság már csak elvétve találkozhatunk egy-egy esettel. Utoljára 2018-ban írtunk például itt a Pénzcentrumon egy miskolci uzsorásról, aki 10 évig szedett pénzt az áldozatáról. Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a jelenség kikopott a magyarországi településekről, de a kép ennél sokkal árnyaltabb, mint kiderült, nem tűnt el, csak lényegesen átalakult.

Itt az uzsora 2.0

Bár nagyon régen foglalkoztunk már az uzsorával, 8-10 éve publikáltam erről utoljára, akkor volt az utolsó komolyabb kutatásunk is, de a terepmunka során a mai napig gyakorta találkozunk magával a jelenséggel. Az pénz kölcsönadáson alapuló uzsorázás nem tűnt el, de kétségtelenül a mélysége, jelentőssége csökkent az elmúlt időben

- mondta a Pénzcentrumnak Béres Tibor, a kirekesztett csoportokat támogató és roma integrációval foglalkozó Autonómia Alapítvány programvezetője. Mint felidézte, a kétezres évek elején tűnt úgy, hogy csúcsra ért Magyarországon a pénzbeli uzsora, de 2010 után megváltoztak az állapotok:

a pénzbeli uzsora megfigyelhetően átváltozott az úgynevezett élelmiszer-uzsorává, ami tehát egy 2.0-ás uzsoraként is felfogható - nem pénzre, hanem valamilyen szolgáltatásra épül. Itt a szolgáltatás minősége is úgymond más: az emberek már nem pénzhez jutnak hozzá, hanem olyan termékekhez, amelyekhez egyébként nem jutnának hozzá. Nyilván jelentős felárral. De hasonlóság a pénzbeli és az élelmiszer-uzsora között, hogy mindkettő egy hiányt elégít ki, a jelenséget piaci logika alapján is lehetne elemezni

- magyarázta a programvezető, aki szerint ennek megfelelően olyan helyeken működnek az uzsora-bűncselekmények, ahol valamilyen szolgáltatásból jelentős hiány, vagy lefedetlenség van.

Például nincs pénzügyi szolgáltató, vagy nem nyújt szolgáltatást bizonyos társadalmi csoportoknak, vagy például a Csereháton láttuk, hogy azokban a falvakban pont akkoriban kezdett virágozni az élelmiszer-uzsora, amikor megszűntek a helyi kisboltok, és az emberek nem jutottak hozzá az alapvető élelmiszerekhez sem.

Arra a kérdésünkre, hogy az addig pénzzel foglalkozó uzsorások átváltottak-e élelmiszerre például, Béres Tibor szerint nem lehet egyértelmű választ adni, a "szolgáltatás" sokféleképpen alakult ki a különféle régiókban. Cserehátnál például az úgynevezett "Lengyelországozás" keltette fel a figyelmüket: onnan hoztak először csak teasüteményeket, majd egyre több terméket a környékre.

A dobozos süteménnyel indult ez az egész, aztán húst, mindent hoztak Lengyelországból - nyilván, valamivel olcsóbb volt, de a kaland, az utazás miatt is belevágtak. Utánfutószám hozták az élelmiszert a Cserehátra, garázsokból árulták. Ott is működött a bekínálás, így olyan is vásárolt, aki igazából nem is akart mondjuk teasüteményt venni: szokás mondani, hogy éhesen ne menj bevásárolni, na, hát, aki tartósan nélkülöz, és megmutatják neki ezeket az élelmiszereket, akkor is el fogja fogadni, ha az eredeti bevásárlólistáján ez nem szerepelt

- vázolta Béres Tibor, aki szerint a pénzbeli uzsora sem tűnt még el teljesen, de eléggé visszaszorult. Régebben itt is jellemző volt az úgynevezett bekínálás: ment az uzsorás a falu főutcáján, és az autóból egy köteg pénzt lóbálva mindenkitől megkérdezte, hogy kell-e pénz.

Persze, hogy kellett... Ahogy mondtam, ezt a társadalmi jelenséget akár piaci szemszögből is hosszasan lehetne elemezgetni, ez a bekínálás ha úgy tetszik, a marketing része a dolognak. Nyilvános volt, bárki odamehetett a településen az uzsoráshoz pénzt kérni. Ma már azt látom, hogy ez visszafogottabb lett, aki pénzügyi uzsorával foglalkozik, az egy zárt "ügyfélkörrel" dolgozik, nem akarják, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a tevékenységük. Hiszen 2010 után jelentősebb lett a rendőri fellépés, volt pár látványos akció is, ami elvette az uzsorások egy részének kedvét, nagyobb óvatosságra késztették őket.

Ugyanakkor Béres szerint az akkori akciókban csak "a nagy halakat", a regionális hatáskörű uzsorásokat kapcsolták le, csak a jéghegy csúcsát érintette a rajtaütés, a többieket pedig megfegyelmezte.

Újabban taxiban utaznak

Viszonylag új jelenség még az úgynevezett uzsorataxi is, amely esetében az Autonómia Alapítvány programfelelőse szerint nehéz meghúzni a határvonalat: mozoghat a szívesség-szolgáltatás-uzsora fogalmi háromszögben, nem egyszerű megmondani, hogy mikortól számít a szolgáltatás uzsorázásnak. Hiszen a szegényebb településeken élő emberknek is időnként be kell menni a városba, ám a tömegközlekedés elmaradottsága miatt ez akár egy napot is igénybe vehet (például az Ormánságban), így logikusnak tűnhet, hogy olyan falusiak hozzák-viszik az embereket, akiknek van autója.

Ő ebből nagyjából meg is tud élni, hordja az emberket orvoshoz, munkaügyi központba, ügyintézni, bevásárolni és a többi. Ezek az emberek sem gazdagok, nyilván ingyen nem fogják bevállalni a fuvart, ennek van egy ára. De nagyon nehéz megmondani, hogy például egy Magyarmecske-Pécs útnak mennyi a méltányos ára: el lehet érte kérni 5 ezer forintot is (ebben benne van az üzemanyag és a sofőrnek az ideje is), de lehet kérni 15 ezret is. Arra már rá lehet mondani, hogy bizony ez már uzsora, aránytalanul sok. De a dolog ritkán ilyen fekete-fehér sajnos

- mesélte Béres Tibor.

Nehéz tetten érni

Hasonlóról számolt be a Pénzcentrumnak egy neve elhallgatását kérő rendőr is, aki az egyik érintett térségben dolgozik. Ő is arról beszélt, hogy sokan ebből a fekete sofőrködésből élnek, de azért nem mindenki uzsorataxis. Mint kifejtette szinte lehetetlen tetten érni a törvénysértést:

Most, ha megállítunk egy autót, hogy bizonyítjuk be, hogy a benne ülők aránytalanul sok pénzt fizettek a sofőrnek a fuvarért, mert amúgy nagyon nincs más választásuk? Még akkor sem lehet mit tenni, ha amúgy tudni lehet az illetőről, hogy általában 15-20 ezreket kér egy 20-30 kilométeres útért. Ha néha ellenőrzünk is egy ilyen taxist, az utasok nyilván nem mondják el, egyrészt félnek, mit tesz velük a sofőr, másfelől pedig úgy vannak vele, hogy más lehetőségük nemigen van bejutni a városba...

- fejtette ki. A rendőr hozzátette, tapasztalataik szerint nincs egységes tarifa az uzsorataxiban, legalábbis úgy tudni, hogy "a családi pótlék és a nyugdíj érkezése környékén valahogy mindig megdrágul a benzin." Hozzátette, azért a "klasszikus" uzsora is működik még az elmaradottabb falvakban, csak sokkal visszafogottabban, az emberek nem akarnak beszélni róla:

Valahol érthető, ha nem akarnak konfliktusba kerülni velük, félnek tőlük, mert tudják, hogy bánnak például a nemfizetőkkel. Volt egy ügyünk, az illető 30 ezer forintot kért kölcsön, és a "növekvő kamatok miatt" 2 év alatt sem tudta visszatörleszteni, pedig ezidő alatt több mint 100 ezret beszedtek tőle. De ez sem volt elég, az uzsorások rendszeresen meglátogatták az áldozatot, vitték a tévét, mosógépet, ami épp megtetszett nekik, mondván, az az aktuális törlesztőrészlet. Persze a fenyegetés és a fizikai erőszak sem maradt el. Amikor sikerült lekapcsolni őket, akkor kiderült, hogy vagy 15 család volt az "ügyfelük", kiterjedt hálózat volt

- mesélte.

De mi is az uzsora?

Kevesen tudják, de az uzsora nem csak azt jelenti, hogy valaki irgalmatlan kamatra ad kölcsön pénzt, és erőszakkal hajtja be az adósságot. A Btk. szerint ugyanis uzsora-bűncselekményt követ el az, aki

más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki.

Az elkövető bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A törvény valamennyire igyekszik segíteni az ilyen bűncselekmények felszámolását, mivel az áll benne, hogy

korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Sokszázezer magyar kényszerülhet rá

A hazai uzsorahitelezés mértékét egy az MNB Hitelintézeti Szemléjének júniusi számában megjelent tanulmány is igyekszik megbecsülni. A szerzők is kifejtik, hogy meghatározóan a szegényebb rétegek kényszerülhetnek ilyesféle megoldásokra, hiszen ők "kiesnek a banki látókörből", mivel vagy alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy pedig egyáltalán nincs bejelentett fizetésük. Így pedig az adósságfék szabályok miatt nem is számítanak hitelképesnek - ergó, ha pénzre van szükségük, a bankok nem fognak tudni nekik segíteni.

Bevonódásuk hiánya egyrészt hosszú távon a pénzügyi mélyülés korlátját jelenti, másrészt akut szociális problémákat okozhat, lévén sem a felügyelet, sem a fogyasztóvédelem látóterébe nem kerülnek be. E háztartások körében - éppen rosszabb anyagi helyzetük miatt - fokozottan lehet jelen a likviditási célú külső forrásbevonás iránti kereslet, adott esetben informális csatornák igénybevételével. Ennek leggyakoribb hazai előfordulása az uzsorahitel, amely magánszemélytől felvett, a hitelpiaci viszonyokhoz képest jellemzően irreálisan magas kamatozású, rövid futamidejű adósságot jelent

- írják a tanulmányban a szakértők. A helyzet olyannyira súlyos, hogy a lakosság 25 százalékának nincsen semmilyen kapcsolata a bankokkal, tehát nincs például folyószámlájuk sem, így pedig nem tudják igénybe venni a különféle pénzügyi termékeket (hitelek, megtakarítások). Ennek egyfelől bizalmi oka van (egy tavalyi MNB-felmérés szerint a magyarok negyede egyáltalán nem bízik a bankokban), de megemlítik a hozzáférési tényezőket is.

Hiszen, ha valaki már azért is uzsorás szolgáltatásait veszi igénybe, hogy a boltba eljusson, akkor a bankfiók sem lehet sokkal elérhetőbb számára. A tanulmány készítői is megjegyzik, hogy összességében a hazai települések 78 százalékában nem található fiók, de míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön szinte mindenhol biztosított az elérés, Észak-Magyarországon, valamint Veszprém, Somogy, Zala és Vas megyékben csak a legnagyobb városokban:

Ez azt is jelenti, hogy különösen a nyugat- és dél-dunántúli régióban, de Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is jelentős probléma lehet, hogy miközben a vidéki közlekedési infrastruktúra nem elég rugalmas a nagyobb települések eléréséhez, helyben nincs pénzügyi infrastruktúra kiépítve

- fejtették ki. A tanulmányban azt is próbálták megbecsülni, hogy a lakosság nagyjából hány százaléka lehet érintett az uzsorakölcsönökben. Ehhez több szempont alapján vizsgálták a magyar háztartásokat aszerint, hogy mennyire sérülékenyek pénzügyi tekintetben. Végül arra jutottak, hogy

a magyar lakosság 3-13 százalékát fenyegetheti az uzsorahitelezés, ami nagyjából 300 ezer és 1,3 millió fő közötti számot jelent.

Vagyis a becslések szerint a 4 millió magyar háztartásból 113 ezer és 523 ezer közé tehető azon háztartások száma, amelyek sérülékenységüknél fogva ki lehetnek téve az informális pénzügyi közvetítésnek, és potenciális keresletet támaszthatnak az ilyen jellegű pénzügyi szolgáltatások iránt.

A szakemberek települési szintre lebontva is megnézték, hogy Magyarország mely területein élnek azok, akik ki vannak téve az uzsorásoknak, azaz valamilyen okból nincs lehetőségük igénybevenni a bankok pénzügyi termékeit. Összesen 64 olyan települést listáztak ki, ahol a gazdasági-lakhatási feltételek, illetve a hitelpenetrációs mutatók is arra utalhatnak, hogy az ott élőknek az uzsorán kívül sok más lehetőségük nincs. Ezek többsége (53%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, kisebb léptékben képviselteti magát Szabolcs-Szatmár-Bereg (17%), Zala és Hajdú-Bihar megye, továbbá egy-egy településsel Baranya, Nógrád és Heves megye.

Az is szemléletes adat, hogy az említett 64 település közül csak egyben található bankfiók. Összességében a becslések szerint ezeken az uzsorásoktól leginkább függő településeken mintegy 40 ezer ember él.

Az alapvető jogok biztosa is közbeszólt

A tanulmány emlékeztet, hogy 2013-ban az alapvető jogok biztosa felszólította a kormányzatot, hogy hozzon létre egy komplex kríziskezelő szolgáltatást az uzsora-bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Ezt követően a "klasszikus", tehát pénz kölcsönadásán alapuló uzsorázás valóban visszaszorult, ám ez csak a statisztikákban látszik, hiszen az uzsora más formái kezdtek el inkább elterjedni - például a már fent említett taxizás, vagy az élelmiszer-uzsora.

Kereslet-kínálat

A lehetséges megoldások kapcsán Béres Tibor arról is beszélt, hogy az uzsorának keresleti és kínálati oldala is van, és szerinte sokkal könnyebb és látványosabb a kínálati oldalon közbelépni, lekapcsolni az uzsorásokat.

Persze mindannyian tudjuk, hogy ez nem egy új társadalmi jelenség, uzsora mindigis volt, amióta társadalomról beszélhetünk. Ahol van mélyszegénység, ott lesz uzsora, konkrétan az teremti meg az igényt az ilyesfajta szolgáltatásokra. Orbitális közhelyet fogok mondani, de ha a lehető legkevesebben lennének pénzügyileg kiszolgáltatva, akkor ezek a fajta bűncselekmények is visszaszorulnának, kisebb piaca lenne az uzsorának. De nem vagyok naív, nem lehet egyik napról a másikra megoldani a magyar mélyszegénység problémáját.

Hozzátette, az etnitizált mélyszegénység egy területi fejletlenségi probléma, hiszen vannak olyan leszakadó régiók, ahol szinte törvényszerű, hogy ha valaki oda születik, akkor soha nem fog kitörni a szegénységből. Szerinte az elmúlt években a helyzet egyáltalán nem javult.

Persze vannak mélyszegénységben élők Budapesten, Miskolcon, Pécsett is, nem is kevesen, de észrevehető, hogy a jelenség leginkább ezekre az elmaradott régiókra jellemző. Nyilván a bűnözőkkel szemben a lehető legszigorúbban kell eljárni, de ha csak erről az oldalról próbálják kezelni az uzsora-kérdést, akkor a probléma nem fog megoldódni

- húzta alá Béres Tibor.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.