Nagy bajban lehetnek az iskolák ősztől: ennyi diáknak esélye sincs a digitális oktatásra

Nagy bajban lehetnek az iskolák ősztől: ennyi diáknak esélye sincs a digitális oktatásra

2020. július 15. 16:50

A koronavírus járvány rengeteg hiányosságra világított rá az egészségügyi munkaerőhiánytól kezdve, az otthoni munkavégzést megnehezítő tényezőkön át, az online szolgáltatások szegényességén keresztül egészen a digitális kompetenciák elégtelenségéig. Nem csak a digitális oktatást, hanem a az online térben való boldogulást általánosságban nehezítette meg, hogy hiányoznak ezek a készségek - és nem csak az idősebb korosztályban. A magyar fiatalok digitális kompetenciát tekintve sereghajtók az EU-ban: náluk csak az olasz, török, bolgár és román fiatalok készségei hiányosabbak.

Az Eurostat friss statisztikája szerint a magyar 16-24 év közötti fiatalok igencsak le vannak maradva digitális készségeket tekintve Európa más országaihoz viszonyítva. Az Európai Unióban az ehhez a korosztályhoz tartozó fiatalok 80 százalékának van átlagosan alapvető (basic), vagy annál jobb digitális tudása, amely ahhoz szükséges, hogy elboldoguljon a 21. században. Ahhoz viszont elengedhetetlen, hogy egy világjárvány esetén sikeresen vegye a digitális tanrend kihívásait.

A legjobban teljesítő országokban ez az arány 90 százalék felett van: a horvát fiatalok 97 százaléka, az izlandi és norvég fiatalok 96 százaléka, az észtek, litvánok, hollandok, svájciak 93 százaléka, a görögök és angolok 92 és a cseh fiatalok 91 százaléka rendelkezik az alapvető digitális kompetenciákkal. Ettől kevéssel marad el Ausztria és Finnország (89-89%), valamint Portugália is (88%).

Magyarország az egyik legrosszabb azon fiatalok aránya, akiknek nincsenek meg még az alapkészségeik sem, hogy elboldoguljanak a digitális eszközökkel: mindössze a fiatalok 68 százalékának nem jelent ez problémát. Ennél csak az olaszoknál (65%), törököknél (61%), bolgároknál (58%) és románoknál (56%) rosszabb a helyzet:

Az sem mondható el, hogy ebben Magyarország a fejlődés útján van: hogyha megvizsgáljuk a korábbi évek adatait, azt látjuk, hogy 2015-ben még a magyar fiatalok 78 százaléka volt birtokában az alapvető digitális tudásnak, 2019-re ez az arány 10 százalékponttal esett vissza. A velünk szomszédos országokban Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában is esett a digitális készséggel rendelkezők aránya, a románoknál és horvátoknák viszont nőtt az elmúlt két év során:

A járvány alatt felértékelődött a digitális tudás

Egy friss kutatás szerint a pandémia hatására a magyar lakosság körében felértékelődött az összefogás, a tettrekészség és az egymás iránti szolidaritás szerepe: a válaszadók 77 százaléka szerint sok fellépő probléma megoldására közösen, összefogva találtak megoldást és 76 százalékuk sokat tanult ebből a nehéz időszakból. Mindebben pedig óriási szerepe volt az internetnek:

tízből kilenc ember szerint a digitális technológiák és internet nélkül nagyobb bajban lettünk volna.

A digitális megoldások teremtette lehetőségek eddig nem látott empátiát hoztak elő az emberekből. A kutatásban részt vevők 85 százaléka szerint a fiataloknak, azaz a digitális tudás legfőbb birtokosainak, a családon belül is nagy szerepük volt abban, hogy mindenki jól boldoguljon a digitális eszközökkel és háromnegyedük szerint sok fiatal az internet segítségével hasznos dolgokat tett és segített másoknak.

A hátrányos helyzetűek digitális készségekben is hátrányban vannak

A koronavírus járvány nem ugyanúgy érintette a magyar társadalom, így a magyar fiatalok egyes rétegeit sem. A Pénzcentrum L. Ritók Nórával, a hátrányos helyzetű gyerekek és mélyszegénységben élő családok segítésével, támogatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetőjével készült interjújában szóba került, hogy hiába vannak meg elviekben majdnem minden magyar családban a digitális oktatás kivitelezéséhez szükséges eszközök (jellemzően okostelefonok), ha nincs meg a tudás, amellyel ezeket oktatási, tanulási célokra lehet használni.

A hátrányos helyzetű településen élők ugyanis nem rendelkeznek azzal a tudással, hogy az okostelefon funkcióit megfelelően használják. Minimális az, amit tudnak, és az sem abba az irányba visz, amit a digitális oktatás elvár

- mondta el a szakember. Így a hátrányos helyzetben lévők nem csak a digitális eszközöket, vagy az otthontanuláshoz szükséges teret és nyugalmat nélkülözték - a lakhatási szegénység miatt - a digitális oktatás alatt, hanem a fiataloknak az oktatásba való bekapcsolódáshoz, tanuláshoz a készségeik sem voltak meg.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Becslések szerint a gyerekek 20 százaléka egyáltalán nem vett részt a távoktatásban, de szerintem a leszakadó térségekben ezeknek az aránya jóval magasabb

- mondta el L. Ritók Nóra korábban, és figyelembe véve a fenti adatokat - bár azok a 16 és 24 év közötti fiatalokra vonatkoznak - igaz lehet, hogy a gyerekek nagy arányban esélytelenek voltak, hogy rész vegyenek a pandémia okán bevezetett online oktatásban.

Nem csak a 20 éveseké a digitális világ

Az, hogy a fiatalok mennyire vannak lemaradva digitális kompetenciákat tekintve, láthatóan nem nő automatikusan évről évre, ahogy a Z generáció, illetve az őket követő alfák - vagy digitális gyerekeknek is nevezettek - generációja egyre idősebb lesz. Szakértők szerint nem feltétlenül igaz az a vélekedés, miszerint minél fiatalabb valaki, annál eredményesebben használja a digitális eszközöket:

Ma már sokan felülírták a generációelméleteket, és a digitális írástudást nem feltétlenül azzal hozzák összefüggésbe, hogy ki mikor született, hiszen a digitális kompetenciák túlmutatnak azokon a tevékenységeken, melyekre a mai Z és alfa generációk használják az eszközeiket. Annak ugyanakkor általánosságban nagy az esélye, hogy a fiatalabbak rugalmasabban közelítenek az online tanuláshoz, és a digitális eszközökhöz, pláne a munkahelyükön

- mondta el a Pénzcentrumnak korábban Váczi Dorka pedagógus, az Újpedagógia trénere, aki úgy vélekedik, ezek a kompetenciák fejleszthetők felnőtt korban is, de nagyon fontos, hogy az oktatás már alapfokon is fókuszba helyezze a digitális írástudást, ami nem állhat meg az informatikaóráknál.

A Nemzeti Alaptantervnek szeptembertől része lesz egy digitális kultúra elnevezésű tantárgy is, melynek célja "olyan naprakész ismeretek és készségek átadása és kialakítása, amelyek a tanulót az információs társadalom sikeres és hasznos tagjává teszik. A tantárgy keretében fontos szerepet kap az algoritmizálás és kódolás, mivel elősegíti az olyan kompetenciák fejlesztését, mint a problémák digitális környezetben történő megoldása, a kreativitás, az együttműködés és a logikus gondolkodás."

A tárgyat már 3. osztálytól bevezetik és végigkíséri a tanulókat a középiskola végéig. Valódi előrelépés viszont akkor következne be, ha a digitális készségek főszerepet kapnának az oktatásban - ehhez viszont nem csak a diákokat, a pedagógusokat is szükséges lenne képezni.

A pandémia rávilágított, hogy sem a tanulók, sem a tanárok nem voltak felkészülve a digitális oktatásra - a szükséghelyzet megszülte a maga szükségmegoldásait, azonban ha hosszú távon kellene berendezkedni arra, hogy az oktatás részben vagy egészben digitálisan folyjon - ahhoz sokkal több kell, mint azok a digitális tudásmorzsák, amiket sikerült a fiatal és idősebb generációnak a járvány alatt kényszerből elsajátítani.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 12. hétfő
Gyula
15. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. április 11. 16:10
Pénzcentrum  |  2021. április 11. 15:01