Kevesen élnek ezzel a fizetési megoldással: nagy segítség lehet a járvány időszakban

A nála regisztrálók számának gyors emelkedéséről számolt be a közelmúltban a Díjnet, terjed az iCsekk befizetés, a Magyar Nemzeti Bank 15 ezer forintra emelte a PIN-kód megadása nélkül indítható kártyás fizetések limitét, és gyors ütemben terjednek (és rendeződnek át) az online fizetési megoldások. Mindez azt mutatja, hogy a magyar társadalom komolyan veszi a biztonságos fizetésre vonatkozó ajánlásokat - írja a Portfolio.

Ezzel párhuzamosan csökken a sárga csekkes befizetések száma és értéke is, ami eddig minden új megoldás ellenére makacsul tartotta magát a magyar társadalomban, csakhogy az ezt preferáló idősebbeket most otthonukhoz kötik a járványintézkedések.
Keveset hallani ugyanakkor az azonnali fizetések rendszerén keresztül indított átutalások számának alakulásáról, pedig ez az új magyar megoldás, amelyre március 2-a óta minden magyar bank képes, sok helyzetben segítheti a felhasználókat.

Képzeljük el a következő helyzetet. Áll a pizzafutár az ajtó előtt. Odabent riadt szöszölés, egy idős ember tanácstalanul toporog, hogy neki most mi is lenne a dolga, ajtót nyisson, és átvegye, ne nyisson ajtót, de akkor hogy fog fizetni, és egyáltalán készpénz, vagy kártya. Most jönne csak igazán jól az azonnali fizetések rendszere, amivel úgy is rendezhetné a számlát, hogy ki sem nyitja az ajtót. A futár bekopog, a kilincsre akasztja az ételt, néhány gombnyomással fizetési kérelmet küld a bent tartózkodó idős embernek, vagy épp nem is neki, hanem az ország egy tetszőlegesen távoli pontján ülő fiának, lányának, pár másodperc múlva pedig megjelenik a telefonján, hogy a számlát rendezték. Ekkor, még mindig az ajtón keresztül elköszön, elmegy, az idős ember pedig ajtót nyit, és magához veszi az ebédet.

A ma leginkább elterjedt gyakorlat szerint ez a tranzakció - készpénz használata nélkül - leginkább mobil kártyaleolvasóval történik meg, amely az elmúlt évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően az érintésmentességgel gyors és egyszerű. De ennek is megvannak a hátrányai: a futárnak cipelnie kell a készüléket, és a személyes kontaktus sem elkerülhető. Ezen felül rendelkezésre állnak jó mobil applikációk is, de ezek használata még kevésbé elterjedt, és simán előfordulhat, hogy ami működne a küldő oldalán, arra nincs felkészülve a fogadó oldal.

Ebben a helyzetben a fogyasztói élményt tekintve is jó megoldás lehet az azonnali fizetések rendszere, amely mögött ott áll az egész magyar bankrendszer. Az azonnali fizetések rendszere sikeresen felállt és működik, de van egy probléma: a pénznek nem a futár saját számlájára kell megérkeznie, hanem az ételt küldőére, legyen az egy közbeiktatott szereplő, vagy maga az étterem, ahol azt készítették. Így aztán a fizetés ténye a futár telefonján nem látszik, csak az ételt küldőén, a futárnak fogalma sincs, hogy a fizetés tényleg megtörtént-e.

Ehhez sok és időigényes fejlesztés kell még, ha ezek megtörténnek, akkor a magyar bankrendszer igen nagy lépést tesz afelé, hogy megkímélje a nála számlát vezetőket a kártyahasználati díjaktól, és valódi fogyasztói élményt nyújtva felvegye a versenyt a kihívó neobankokkal, szuperappokkal, vagy fintech cégekkel.

Ezek a fejlesztések természetesen zajlanak, és okkal feltételezhető, hogy a szereplők, bankok, kereskedők, és kiszállítással foglalkozó cégek a járvány hatására fokozott erőfeszítéssel dolgoznak a megoldásokon, hiszen maga a tény, hogy a járvány sok mindenben korlátoz bennünket, lehetőséget adna az azonnali fizetések gyors elterjedésének, ami a szereplők mindegyikének érdeke. Igény tehát van, amit jól mutat, hogy Patai Mihály, a jegybank alelnöke szerint a rendszeren keresztül már a bevezetés első - nem teljes - hónapjában 9,3 millió átutalást regisztráltak, amelyekben összesen 1363 milliárd forint pénz mozdult meg.

A rendszer ilyen magas arányú használatához feltehetőleg hozzájárult a járvány is, de az igazán tömeges használat előtt álló akadályok leküzdését ugyanez a járvány nehezíti, mert nehéz helyzetbe hozza a fejlesztőket, a kereskedőket és a bankokat is. Az izoláció heteiben ezek az intézmények még bőven azon küzdenek, hogyan tudják a lehető legjobban és távolról kiszolgálni ügyfeleiket, és üzemeltetni a szokásosnál jóval nagyobb terhelést kapó rendszereiket, a kiszállítás, a telefonos és online átutalási rendszereket, munkaerőt képeznek át, és próbálnak megtartani, vagyis energiáik jelentős részét leköti az alkalmazkodás.

Ez nyilván nem tesz jót a progresszív megoldásoknak, arról nem is beszélve, hogy a nem élelmiszer kereskedelemben hatalmasak a leállás miatti veszteségek, és a következő hónapok legsürgetőbb feladata a veszteségek minimalizálása, és a mérlegek rendbetétele lesz. A fejlesztések csak azon vállalkozásoknál kerülnek előtérbe, akik a krízis-menedzsmentet nem csupán a költségcsökkentésre használják, hanem a mihamarabbi kilábalás érdekében már a jövőt tervezik. Ami tehát rövidtávon hozzájárul az azonnali fizetések gyors elterjedéséhez, abból azok fognak igazán profitálni, akik nem állnak le a fejlesztésekkel.

Közös érdekünk, hogy a rendszer jól és hatékonyan működjön, mert az azonnali fizetés világszinten is újdonság azzal, hogy egy egész ország lefedettségét garantálja. A rendszer ötvözi magában a bankok biztonságát és a kiváló ügyfélélmény lehetőségét (Patai Mihály beszámolója szerint a végrehajtott tranzakciók 92 százaléka nem is 5, hanem 2 másodperc alatt lezajlott.), és ez megkímélhetne bennünket attól, hogy egyszerre 3-4-5 különböző kártyát és hozzájuk kapcsolódó appot használjunk és hordjuk magunknál, a másodlagos azonosítók pedig még egyszerűbbé teszik a használatot, hiszen egy e-mail cím ismerete is elég lehet az utaláshoz.

A szerző Székely András, a KPMG pénzügyi szolgáltatásokért felelős tanácsadója.