Így kártalaníthatják a Quaestor kötvényeseit: itt a javaslat

Az alap az egyelőre ismeretlen kártalanítási kötelezettségének előteremtéséhez kötvényt bocsáthat ki, aminek törlesztéséhez előleg formájában gyűjthet pénzt a bankoktól, brókercégektől, alapkezelőktől azok jegyzett tőkéjének megfelelő arányban. Mivel a Beva-tagdíjhoz hasonló összeget szedhet be az alap, úgy tudjuk, a pénzügyi szereplők teljes befizetése elérheti az évi 12 milliárd forintot.

Kiket kártalanítanak?

Azokat kártalanítják, akik:

• a Quaestor Hurira kötvényeiből vagy

• a Quaestor által értékesített kötvényekből vásároltak,

• azok ellenértékét befizették,

• akár magánszemélyek, akár jogi személyek vagy egyéb szervezetek,

• attól függetlenül, hogy jogügylet érvényesen létrejött-e,

• kimaradnak azonban a kártalanításból a Quaestor vezetői, dolgozói, egyéb érdekeltjei.

Hogyan zajlik a kártalanítás?

A kötvényesek kártalanítására a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját hozná létre a törvényjavaslat, amely a követelésekre vonatkozó igényt teljesíti. A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor, és mentes minden közteherfizetés alól.

A kártalanítás menete:

• a kártalanítási kérelem május 6. és június 5. között nyújtható be,

• a kérelmezőnek igazolnia kell az értékpapírszámláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét,

• ez kormányablakon vagy más, az alap által meghatározott módon és helyen tehető meg,

• az alap a kérelmet 30 napon belül vizsgálja meg,

• a Beva és az alap együttes kártalanítási összege a Quaestor felé fennálló követeléssel egyezik meg, de nem lehet több 30 millió forintnál,vagyis az alap kártalanítási kötelezettsége a Beva kártalanítási összege és a 30 milliós forint közötti részre vonatkozik.

Így gazdálkodik az alap:

• pénzeszközeit az MNB-nél vezetett számlán kezeli,

• legfeljebb 10 éves lejáratú kötvényt bocsáthat ki az állam kezessége mellett,

• az MNB-től pedig legfeljebb 3 hónapos áthidaló kölcsönt vehet fel,

• adósságának fizetéséhez a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjaitól azok jegyzett tőkéjének arányában előleget kérhet, amelyet idővel vissza kell fizetnie,

• az előleg megfizetésére ezen túlmenően ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tagdíjra (úgy tudjuk, ennek maximuma összesen évi 12 milliárd forint).

• a befizető pénzügyi intézmények által megelőlegezett, de meg nem térült befizetések levonhatók lesznek az adójukból, ám erről majd külön törvény rendelkezik.

Az alap irányítását a Beva igazgatósága, munkáját a Beva munkaszervezete végezné.

A Portfolio elemzője így vélekedik a törvényjavaslatról: