Ide vezetett Orbánék készpénz-mániája: kiderült, miért félnek ennyire a bankoktól a magyarok

A Magyar Nemzeti Bank szakértői a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányukban a lakossági megtakarítások és a készpénztartás kapcsolatát vizsgálták. Bár az elektronikus fizetési módok terjedésével sokan a bankjegyek eltűnésére számítottak, a forgalomban lévő állomány a valóságban tartósan magas maradt. Ez különösen a 2022 és 2025 közötti időszakban volt meglepő, amikor a hazai infláció megközelítette a 26 százalékot. Közgazdasági szempontból a pénzromlás idején észszerűbb lett volna a vagyont kamatozó értékpapírokba fektetni, a magyarok otthoni készpénzállománya azonban ellenállónak bizonyult, és alig csökkent, az infláció mérséklődésével pedig ismét növekedni kezdett - foglalta össze a Portfolio.

A látszólag irracionális viselkedést a háztartások sajátos, piramisszerű megtakarítási logikája magyarázza. Ennek legalsó szintjén a váratlan helyzetek kezelésére szolgáló biztonsági tartalék áll, amelyet a konkrét célú megtakarítások, a legfelső fokon pedig a hosszú távú befektetések követnek. A készpénz a piramis alján tölt be kulcsszerepet, hiszen ebben a kategóriában nem a hozamtermelés a cél, hanem a likviditás, vagyis az, hogy a pénz szükség esetén azonnal rendelkezésre álljon.

A mediánbérből élők számára ez az otthon tartott összeg akár az egymillió forintot is elérheti. Bár a lakosság tisztában van azzal, hogy az infláció miatt a pénz veszít az értékéből, a fizikai formában őrzött vagyon olyan stabilitást és nyugalmat nyújt a mindennapokban, amelyért cserébe a megtakarítók hajlandók tudatosan vállalni ezt a veszteséget.

A bizonytalanság készpénzkeresletre gyakorolt hatása a válsághelyzetekben a leglátványosabb. Az orosz–ukrán háború kitörésekor például alig három hét alatt közel 500 milliárd forintnyi készpénzt vettek fel a magyarok. Bár a kezdeti pánik később csillapodott, a munkahely elvesztésétől és a gyors gazdasági változásoktól való félelem a koronavírus-járvány óta tartósan megmaradt. Ezt a fokozott egzisztenciális szorongást jól mutatja az is, hogy a megtakarításaik egy részét sokan devizában, például euróban vagy dollárban halmozzák fel otthon, így védekezve a forint esetleges gyengülése ellen.

Gyakori tévhit, hogy a magas készpénzállományt elsősorban a feketegazdaság fűti. A jegybanki adatok rácáfolnak erre, ugyanis a készpénzkereslet leggyorsabb bővülésének éveiben az adóelkerülés mértéke éppen csökkent. A jelenség fő mozgatórugója sokkal inkább a pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság. Sokan a magasnak ítélt banki költségek, a pénzügyi termékek átláthatatlansága vagy egy esetleges válságtól való félelem miatt kerülik a számlapénzt.

Emellett tisztán gyakorlati és pszichológiai okok is közrejátszanak, hiszen sokan azért tartanak otthon készpénzt, mert a lakóhelyük közelében nincs bankfiók, míg mások úgy érzik, a kézzelfogható bankjegyek beosztása könnyebb. A fizikai pénz kiadása ugyanis nagyobb veszteségérzetet okoz, mint a bankkártyás fizetés, ami hatékonyan segíti az önkontrollt.

Mindezek alapján a magyarok készpénzhez való ragaszkodása nem puszta ismerethiányból fakad, hanem egy tudatos védekezési mechanizmus a kiszámíthatatlanság ellen. Ahhoz, hogy a párnacihában tartott vagyon bekerüljön a gazdaság vérkeringésébe és befektetéssé váljon, nem elég csupán oktatni a lakosságot. A háztartások készpénzigénye csak akkor mérséklődhet érdemben, ha javul a gazdasági környezet kiszámíthatósága, átláthatóbbá válnak a pénzügyi szolgáltatások, és sikerül helyreállítani az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalmat.