Óriási iskolakezdési dilemmában a magyar családok: mikor kapjon a gyerek saját telefont, bankkártyát?

Ez itt a Hetifókusz, a Pénzcentrum körképe, amelyben hétről hétre egy aktuális témát vagy szezonális kérdést veszünk górcső alá. Az iskolakezdés apropóján ezúttal azt vizsgáltuk meg, hogyan változik a gyerekek pénzügyi és digitális önállósága, mikor kapják meg első bankszámlájukat, bankkártyájukat és mobiltelefonjukat, mennyi zsebpénzzel gazdálkodnak, és mire költik a pénzüket az online térben. Kérdéseinkre az MBH Bank, az Erste Bank, az OTP Bank, az UniCredit Bank, valamint a Yettel, a One Magyarország és a Magyar Telekom válaszolt.

A fiatalok többsége 14 és 16 éves kor között nyitja meg első saját bankszámláját az OTP Bank adatai szerint. A bank tapasztalatai alapján egyre korábban jelenik meg az igény a saját számlára, miközben a digitális bankolás is egyre fontosabbá válik a fiatalok körében. A bankszámla azonban önmagában nem jelent pénzügyi tudatosságot. A gyereknek azt is meg kell tanulnia, hogy a rendelkezésére álló pénzt hogyan ossza be, mire költse, és mikor érdemes félretennie. A zsebpénz egyik legfontosabb szerepe, hogy a gyerek saját döntéseket hozhat a pénzéről. Ha elfogy, annak következménye van, ha pedig sikerül félretennie, megtapasztalja a takarékoskodás előnyeit.

A pénzügyi nevelést ezért nem feltétlenül a bankszámlanyitással kell elkezdeni. Már kisebb korban érdemes beszélni a bevételekről, a kiadásokról, a takarékosságról és arról, hogy egy adott összegből mit lehet megvásárolni. Az OTP Bank és a Mastercard korábbi kutatásában a szülők 71 százaléka nagyon fontosnak nevezte a fiatalok pénzügyi edukációját, ugyanakkor mindössze 19 százalékuk érezte úgy, hogy ehhez megfelelő tudással rendelkezik.

Ez azt is jelenti, hogy a szülők egy része maga is keresi azt a módszert, amellyel a gyerekeket fel tudja készíteni a pénzügyi önállóságra. A heti zsebpénz elsősorban a kisebb gyerekeknél lehet könnyebben követhető, míg a havi keret már a hosszabb távú tervezést is gyakoroltatja. A lényeg nem feltétlenül az összeg, hanem az, hogy a gyereknek legyen olyan pénze, amelyről saját döntést hozhat.

A gyerekek pénzügyei már az online térben is zajlanak

Az iskolás gyerekek pénzügyi döntéseit ma már nem lehet kizárólag a büfében elköltött pénzzel vagy a zsebpénzzel leírni. A digitális szolgáltatások egyre nagyobb részt foglalnak el a családok költségvetésében. Az NMHH 2025-ös háztartási felmérése szerint 2025-ben a magyar háztartások 30 százalékának volt streaming-előfizetése, ami 1,182 millió háztartást jelentett. 2021-ben még csak a háztartások 14 százaléka használt ilyen szolgáltatást. A gyermekes háztartások körében a streaming használata 46 százalékos volt.

A gyermekes családoknál a több előfizetés is gyakoribb. Az NMHH 2024-es adatai alapján a gyermektelen háztartások 18 százaléka használt streaminget, az egygyermekes háztartásoknál ez az arány 39 százalék, a legalább kétgyermekes háztartásoknál pedig 69 százalék volt. A streaming ezért már a gyerekek pénzügyi nevelésének is része lehet. Érdemes például megmutatni, hogy egy havi néhány ezer forintos előfizetés éves szinten több tízezer forintos kiadást jelenthet. Ugyanez igaz a zenei szolgáltatásokra, a játékokra, a mobiltelefonos alkalmazásokra és az online vásárlásokra is.

A digitális vásárlásnál nehezebb érzékelni, hogy fogy a pénz

A készpénzes vásárlás egyik egyszerű, de fontos sajátossága, hogy a gyerek látja a pénztárcájában lévő bankjegyek számának csökkenését. Egy bankkártyás vagy alkalmazáson keresztüli vásárlásnál ez az élmény sokkal kevésbé közvetlen. Az online játékoknál további probléma, hogy a vásárlás sok esetben nem forintban, hanem virtuális pénznemben történik. Az NMHH szerint ez a gyerekek számára megnehezítheti annak megítélését, hogy valójában mennyibe kerül egy adott vásárlás. A hatóság a játékon belüli vásárlások és a gyermekeket érő pénzügyi nyomás miatt is felhívta a szülők figyelmét a digitális pénzügyi tudatosság jelentőségére.

A probléma azért is fontos, mert a gyerekek mindennapjaiban jelentős szerepet kap az online média. Az NMHH 2025-ös médiapiaci jelentése szerint a 7-16 évesek online jelenléte az életkorral jelentősen nő. A 15-16 évesek 93 százaléka naponta fogyaszt online médiát, miközben a 7-8 éveseknél ez az arány 51 százalék. A fiatalok körében az online játék, a videómegosztók és az online zenei szolgáltatások is jelentős szerepet kapnak.

Mit mondanak a bankok?

A Pénzcentrum a témával kapcsolatban megkereste a hazai bankokat is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a pénzintézetek tapasztalatai szerint mikor jelenik meg a gyerekek életében az első bankszámla, hogyan használják a kiskorú ügyfelek a bankkártyájukat, mire költik a pénzüket, illetve mekkora szerepe van a szülői kontrollnak és a megtakarításnak.

Az MBH Bank tapasztalatai szerint a gyermekek első bankszámlájának megnyitása jellemzően az általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolai évek kezdetén történik. A bank szerint ebben fontos szerepet játszik, amikor a gyermek önállóan kezd közlekedni, megjelennek a digitális fizetési igények, illetve a szülők tudatosan szeretnék fejleszteni gyermekük pénzügyi ismereteit.

A kiskorú ügyfélkör alakulására vonatkozó részletes adatokat az MBH Bank üzleti okokból nem közölt. A bank ugyanakkor folyamatos érdeklődést tapasztal a fiataloknak szóló banki szolgáltatások iránt.

A gyermekek számláira érkező havi összegekről szintén nincs publikálható, aggregált adat. Az MBH szerint a jóváírások jelentősen eltérhetnek a családok anyagi helyzetétől, a gyermek életkorától és attól függően is, hogy milyen célra érkezik a pénz.

A 14-18 évesek már rendszeresen használják a kártyájukat

Az MBH Bank szerint a 14-18 év közötti ügyfelek körében a bankkártyás fizetés már a mindennapi pénzügyek természetes része. Egy aktív ügyfél jellemzően havonta több alkalommal is elektronikus úton fizet, az egy tranzakcióra jutó költés pedig általában 3000-4500 forint között alakul.

A bank tapasztalatai alapján a kiskorú ügyfelek továbbra is vesznek fel készpénzt, de a bankkártyás vásárlások száma jelentősen meghaladja az ATM-es tranzakciókét. Az MBH szerint a fiatalok számára a digitális fizetés egyre inkább elsődleges fizetési forma, a bankkártya és a mobilfizetés használata sok esetben természetesebb számukra, mint a készpénzes fizetés.

A költések között az élelmiszer- és napi fogyasztási cikkek, a gyorséttermi és egyéb vendéglátóhelyi vásárlások, a közlekedés, valamint a szórakoztató és digitális szolgáltatások jelennek meg leggyakrabban. Emellett ruházati és egyéb kiskereskedelmi vásárlások is szerepelnek a fontosabb kategóriák között.

Az MBH Bank szerint a szülői kontrollnak meghatározó szerepe van a gyermekek pénzügyi nevelésében. A szülők számára az átláthatóság és a biztonság is fontos, ezért a költési limitek és a tranzakciós értesítések is jelentős szerepet kaphatnak.

A megtakarítási szándék már gyermekkorban megjelenhet, az MBH tapasztalatai alapján azt közölte: tudatosabb formában jellemzően később válik érzékelhetővé. A bank szerint a konkrét célhoz kötött megtakarítás, például egy nagyobb értékű vásárlás vagy egy élmény finanszírozása, hatékonyan segítheti a tudatos pénzügyi szokások kialakulását.

Az MBH Bank szerint a pénzügyi tudatosság alapjai már gyermekkorban kialakulnak. A fiataloknak ezért érdemes biztonságos környezetben gyakorlati tapasztalatot szerezniük a pénzkezelésről, a digitális fizetésről és a megtakarításról.

Egyre több kiskorúnak nyitnak számlát

Az Erste adatai szerint már kisiskolás korban megjelenhet az igény a saját bankszámlára. A 0-14 éveseknek kínált Erste Cseperedő Bankszámlával rendelkező gyerekek átlagéletkora a számlanyitáskor körülbelül 8 év. Ez korábbi életkort jelent, mint a bankoknál általában jellemző, középiskola környéki számlanyitás.

Az Erste adatai szerint az utóbbi években minden hatodik újonnan nyitott Erste bankszámla a 0-14 éves korosztály számára kínált Cseperedő Bankszámla volt. A bank szerint ez azt mutatja, hogy a szülők fontosnak tartják, hogy gyermekeik már fiatal korban megismerkedjenek a bankszámla és a bankkártya használatával.

A pénzügyi önállósodás egyik fontos része a rendszeres zsebpénz. Az Erste szerint a legtöbb szülő havi 1-24 ezer forint közötti összeget biztosít gyermekének, minden ötödik szülő azonban ennél többet ad.

Az Erste Cseperedő Bankszámlákra az idei évben átlagosan havi 35 ezer forint befizetés érkezett. A bank által közölt adat ugyanakkor nem kizárólag a klasszikus értelemben vett zsebpénzt jelenti, hanem a számlára érkező egyéb befizetéseket is. Ez azért fontos különbség, mert egy gyermek számlájára érkezhet például ajándékba kapott pénz, nagyobb egyszeri összeg vagy olyan pénz is, amelyet a szülő más célból utal át.

A 7 év felettiek közel kétharmada használta a bankkártyáját

A bankkártya használata már az alsó tagozat végén is megjelenik. Az Erste adatai szerint a Cseperedő Bankszámlával rendelkező, 7 évnél idősebb gyerekek 89 százalékának van bankkártyája. Közülük 62 százalék használta is a kártyáját az elmúlt fél évben.

Az aktív kártyahasználók idén átlagosan havi 24 ezer forintot költöttek. Egy-egy bankkártyás tranzakció átlagos értéke 3800 forint volt.

A számok alapján a gyerekek kártyahasználata már jóval azelőtt megjelenhet, hogy önálló keresettel rendelkeznének. A bankkártya ebben az életkorban elsősorban a szülőktől kapott pénz elköltésének és kezelésének eszköze.

Élelmiszerre költik a legtöbbet

Az Erste kiemelte, hogy a kiskorú ügyfelek leggyakrabban élelmiszerre költenek. Ezt követi a szórakozás, majd a ruházkodás. Ez jól mutatja azt is, hogy a gyerekek bankkártyás költései elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó kisebb vásárlásokból állnak. A 3800 forintos átlagos tranzakciós érték is ezt támasztja alá.

A kiskorúak bankszámlájánál a szülői kontroll továbbra is fontos szerepet kap. Az Erste Cseperedő Bankszámla esetében a szülők saját George-felületükön követhetik a gyermek számlaegyenlegét és tranzakcióit, beleértve a vásárlásokat és a készpénzfelvételeket is.

A szülő limiteket is beállíthat, illetve szükség esetén zárolhatja vagy letilthatja a gyermek bankkártyáját. Az Erste szerint a Cseperedő Bankszámlákhoz tartozó bankkártyák egy százalékánál állítanak a szülők az alapértelmezett napi limiten. Az alapértelmezett vásárlási limit napi 20 ezer forint, a készpénzfelvételi limit pedig 10 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a szülők többsége nem módosítja az alapbeállításokat, miközben a bank lehetőséget ad arra, hogy a gyermek költéseit az életkorához és a család által meghatározott keretekhez igazítsák.

Már kisiskolás korban elkezdődhet a megtakarítás

A pénzügyi tudatosság kialakításának egyik fontos eleme a megtakarítás. Az Erste szerint sok szülő a 7-10 éves kort tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy a gyermek megismerkedjen a pénz kezelésével. A bank adatai szerint a Cseperedő Bankszámlákra érkező havi átlagos befizetések meghaladják a gyermekek átlagos havi költéseit. Ez arra utal, hogy a számlákon lévő pénz egy része nem fogy el azonnal, hanem a gyerekeknél megtakarításként marad.

A megtakarítás már ennél is tudatosabb formában is megjelenik. Az Erste elmondta, hogy a szülők átlagosan még a gyermek 11 éves kora előtt Erste Junior Értékpapírszámlát is nyitnak, amelyre havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tesznek félre.

Az Erste tapasztalatai alapján tehát a pénzügyi nevelés már az általános iskola első éveiben elkezdődhet. A saját bankszámla és bankkártya lehetőséget ad arra, hogy a gyerek a gyakorlatban is megtapasztalja a pénz kezelését, miközben a szülő továbbra is kontrollálhatja a költéseket.

A divat és a sportruházat is jól megy

Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt években korábbra tolódott az első bankszámla megnyitásának időpontja. Egyre gyakoribb, hogy a szülők már a középiskolai felvételit követően számlát nyitnak gyermeküknek, így a bank 18 év alatti ügyfeleinek száma is növekvő trendet mutat. A bank szerint a szülők egyre nagyobb arányban közvetlenül a Junior számlára utalják a gyermeknek szánt zsebpénzt.

A bankszámlával rendelkező kiskorú ügyfelek jelentős része rendszeresen, havi szinten használja bankkártyáját a mindennapi kiadásokra. Az átlagos tranzakciós érték néhány ezer forint. A fiatalok elsősorban kiskereskedelmi üzletekben és vegyesboltokban fizetnek a kártyájukkal. A 14 év feletti korosztálynál ugyanakkor nagyobb arányban jelennek meg a divattal és ruházkodással kapcsolatos kiadások is 

- jelezte a pénzintézet.

Mint írták, a gyerekek és fiatalok pénzhasználatában tehát egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus fizetés. A saját bankszámla és bankkártya használata már nem kizárólag a középiskola vagy a nagykorúság környékén jelenik meg, hanem egyre fiatalabb életkorban válik a mindennapok részévé.

A szülők digitálisan is követhetik a költéseket

A szülői kontroll az OTP szerint is fontos szerepet játszik a kiskorúak pénzügyi nevelésében. A szülők a Mobilbankban megnézhetik gyermekük számlaegyenlegét és tranzakcióit, emellett a Kiadásfigyelő funkció is segíti őket a költések követésében. A rendszer automatikusan kategóriákba rendezi a kiadásokat, így a szülő és a gyermek is könnyebben láthatja, mire megy el a pénz. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor a gyerek már saját maga kezeli a zsebpénzét, de még szüksége van szülői segítségre a kiadások értelmezéséhez és megtervezéséhez.

A megtakarításnál az OTP-nél jelenleg 14 éves kortól érhető el a Persely funkció. A bank tapasztalatai szerint ezt a lehetőséget a fiatalok és a szülők is szívesen választják. A Perselyben a megtakarítás konkrét célhoz köthető, megadható a célösszeg és a céldátum is. A pénz bármikor, díjmentesen átvezethető a Perselybe, és az átutalás automatikusan, rendszeresen is beállítható.

A megtakarítást a bank a kártyás vásárlásokhoz is hozzákapcsolja. Beállítható például, hogy a bank a vásárlások összegét automatikusan felkerekítse, a különbözetet pedig a kiválasztott Perselybe tegye. Így a megtakarítás nem feltétlenül külön, tudatosan elvégzett tranzakcióként jelenik meg, hanem a mindennapi költésekhez kapcsolódva, kisebb összegekben is megvalósulhat. Ez a gyakorlat a pénzügyi nevelés szempontjából azért is érdekes, mert a gyerek számára láthatóvá válik a célösszeg, a céldátum és az addig félretett pénz, vagyis konkrét formában követheti a saját megtakarításának alakulását.

Jelentős érdeklődés a diákok részéről 

A Pénzcentrum megkeresésére az UniCredit Bank azt közölte, hogy a gyerekek első bankszámlájának megnyitása leggyakrabban 14 és 15 éves kor között történik, saját ügyfélkörükben pedig a 15 éves életkor a legjellemzőbb a számlanyitáskor. A bank a 14-26 éves fiatalok számára kínálja a Diákszámla Zéró számlacsomagot. Ennek ügyfélköre az elmúlt években jelentősen bővült: 2023 és 2026 között közel 40 százalékkal nőtt a Diákszámla Zéróval rendelkező ügyfelek száma.

Az UniCredit adatai szerint az összes Diákszámla Zérót használó ügyfél esetében az átlagos havi jóváírás 170-180 ezer forint. A kiskorú ügyfeleknél ez az összeg valamivel meghaladja az 50 ezer forintot havonta. A bank ugyanakkor nem rendelkezik arról adattal, hogy a jóváírásokon belül mekkora részt tesz ki kifejezetten a szülőktől kapott zsebpénz.

Ez a szám az Erste által közölt havi 35 ezer forintos átlagos befizetéssel összevetve is érdekes, ugyanakkor a két adat nem teljesen azonos kategóriát jelent. Az Erste a Cseperedő Bankszámlákra érkező átlagos havi befizetést közölte, míg az UniCredit a kiskorú Diákszámla Zéró ügyfelek átlagos havi jóváírásáról adott adatot, amelybe nem kizárólag zsebpénz tartozhat.

Az UniCredit adata ezért azt mutatja, hogy a bankszámlával rendelkező kiskorúaknál már az első önálló pénzügyi években is jelentős havi pénzmozgás jelenhet meg, miközben a számlára érkező összeg forrása és célja családonként jelentősen eltérhet.

Mit mondanak a mobilszolgáltatók?

A Pénzcentrum a telekommunikációs cégeket is megkereste azzal kapcsolatban, hogy mit tapasztalnak a gyermekek mobilhasználatáról, a saját telefon és telefonszám megjelenésének életkoráról, a digitális szolgáltatások használatáról, valamint arról, hogy mennyit és mire költenek a fiatalok az online térben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen eszközökkel tudják a szülők kontrollálni a gyermekek mobil- és internethasználatát.

A Yettel jelezte, hogy telekommunikációs szolgáltatóként nincs közvetlen rálátása arra, hogy egy adott SIM-kártyát vagy készüléket pontosan ki használ, ezért a gyermekek életkorára, digitális fogyasztására és online költéseire vonatkozóan nem rendelkezik közvetlen ügyféladatokkal. A szolgáltató az előfizetői adatokat a hatályos jogszabályok, köztük a GDPR előírásai szerint kezeli.

A Yettel ugyanakkor az iskolakezdés időszakában rendszeresen tapasztalja, hogy sok családban ekkor kerül napirendre a gyermek első mobiltelefonja és mobil-előfizetése. A szolgáltató az Ipsos 2026-os KidComm kutatására hivatkozva azt írta, hogy a 8-11 éves gyerekek mintegy kétharmada már saját okostelefonnal rendelkezik, míg a 12-14 évesek túlnyomó többségének van saját készüléke.

A Yettel szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni a saját készülék és a saját telefonszám között. A gyerekek egy része kezdetben otthoni Wi-Fi-hálózaton használja a telefont, saját telefonszámhoz pedig jellemzően később jut, amikor önállóbban kezd közlekedni, például egyedül jár iskolába, sportfoglalkozásra vagy különórára. A szolgáltató becslése szerint a 8-11 évesek közel negyedének, a 12-14 évesek közel felének lehet saját telefonszáma.

A telefon már kisiskolás korban megjelenik

A Yettel arról számolt be, hogy 2019 és 2023 között mind a 8-11, mind a 12-14 éves korosztályban nőtt az okostelefonnal rendelkezők aránya. A 2026-os adatok alapján azonban a korábbi növekedés megtorpant. A fiatalabbaknál visszaesés, az idősebbeknél stagnálás látható. A szolgáltató szerint közben egyre tudatosabban merül fel a szülőkben, hogy mikor érdemes saját készüléket adni a gyermeknek. A Yettel ProSuli programjában részt vevő tanárok tapasztalatai alapján célszerű legalább a stabil írás-olvasási és szövegértési készségek kialakulásáig várni. A kortárs közösség hatása azonban sokszor korábbi telefonvásárláshoz vezet.

Ez az iskolakezdés szempontjából is fontos kérdés. A saját telefon ugyanis sok esetben akkor jelenik meg a gyermek életében, amikor önállóan kezd iskolába, edzésre vagy különórára járni. A készülék ilyenkor már nem pusztán szórakoztató eszköz, hanem a szülővel való kapcsolattartás egyik eszköze is.

- írta a telekommunikációs cég.

A Yettel tapasztalatai szerint a fiatalok digitális használatában továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az online játékok és a közösségi média. A TikTok, az Instagram és a Snapchat mellett az üzenetküldési funkciók is egyre fontosabbak, így ezek a platformok a fiatalok közötti kapcsolattartásban is jelentős szerepet töltenek be.

A szolgáltató nem rendelkezik olyan ügyféladattal, amely alapján meg lehetne mondani, hogy a 18 év alattiak pontosan mennyit költenek játékokra, alkalmazásokra vagy előfizetésekre. Azt sem lehet az előfizetői adatok alapján megállapítani, hogy egy adott online vásárlásról önállóan a gyermek döntött-e, vagy a szülővel egyeztetve történt. A digitális fogyasztás ugyanakkor egyre szorosabban kapcsolódik a gyerekek mindennapjaihoz. Az online játékok, a videós szolgáltatások és a közösségi média használata mellett az alkalmazásokon belüli vásárlások és az előfizetéses szolgáltatások is megjelenhetnek a családok kiadásai között.

A szülői kontroll a digitális térben is fontos

A Yettel szerint a biztonságos digitális jelenlét kialakításában a technikai korlátozások mellett a családon belüli szabályok és a folyamatos párbeszéd is fontos. A szolgáltató szerint a szülőknek érdemes közösen kialakítaniuk a gyermekkel a telefon- és internethasználat szabályait, a kizárólagos technológiai kontroll önmagában nem feltétlenül elegendő. A készülékeken és platformokon ugyanakkor több olyan beállítás is rendelkezésre áll, amelyekkel a szülők korlátozhatják a gyermekek használatát. Android készülékeken például a Family Link, Apple-eszközökön pedig a Képernyőidő segítségével szabályozható többek között a képernyőidő, az alkalmazások használata és egyes funkciók elérése.

A Yettel saját szolgáltatásaival is igyekszik támogatni a szülőket. Az ügyfelek kérhetik például az emelt díjas szolgáltatások teljes tiltását vagy a felnőtt tartalmak blokkolását. A társaság NetPajzs szolgáltatást és gyermekvédelmi tartalomszűrőt is kínál, emellett a TudatosNet kvízzel a szülők és a gyerekek is felmérhetik, mennyire felkészültek az internet biztonságos használatára. A Yettel azt írta, hogy az iskolakezdés jó alkalom arra, hogy a családok újra átbeszéljék a mobilhasználat szabályait, a digitális biztonságot és az online költések kereteit. A saját telefon ugyanis egyre korábban kerül a gyerekek kezébe, miközben a vele járó digitális önállóságot is fokozatosan kell megtanulniuk.

Fontos az edukáció 

A One ügyféladatai alapján nem tudja pontosan megmondani, hogy a gyerekek átlagosan hány évesen kapnak saját telefonszámot vagy mobil-előfizetést. A One Alapítvány tapasztalatai szerint azonban a saját okostelefon kérdése egyre fontosabb része a családok digitális neveléssel kapcsolatos döntéseinek.

A társaság szerint a készülék átadásánál egyre kevésbé önmagában az életkor a döntő szempont. Fontosabb lehet a gyermek érettsége, önállósága, valamint az is, hogy a család milyen szabályokat és támogatást tud biztosítani a telefon használatához. A One Alapítvány NetTippek Szülőknek programjában ezért külön foglalkoznak azzal, mikor érdemes saját okostelefont adni a gyermeknek, milyen szempontokat érdemes mérlegelni, és hogyan lehet kialakítani a készülék használatának családi szabályait.

A saját mobil-előfizetések számáról sem tudott pontos, 2023-tól éves bontású adatot közölni a One. A feltöltőkártyás konstrukcióknál 16 éves kortól, szülői engedéllyel lehet saját névre előfizetést igényelni, ezekből azonban csak néhány ezer van, így a számuk alapján nem lehet általános következtetéseket levonni a gyermekek mobilhasználatáról.

Játék, közösségi média és videók

A One Alapítvány tapasztalatai szerint a gyermekek digitális jelenléte több területet is felölel. Az okostelefonok mellett a videós tartalmak, a közösségi média, az online játékok, az alkalmazások és az online kapcsolattartás is a mindennapi digitális környezet részévé vált. A NetTippek Szülőknek programban ezért külön témaként jelenik meg többek között a videójátékok használata, az online kommunikáció és netikett, a digitális lábnyom, az internetes zaklatás, valamint a mesterséges intelligencia tudatos használata.

A digitális szolgáltatások használatáról és a hozzájuk kapcsolódó költésekről azonban a One nem tud pontos ügyféladatokat közölni. A szolgáltató nem lát rá arra, hogy a gyermekek mennyit költenek online játékokra, alkalmazásokra vagy alkalmazáson belüli vásárlásokra, illetve azt sem tudja megállapítani, hogy egy-egy vásárlásról a gyermek önállóan vagy a szülővel egyeztetve döntött. Ennek egyik oka, hogy az ilyen vásárlások jelentős része külső platformokon történik, így ezekhez az adatokhoz a telekommunikációs szolgáltató nem fér hozzá.

A szülők többsége már közösen alakítja ki a szabályokat

A szülői kontrollnál már rendelkezésre állnak konkrétabb adatok. A One Alapítvány megbízásából 2026 áprilisában, 500 fő megkérdezésével készített Ipsos-kutatás szerint a szülők 74,8 százaléka közös képernyőhasználati szabályokat alakít ki gyermekével, míg 62,1 százalékuk szülői felügyeleti programot vagy tartalomszűrőt is használ.

A kutatás szerint ugyanakkor a szülők 56,9 százaléka nem tartja hatékonynak a puszta tiltást.

A One szerint ez azt mutatja, hogy a digitális szülői kontroll egyre kevésbé merül ki a technikai korlátozásokban. A közös szabályalkotás, a beszélgetés, a bizalom és a gyermek fokozatos önállósodásának támogatása is fontos része lehet a digitális nevelésnek.

A One ügyféladatai alapján a gyermekek online költéseinek korlátozásáról nem áll rendelkezésre olyan statisztika, amely alapján meg lehetne mondani, hogy a szülők mekkora arányban alkalmaznak konkrét pénzügyi limiteket. A szolgáltató ugyanakkor lehetőséget biztosít az emelt díjas szolgáltatások tiltására és a felnőtt tartalmak szűrésére.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb változása, hogy a digitális világ a gyermekek életének egyre természetesebb és összetettebb része lett. Az okostelefon, az internet, a videójátékok, a közösségi média és az új technológiák egyszerre szolgálják a tanulást, a kapcsolattartást, a szórakozást és az információszerzést 

- írta a ONE, hozzátéve: a digitális nevelés ezért már nem pusztán arról szól, hogy a gyermek naponta hány órát tölthet képernyő előtt. Azt is meg kell tanulnia, hogyan kommunikáljon online, milyen tartalmakat osszon meg, hogyan kezelje a digitális lábnyomát, milyen veszélyekkel találkozhat, és hogyan kezelje a digitális vásárlásokat.

A One Alapítvány 2026-os Ipsos-kutatásából kiderült, miközben a szülők 79,9 százaléka magabiztos a saját internethasználatában, a gyermek digitális tudatosságra nevelésében már csak 58,5 százalékuk érzi magát magabiztosnak. A szülők 65,6 százaléka a jövőben többet is szeretne tanulni a digitális nevelésről. A kutatás alapján tehát az iskolakezdés a családok számára nemcsak arra lehet jó alkalom, hogy eldöntsék, kapjon-e a gyermek saját telefont, hanem arra is, hogy lefektessék a mobilhasználat, az online kommunikáció és a digitális vásárlások szabályait.

Alig akad olyan, akinek nincs telefonja

A Magyar Telekom megbízásából 2025-ben készült reprezentatív kutatás szerint a 18 év alattiak körében tízből négy fiatalnak van saját mobiltelefonja. A kor előrehaladtával azonban gyorsan nő ez az arány: a 15-17 évesek között már szinte általános a mobilhasználat, a 12-14 évesek körében pedig meghaladja a 80 százalékot. A kutatás szerint a magyar háztartásokban élő, saját telefont használó gyerekek 55 százaléka 6-8 éves korában kapta meg első előfizetéses vagy feltöltőkártyás mobiltelefonját, további 42 százalékuk pedig 9-11 éves korban.

Érdekes eltérés látszik ugyanakkor aközött, amit a szülők előzetesen terveznek, és ami később ténylegesen történik. A szülők elképzelése szerint

• a gyermekek 3 százaléka legfeljebb 5 évesen,
• 16 százaléka 6-8 évesen,
• 38 százaléka 9-11 évesen,
• 30 százaléka 12-14 évesen,
• 13 százaléka pedig csak 15 éves kora után kapna saját telefont.

A Telekom adatai alapján tehát a gyerekek a gyakorlatban sokszor hamarabb kapják meg első mobiljukat, mint ahogy azt a szülők eredetileg elképzelték. A cég kutatásának becslése szerint Magyarországon 2024-ben nagyságrendileg 700 ezer mobil-előfizetést használtak kis- és fiatalkorúak. Ez a szám az előző évekhez képest nem változott jelentősen.

A fiatalok szülői felügyelet mellett gyakrabban kezdik feltöltőkártyás konstrukcióval a mobilhasználatot. Ahogy idősebbek lesznek, egyre többen váltanak havidíjas előfizetésre. Ebben szerepet játszhat a növekvő internetigény, illetve az is, hogy az életkor előrehaladtával csökken a szoros szülői kontroll szükségessége 

- írta a telekommunikációs cég.

A Telekom hozzátette, az elmúlt években felértékelődött a szülői kontroll szerepe, miközben maga a felügyelet is átalakult. A fizikai korlátozások mellett ma már az adatforgalom, az online vásárlások, a tartalmak és az alkalmazások használatának szabályozása is része lehet a szülői kontrollnak. A költések kordában tartásának egyik legegyszerűbb eszköze a feltöltőkártyás konstrukció. A Telekom Domino First és Domino Next csomagjainál a rendelkezésre álló egyenleg természetes felső korlátot jelent, így kisebb az esély a váratlan túlköltésre.

A csomagoknál az emelt díjas és nemzetközi számok, az adományvonalak, valamint a mobilvásárlás sem érhető el alapbeállításként, a roaming pedig kikapcsolt állapotban van. A felnőtt tartalmak szűrése szintén része a konstrukciónak. A havidíjas előfizetéseknél a Telekom biztonsági okokból alapértelmezett mobilvásárlási keretet alkalmaz. Új előfizetőknél ez általában havi 20 ezer forint, amely a költési szokások alapján később havi 30 vagy 50 ezer forintra emelkedhet.

A szülők emellett kérhetik az emelt díjas számtartományok teljes vagy részleges tiltását. Ezzel megakadályozható például az emelt díjas hívások és SMS-szolgáltatások használata. Új havidíjas előfizetéseknél az első 90 napban a Telekom alapértelmezetten tiltja a mobilvásárlási keret terhére történő felnőtt tartalom és szerencsejáték vásárlását. A korlátozás később tartósan is kérhető.

A gyerekek digitális költéseinél fontos különbséget jelent, hogy az alkalmazáson belüli vásárlások jelentős része kívül esik a mobilszolgáltató közvetlen ellenőrzésén. A Robloxban, Fortnite-ban, a Google Playen vagy az App Store-ban végzett, bankkártyához kötött mikrotranzakciókat például a Telekom közvetlenül nem tudja blokkolni.

- írta a cég, hozzátéve: ha a fizetés a Telekom-számlán keresztül történik, a szülő kérheti a digitális tartalomvásárlás teljes letiltását. Így megakadályozható, hogy az appon belüli költések a havi telefonszámlán jelenjenek meg. A vásárlások jelszóhoz vagy biometrikus azonosításhoz kötése már az operációs rendszerek feladata. Androidon a Google Family Link, iOS-en az Apple Családi megosztás és a Képernyőidő beállításai használhatók erre.

A Telekom álláspontja szerint a szülői kontrollnak az első digitális lépéseknél továbbra is fontos szerepe van, de idővel a tiltások helyett egyre inkább az oktatásra és a közös szabályalkotásra kell helyezni a hangsúlyt. A társaság ezért több edukációs programot is kínál a családoknak. A Domino First és Next csomagokhoz például mesterséges intelligenciával foglalkozó videósorozat kapcsolódik, míg a Hello Szülő platformon képernyőidőről, kiberbiztonságról és digitális nevelésről érhetők el szakértői anyagok.

A Telekom és a Hintalovon Alapítvány közös Családi Digitális Iránytűje pedig abban segíti a családokat, hogy a telefon- és internethasználat szabályait közösen alakítsák ki. A Telekom adatai alapján tehát a saját mobiltelefon már az általános iskola első éveiben megjelenhet, miközben a készülékkel együtt a digitális költések, az online biztonság és a szülői kontroll kérdése is egyre korábban válik családi témává.

Nem a tiltás a hatékony eszköz

A telekommunikációs cégek válaszaiból közös álláspont rajzolódik ki: a technikai korlátozásoknak fontos szerepük lehet, különösen a kisebb gyerekeknél, de a puszta tiltást egyik szolgáltató sem tekinti hosszú távú megoldásnak. A Yettel szerint a szülői felügyelet mellett családi szabályokra és folyamatos párbeszédre van szükség, míg a One Alapítvány 2026-os kutatása szerint a szülők 56,9 százaléka maga sem tartja hatékonynak a puszta tiltást.

A Telekom szintén azt hangsúlyozza, hogy az első digitális lépéseknél szükség van kontrollra, később azonban a tiltás helyett az oktatásra és a szülői kísérésre érdemes helyezni a hangsúlyt. A három szolgáltató megközelítése tehát abban találkozik, hogy a szülői kontroll célja idővel az önállóság kialakítása: a gyerek fokozatosan tanulja meg, hogyan használja biztonságosan a digitális szolgáltatásokat, hogyan kezelje az online költéseket, és hogyan hozzon önálló döntéseket.