Súlyos krízis közeleg Zsiday Viktor szerint: brutálisan pórul járhat, aki most nem figyel a pénzére

A fejlett világban jelentős költségvetési hiányok halmozódtak fel, amelyeket a befektetők egyre kevésbé hajlandóak finanszírozni, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az államadósságok reálértéken történő visszafizetése szinte lehetetlen. Ezt a helyzetet tovább rontja a mesterséges intelligencia térhódítását kísérő masszív beruházási hullám és a tőkepiacokon tapasztalható tömeges részvénykibocsátás, amelyek együttesen folyamatosan apasztják a megtakarítók rendelkezésére álló tőkét.

A forrásigény növekedése önmagában még kezelhető lenne, ha a megtakarítások is bővülnének. A lakosság azonban – nagyrészt a szárnyaló részvénypiacok okozta vagyonhatás miatt – gazdagabbnak érzi magát, így csökken a megtakarítási hajlandósága. Emellett a korábbi évtizedek trendje is megfordult: az ázsiai jegybankok, különösen Kína, már nem amerikai állampapírok vásárlásával egyenlítik ki a globális tőkehiányt. Mivel Kína folyamatosan leépíti amerikai állampapír-kitettségét, az ottani hatalmas megtakarítások a belső piacokon hasznosulnak, aminek eredményeként a fejlett országok saját tartalékai már nem elegendőek a hiányok és a technológiai bumm egyidejű finanszírozására.

Mivel a megtakarítások nem fedezik a beruházásokat, a közgazdasági törvényszerűségeknek megfelelően a reálhozamok emelkedni kezdtek, globális szinten tizenöt éves csúcsra hajtva a tízéves állampapírok hozamát. Ez az emelkedő trend addig tart, amíg ki nem alakul egy új piaci egyensúly. A hozamoknak egészen addig kell nőniük, amíg a magasabb kamatok meg nem növelik a megtakarítási kedvet, vissza nem fogják a technológiai szektor beruházásait, vagy rá nem kényszerítik az államokat a kiadások drasztikus csökkentésére.

Jelenleg azonban semmilyen belső piaci erő nem gátolja a hozamemelkedést. A mesterséges intelligencia által hajtott beruházások kevésbé kamatérzékenyek és főként a részvénypiacra támaszkodnak, így amíg a tőzsdék jól teljesítenek, nem várható lassulás. A magasan ragadt részvényárak ráadásul továbbra is visszatartják a lakossági megtakarításokat. A folyamat várhatóan addig folytatódik, amíg a magas kamatkörnyezet sokkot nem okoz a tőzsdéken vagy az állami költségvetésekben, ami végül elkerülhetetlenül elindítja a következő gazdasági recessziót.