Ez lehet 2025 legbiztonságosabb befektetése, nem késő beszállni: tényleg kaszálhat, aki jól taktikázik?

Mindazon emberek, akik megtakarítással rendelkeznek, méltán tehetik fel maguknak a kérdést 2025-ben: aranyba vagy ingatlanba jobb-e fektetni manapság. Érdemes ilyenkor azon tanakodni, hová érdemes tenni a pénzt, hogy az megőrizze értékét, sőt lehetőleg gyarapodjon is. Két klasszikus befektetési forma, az arany és az ingatlan továbbra is a legnépszerűbb menekülőutak közé tartozik a bizonytalan gazdasági környezetben. De melyik mellett érdemesebb dönteni?

Az arany ismét történelmi csúcsokat dönt, részben a globális geopolitikai feszültségek, részben pedig az inflációs félelmek miatt. A nemesfém előnye, hogy likvid, könnyen mozgatható, és nem függ a magyar belső szabályozási környezettől. Hátránya azonban, hogy nem termel hozamot: nincs bérleti díj, nincs kamat, pusztán az árfolyamnyereségre lehet spekulálni. Emellett az árfolyam ingadozó, így rövid távon akár veszteséget is hozhat.

Mit mondanak a szakértők?

Bence Balázs, a Portfolio befektetési szolgáltatások igazgatója szerint az arany együtt mozgása a dollárral a legerősebb: ha a dollár gyengül, az arany árfolyama emelkedik.

A dollár gyengülése határozottan felfelé hajtotta az aranyat, és amíg a zöldhasú gyengül a főbb devizákkal szemben, ez nem változik

- emelte ki. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai költségvetés tátongó hiánya és a fenntarthatatlan adósságpálya kulcstényezők.

Amíg a befektetők nem látnak esélyt az amerikai költségvetés rendberakására, addig az arany nem tud visszaesni. Az adósságot megtestesítő államkötvényekből egyre több lesz, és ha a jegybank idővel beszáll a vásárlásba, azzal pénzt teremt. A befektetők ezért olyan termékeket keresnek, aminek a mennyisége korlátos – ilyen az arany és a Bitcoin

– tette hozzá.

Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő részvényelemzője szerint az elmúlt két évben az arany árát egyre inkább a jegybankok fizikai aranykereslete határozta meg, elnyomva a korábban meghatározó mozgatórugókat, mint az amerikai reálhozam és a dollár árfolyama.

Itt leginkább azon országok központi bankjaira érdemes gondolni, amelyek nem ápolnak feltétel nélküli jó kapcsolatot a nyugati országokkal, és igyekeznek csökkenteni a dollárkitettségüket. Erre pedig az aranyvásárlás jelenti az egyik legkézenfekvőbb megoldást. Ebben pedig aligha várható fordulat a következő években

- hangsúlyozta Maróti.

A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az arany árfolyamának közelmúltbeli extrém emelkedése miatt nem lenne meglepő egy kisebb-nagyobb korrekció a következő hónapokban.

Az OTP Alapkezelő a Pénzcentrum megkeresésére közölte: az elmúlt másfél évben az arany amerikai dollárban jegyzett ára a duplázás küszöbére ért. Bár hosszú távon az arany gyengébben teljesít a részvénypiacon elérhető hozamokhoz képest, speciális gazdasági körülmények között azonban kiemelkedő eredményt mutathat.

A szakértők szerint a jelenlegi emelkedés fő hajtóerejét a stagflációs félelmek adják, vagyis az a kockázat, hogy a lassuló globális gazdasági növekedés magas inflációval párosul. Az arany recesszió idején menekülőeszközként, inflációs időszakban pedig stabil vásárlóértéket jelentő fedezetként funkcionál. Az OTP Alapkezelő kiemelte: a globális kereskedelmi kapcsolatok gyengülése, a fokozódó geopolitikai feszültségek, valamint a fejlődő országok dollár iránti ellenérzése és ennek következtében felerősödő jegybanki aranyvásárlásai középtávon szintén az aranybefektetéseknek kedveznek.

Az alapkezelő arra is rámutat, hogy az alacsony kamatkörnyezet csökkenti az arany tartásának alternatív költségeit, így a Fed várható kamatcsökkentései újabb lendületet adhatnak a nemesfém árfolyamának.

Ezt érdemes tudni az aranyról

Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere szerint az arannyal kapcsolatban érdemes különválasztani a jegybankok, valamint az intézményi és kisbefektetők motivációit.

A jegybankok oldaláról a Covid-válság óta erősödött az a narratíva, hogy célszerű a devizatartalékokat részben a fejlett piaci devizáktól eltérő eszközökbe, így aranyba csoportosítani. Az orosz-ukrán háború és a dollárelszámolásból való kizárás tovább fokozta ezt a folyamatot, miközben az amerikai politikai bizonytalanság és a költségvetési fegyelem hiánya szintén az arany felé terelte a kevésbé baráti országok jegybankjait.

Az intézményi és kisbefektetőknél eddig kevésbé volt jellemző az aranykitettség, de a laza fiskális és monetáris politikák miatt egyre inkább felértékelődik minden reáleszköz, köztük az arany is

- fogalamzott Mandl, aki szerint a nemesfém értékmegőrző szerepe és inflációval szembeni védelme miatt ismét menedékeszközként jelenik meg a portfóliókban.

Az arany árfolyamát dollárban jegyzik, így elsősorban ebben a devizában drágult. Ha azonban az amerikai valuta tovább gyengül, euróra vagy forintra fedezve lehet vonzóbb az aranytartás. Mindezt rövid távon a geopolitikai kockázatok, hosszabb távon pedig az arany infláció elleni védelmi funkciója befolyásolja

- magyarázta.

Fizikai vagy ETF?

Az arany tehát továbbra is a befektetők egyik legnépszerűbb menedékeszköze, amelyhez többféle módon is hozzá lehet jutni. A klasszikus megoldás a fizikai arany vásárlása: rudak vagy érmék formájában, befektetési aranyként, amely áfamentesen szerezhető be, és kézzelfogható vagyonként válságálló alternatívát jelent. Hátránya ugyanakkor, hogy biztonságos tárolást igényel, és a vételi–eladási ár között jellemzően jelentős árrés van.

Akik inkább rugalmas és könnyen adható–vehető megoldást keresnek, azok számára a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) kínálnak lehetőséget. Ezek az arany árfolyamát követik, így a befektetők egyszerűen, egy részvényhez hasonlóan vásárolhatják meg őket. Előnyük a likviditás és az alacsony tranzakciós költség, ugyanakkor az arany itt nem kézzelfogható formában van jelen, hanem pénzügyi eszközként.

Maróti Ádám kiemelte, hogy stabil gazdasági és politikai környezetben az arany-ETF-ek kényelmesebb és költséghatékonyabb befektetési formát jelentenek, mint a fizikai arany. Ugyanakkor hangsúlyozza: válsághelyzetekben – például háborúk vagy a pénzügyi rendszer megingása idején – a kézzelfogható arany továbbra is kiemelkedően stabil értékmegőrző eszköznek számít.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a fizikai arany otthoni tárolása biztonsági kockázatokat rejt, míg a professzionális tárolási szolgáltatások jellemzően költségesek, ráadásul partnerkockázattal is együtt járnak.

Az OTP Alapkezelő szakértői szerint, ha fizikai aranyról van szó, egy átlagos befektető számára inkább az aranyrudak vásárlása ajánlott. Az érmék ugyanis gyakran külön numizmatikai értéket is hordoznak, amely miatt felárat kell fizetni, ennek pontos megállapítása pedig komoly szaktudást igényel.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a fizikai arany vásárlása magas ügynöki díjakkal, tartása pedig további tárolási és biztosítási költségekkel járhat. Emellett a vételi és eladási ár közötti viszonylag nagy különbség miatt ezek az eszközök inkább hosszabb távú befektetésként érdemesek.

Ezzel szemben az aranyhoz kötött ETF-ek kereskedési költségei jellemzően alacsonyabbak, így rövidebb befektetési időtáv és kisebb befektetett összeg mellett is reális alternatívát kínálnak. Az OTP ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az ETF kiválasztásakor elengedhetetlen a konkrét alap költségszerkezetének, befektetői és banki hátterének megismerése, hiszen jogi és csődkockázati tényezőket is mérlegelni kell.

A tapasztaltabb befektetők számára további lehetőséget jelenthet a határidős kereskedés, ahol alacsony jutalékok és tőkeáttétel mellett lehet részesülni az arany árfolyamának mozgásából.

Az OTP Alapkezelő azt is hozzátette, a globális pénzügyi válság után a befektetők az aranyba menekültek, amikor a jegybankok monetáris lazításba kezdtek, ami jelentősen megemelte az arany árát. Ugyanakkor a hiperinflációs félelmek végül alaptalannak bizonyultak, így a 2011-es csúcsot a termék egészen 2020 nyaráig nem tudta túlszárnyalni.

A szakértők hangsúlyozták: hosszú távon az arany megőrizheti értékét, rövidebb időtávon azonban nem jelent biztos menedéket, különösen akkor, ha a piac már előre beárazta a jövőbeli inflációs sokkokat.

Ingatlan: stabil, de drágán fenntartható

A hazai ingatlanpiac az elmúlt években lassulást mutatott, de az Otthon Start miatt mind a kereslet, mind pedig a kínálat megindult. Az ingatlan értékálló, és a kiadással stabil, folyamatos bevételi forrást nyújthat. Aki most vásárol, annak számolnia kell a magas belépési költségekkel, és azzal is, hogy a piac bizonyos szegmensei (például a kisebb vidéki lakások) kevésbé keresettek.

Jakab Zsolt, a Gránit Alapkezelő ingatlanalapokért felelős portfóliómenedzsere szerint az ingatlanbefektetés hosszú távon kiemelkedően stabil és fizikai alapú lehetőség, amely – az aranyhoz hasonlóan – értéket képvisel, ugyanakkor jellemzően bérleti hozamot is biztosít. A befektetési paletta az irodaházaktól és kereskedelmi parkoktól kezdve a lakóingatlanokig terjed, ám az átlagember számára a lakóingatlanok a legkézzelfoghatóbbak, hiszen benne él, és bérbeadás esetén bevételt is termelhet.

A siker kulcsa a mikro-lokáció és az időzítés. A helyszínválasztás saját használat esetén tágabb, befektetésnél viszont a fizetőképes keresletre koncentrálva érdemes Budapestet és a nagyobb vidéki városokat preferálni. A lakáspiac 2024/25-ben jelentős értéknövekedést mutatott, főként a felszabaduló befektetői keresletnek köszönhetően

- magyarázta.

Jakab Zsolt kiemelte az Otthon Start program hatását is: egyes városrészekben, különösen a budapesti agglomerációban, rövid távon az átlagot meghaladó árnövekedés várható, míg más területeken a program hatása közvetett marad.

Befektetők számára így érdemes óvatosan választani: bár a bérleti díjak rövid távon nyomás alá kerülhetnek, jelentős csökkenésre nem számít, különösen a főváros központi és gazdaságilag kiemelt kerületeiben

- tette hozzá.

Maróti Ádám  szerint egy ingatlanbefektetés várható hozama az előretekintő bérleti hozamból és a lakásárak növekedéséből tevődik össze. Az elmúlt évek dinamikus árnövekedése után azonban a hazai lakáspiacon már viszonylag alacsony, nyomott bérleti hozamokkal találkozhatunk.

A kisebb települések gazdasági és demográfiai kockázatai miatt itt csak szelektíven érdemes befektetni. Budapesten és a nagyvárosokban a bruttó bérleti hozam jelenleg 4-5%, amely az állagmegóvó beruházások és egyéb költségek után nettó 2-3%-ra csökken

- mondta Maróti, aki szerint ezért csak jelentős lakásár-növekedés mellett válik igazán vonzóvá ez az eszközosztály. A hazai piac túlárazottsága miatt a nominális árnövekedés ritkán haladja meg a nominális GDP-növekedést, amit Maróti Ádám jelenleg 6 százalékra becsül, bár rövid távon a keresletélénkítő kormányzati programok – mint az Otthon Start vagy a Lakhatási Tőkeprogram – átmenetileg magasabb áremelkedést is okozhatnak.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindössze 0,3%, ami Európában az egyik legalacsonyabb, így minden keresletélénkítő intézkedés az árak emelkedését támogatja.

Ugyanakkor az Otthon Start 1,5 milliós négyzetméterár plafonja hosszabb távon a piaci szereplőket nagyobb volumenű, olcsóbb tömegtermék típusú projektek indítására ösztönözheti. A program tartóssága ugyanakkor bizonytalan, így az esetleges pozitív hatások - amelyek kizárólag hosszútávon tudnak érvényesülni - még bizonytalanabbak.