Erre kuporgat a legtöbb magyar 2025-ben: nem valami fényes a kép

Az NN Biztosító kutatása rávilágított, hogy a pénzügyi tudatosság viselkedési mintái jelentős bizonytalanságot mutatnak. A túlnyomó többség (78 százalék) igyekszik alaposan megtervezni a kiadásait – ez az attitűd életkorral erősödik, ám meglepő módon minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé jellemző rá a költések tervezése. Pénzügyi vésztartalékot a válaszadók kétharmada – főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportja – képez úgy, hogy minden hónapban félretesz valamekkora összeget.

A válaszadók közel 70 százaléka egyébként konkrét célok mentén spórol, és mindössze 8 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak takarékoskodással. A tudatosságnak az a szintje, amikor már a kiadásainkat is vezetjük, ellenben kevésbé népszerű: csupán a magyarok 16 százaléka rögzíti rendszeresen költségeit.

Óvatos költekezők vagyunk

A kutatás kitért arra is, hogy miként viszonyulunk a pénzünk elköltéséhez, kockáztatásához. A válaszadók közel fele nem szeret kockáztatni, főként az idősebb, 60 év feletti korosztály, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezők tartoznak ide. Mindössze 12 százalék vallotta magát „extrém óvatosnak”, aki minden elköltött forint után lelkiismeretfurdalást érez. Ez a szám jól jelzi, hogy bár óvatosak vagyunk, azért nem vonunk meg magunktól minden örömöt.

A felmérésből az is látszik, hogy a pénzügyi bizonytalanság erősen jelen van: a 18-69 éves korosztály legalább kétötöde tart a pénzügyektől, fél használni a pénzét. Ez a félelem sokakat arra ösztönözhetne, hogy pénzügyi szakértőhöz forduljanak, ám a bizalom ezen a téren is mérsékelt: a válaszadók kevesebb mint fele bízná szakértőre pénzügyeit.

Szabadság, hedonizmus és családi boldogság – ezek számítanak

Az NN Biztosító kutatása vizsgálta az élethez való általános hozzáállásunkat is. Ezek szerint jelentős szerepet kap életünkben a hedonizmus: a magyarok több mint fele hisz abban, hogy egy életünk van, és annak minden percét ki kell élvezni, és csupán 5 százalék utasítja el teljesen ezt a szemléletet. Ez a felfogás az életkorral valamelyest gyengül, de mégis áthatja a mindennapokat. Ezzel szemben azonban a válaszadók 40 százaléka mondta, hogy „borzasztóan érzi magát minden egyes elköltött forint után”.

A kutatásból egyértelműen látszik az életigenlés és a pénzügyi szorongás közötti kettősség a magyar társadalomban. Ezt a frusztrációt azonban tudatos előtakarékoskodással nagyban csökkenthetjük: kis havi szintű lépésekkel sokat tehetünk az egyensúly megtalálásáért

– összegezte az eredményeket Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

56 százalék teljes mértékben, 39 százalék pedig inkább egyetértett azzal az állítással, hogy fontos számára a szabadság és a függetlenség, és mindössze 5 százalék számára teljesen lényegtelen ez a kérdés. Itt egy figyelemreméltó generációs hullámzást tárt fel a kutatás: nem meglepő módon a szabadság és függetlenség iránti igény a legerősebb a legfiatalabb, 18-29 éves korcsoportban (67 százalék), ám ez lecsökken a 40-49 évesek körében (46 százalék), majd a 60 éven felüliek számára ismét kiemelten fontossá válik (59 százalék).

A jövőbeni optimizmusunk mérsékelt: 52 százalék óvatos optimista, míg az abszolút pesszimisták és optimisták tábora egyenlő arányban oszlik meg (24-24 százalék). Ugyanakkor, ha boldogságról van szó, a család- és gyermekcentrikusság dominál: kétharmad szerint az életet a gyermekvállalás teljesíti ki igazán. Emellett kedveljük az állandóságot és a megszokott dolgokat, amit a válaszadók 81 százaléka tart magára jellemzőnek.