Sokan óriási tévhitben élnek az öröklés kapcsán: így a magyar államra szállhat a teljes vagyonuk

Nem állnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rendelkezésére adatok arról, hogy milyen értékű vagyonelemeket, tartozásokat örökölt tavaly a magyar állam olyan állampolgárok után, akik törvényes örökös nélkül hunytak el, vagy az arra jogosultak mind visszautasították az öröklést. A Pénzcentrum kérdésére csupán annyit közöltek: a hagyatéki ügyek száma napról napra változik, így megfelelő adatszolgáltatás az öröklés beálltának folyamatosságára tekintettel nem is készíthető.

Iratkezelő rendszerük adatai szerint az megállapítható, hogy 2024.01.01 - 2024.12.31 között 9353 hagyatéki eljárás indult. "Fontos azonban kiemelni, hogy ezek nem mind a Magyar Állam öröklésének megállapításával zárultak" - tették hozzá.

Továbbá azt is írták, az MNV Zrt. az öröklés útján állami tulajdonba került vagyonelemek és kötelezettségek nyilvántartásba vételét az általános nyilvántartásba vételi szabályok alapján végzi.

Társaságunknak nincsen jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy az öröklés útján állami tulajdonba került vagyonelemeket külön, öröklési jogcímenként nyilvántartsa

- tették hozzá. Emellett arra is emlékeztettek, hogy 2022. januárjától egészen tavaly december 31-éig a magyar államot törvényes öröklés esetén a Magyar Államot képviselő Maradványvagyon-hasznosító Zrt. képviselte, ám ez idén január elsejével jogutód nélkül megszűnt, és ismét az MNV Zrt. lett az illetékes az ilyen ügyekben.

Tájékoztatjuk, hogy a fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jelenleg is folyamatban van az MVH és Társaságunk nyilvántartásának egyesítése, a vagyonelemek nyilvántartási rendezése. Figyelemmel arra, hogy az MNV Zrt. nem csak hagyatéki közjegyzői eljárásokban vesz részt, azonban belső nyilvántartó rendszerünk minden közjegyzői eljárást tartalmaz, így a Magyar Állam tényleges törvényes öröklésével végződő hagyatéki ügyekről külön nyilvántartást nem vezettünk. A Magyar Állam részvételével lefolytatott eljárások közül ugyanis több esetben megállapítást nyer vagy az alap, vagy a megismételt hagyatéki eljárásban, hogy van más ismert törvényes örökös

- közölték. Azt is leszögezték, hogy a törvényes öröklés útján megszerzett vagyonelemek vonatkozásában elmondható, hogy az MNV Zrt a Ptk. rendelkezései szerint jár el a Vtv. vagyongazdálkodási szabályainak figyelembevételével.

Fentiekre tekintettel a végrehajtási eljárásokkal nem érintett vagyonelemeket Társaságunk a Vtv. 42/I. § bekezdése szerint megkísérli értékesíteni, majd a befolyt bevétellel, csakúgy, mint a beszedett egyéb hagyatéki vagyonelemekkel a Ptk. 7:94-7:96. § bekezdése szerint számol el a hagyatéki hitelezőkkel

- fogalmazott az MNV. Kiemelték, hogy a hagyatéki tartozásokért való felelősség az állam öröklése esetén is a Ptk. 7:96. §- a szerint alakul, azaz az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek, így ha a hagyatéki vagyon értékesítése sikertelen marad, és a hagyatékból más bevétel nem származik, úgy a hagyatéki tartozások kifizetésére nincs lehetőség, akárcsak abban az esetben, ahol tényleges vagyonelem nem áll rendelkezésre (pl.: csekély összegű bankszámlakövetelés).

Előbb a temetést rendezik, aztán a hiteleket - ha van miből

Az állam által örökölt vagyonelemekre vonatkozó szabályok kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Pénzcentrum kérdésére kifejtette: amikor valaki örököl, akkor nemcsak a pozitív vagyonelemeket, hanem az elhunyt tartozásait is megörökli. Az örökös azonban csak az öröksége értékéig fele a tartozásokért.

Amennyiben a magyar állam örököl az elhunyt után, ugyanúgy megörökli a tartozásokat is (ha vannak), mint bárki más, és az örökség erejéig felel azok kifizetéséért. Jó tudni azonban, hogy az adósságokat csoportokba rangsorolják. Mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség értéke. A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését

- emelték ki.

Sokan végrendelkeznek, de a digitális dolgainkról megfeledkezünk

A végrendelkezés kapcsán egyre tudatosabbak a magyarok, legalábbis kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt közölte, összességében a közjegyzők azt tapasztalják, hogy az elmúlt évtizedben az állampolgárok jogi tudatossága fejlődött, és nőtt a jogászokba vetett bizalom. A közjegyzők által készített okiratok száma számottevően emelkedett, például kétszer annyian fordulnak szakemberhez végrendelet készítése miatt, mint tíz éve.

Manapság már nem csak a fizikai, kézzelfogható javainkra kell gondolni, ha végrendelkezünk, hanem bizony a digitális vagyonunkra is. A MOKK ennek kapcsán kiemelte, hogy a digitális javakkal, például kriptopénzekkel vagy közösségimédia-profilokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb nehézség, hogy míg egy fizikai vagyontárgy, például egy családi ház vagy egy autó nyilván van tartva, ugyanezt a digitális javakról nem feltétlenül tudjuk elmondani.

Mivel a kriptodevizát nem tartják nyilván egy központban, mint például a bankszámlánk adatait a bankban, ezért kizárólag rajtunk múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halálunk után, vagy egyáltalán tudomást szereznek-e róla. Gondot jelent viszont, ha a kriptotárcához tartozó felhasználói kódhoz és a titkos jelszóhoz a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér, mert bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. Célszerű ezért a kriptopénzekről kimutatást is vezetni, és erről utalást tenni a végrendeletünkben.  Így anélkül lehet megállapítani a vagyon értékét, hogy a tárca megnyitásához szükséges kódokhoz bárki hozzáférne. A kódokat pedig lezárva, közjegyzői vagy ügyvédi letétbe érdemes helyezni, azzal, hogy csak a tényleges örökös férhet hozzá a hagyatékátadó végzés bemutatásával. Óriási jelentősége van tehát, hogy aki kriptopénzt tart nyilván, tudatosan rendezze el a vagyona sorsát

- magyarázta a MOKK. A közösségi médiás profilok kapcsán pedig megjegyezték, hogy a világ vezető technológiai cégei, mint a Google vagy a Meta eltérően szabályozzák, mi lesz a digitális profilunk sorsa a halálunk után. Szinte mindegyik cég törli a profilt, ha még életünkben másképp nem rendelkezünk, és hozzátartozóink a megfelelő dokumentumok, például a halotti anyakönyvi kivonat vagy a hagyatékátadó végzés bemutatásával ezt kérik.

Emellett egyes szolgáltatók arra is lehetőséget biztosítanak, hogy még életünk során megadjunk egy hozzátartozót, aki halálunk esetén rendelkezhet a fiókkal kapcsolatban. De az, hogy mit tehet meg a profillal, már cégenként eltérő

 - emelték ki. A Facebookon megadhatunk valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halálunk után kezelheti a fiókot. Ez ugyanakkor nem jelent teljes körű jogot a fiók kezeléséhez. Csak néhány tevékenység engedélyezett, például elhelyezhet az emlékoldal tetején egy tájékoztató üzenetet a gyászszertartással kapcsolatban. Frissítheti a profilképet és a borítóképet, de nem jelentkezhet be a profilunkba, és nem férhet hozzá személyes üzeneteinkhez sem.

Más utat választott a Google, amely lehetőséget ad arra is, hogy az inaktív fiók kezelőben megadjuk, hogy ha bizonyos ideig nem lépünk be a fiókba – a levelezésünkbe vagy bármelyik másik Google-alkalmazásba –, akkor kit kell értesítenie, és milyen adatokat oszthat meg vele. Akár leveleinkhez vagy a Drive mappánkhoz is hozzáférhet egy rokon vagy barát, ha erre felhatalmazást adtunk.

Erre figyeljen, aki valamilyen szervezetre hagyná vagyonát

Megkérdeztük azt is, tapasztalataik szerint mennyire gyakori, hogy valaki a végrendeletében hagyja vagyonát valamilyen állami, vagy civil szervezetre. A kamara ennek kapcsán kiemelte, hogy örökös alapvetően természetes személy és jogi személy egyaránt lehet. Szervezetek örökösi minőségét a jogi személyiség alapozza meg. 

Amennyiben az örökhagyó a végrendeletben a jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységét nevezte meg örökösként, az illető jogi személy minősül végrendeleti örökösnek. Az pedig, hogy a végrendeleti juttatás a rendeltetését betölti-e, az örökhagyó célja szerint eljut-e a szervezeti egységhez, az örökös felelőssége. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy a végrendeletben foglalt rendelkezések teljesüljenek, vagyis azok örököljenek az elhunyt után, akiket a végintézkedésében megnevezett, a végrendeletnek érvényesnek kell lennie

- húzták alá. Érvényes végrendeletet akár saját kezűleg, otthon is lehet írni. Azonban a végrendeletnek szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Ezért aki biztosítani szeretné, hogy a végrendelete érvényes legyen, érdemes közjegyzőhöz fordulnia. A közjegyző által készített végrendelet előnye továbbá, hogy annak tényét a közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla.

Erre figyeljen, aki végrendelkezik

Ha valaki nem szeretné szakértő segítségét igénybe venni, annak rengeteg dologra kell figyelnie a végakarat elkészítésekor. Például a házilag készített végrendelet esetén tanúk nélkül csak akkor érvényes a dokumentum, ha azt az örökhagyó elejétől a végéig saját kezűleg írja és aláírja. Ha géppel vagy más személy által készül, két tanúnak kell igazolnia, hogy az aláíró előttük írta alá vagy ismerte el saját aláírásának az okiratot.

A tanúk nevét és lakóhelyét (vagy tartózkodási helyét) olvashatóan fel kell tüntetni, és nekik is alá kell írniuk a dokumentumot. Fontos ügyelni a tanúk megválasztására, mert ha a végrendeletben juttatást kapnak, az csak akkor érvényes, ha az adott részt az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy ha rajtuk kívül még két tanú közreműködött.

Többoldalas végrendelet esetén az oldalakat számozni kell, valamint minden lapot az örökhagyónak és a tanúknak is alá kell írniuk, és fel kell tüntetni a dokumentum készítésének dátumát.

A végrendeletnek egyértelműen tartalmaznia kell az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezéseket, és külsőleg is igazolhatóan tőle kell származnia. Mivel a vagyoni helyzet idővel változhat, a végrendeletet szükség szerint frissíteni kell, és a korábbi verziókat pedig érvényteleníteni (pl. összetépnivagy elégetni), hogy elkerüljük az ellentmondó dokumentumok miatti hagyatéki vitákat.

A leggyakoribb hibák közé tartozik a formai követelmények elmulasztása, például az oldalak aláírásának vagy számozásának hiánya. Tartalmi problémák is előfordulhatnak, például ha nem egyértelmű, kire vonatkozik a juttatás (például csak keresztnevet említenek, de az örökhagyónak több ilyen nevű ismerőse van). Gyakori hiba az is, ha egy tanú olyan örökséget hitelesít, amely neki magának van szánva.

Címlapkép: Vajda János, MTI/MTVA