Már szavaztak is a kötelező szűrővizsgálatok bevezetéséről: nem lehet vitatni az eredményt

A Prémium Egészségpénztár legfrissebb kutatása, melyet stratégiai partnerével, az NN Biztosítóval együtt állított össze, arra világít rá, hogy a kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka nem dohányzik, kétharmaduk nem iszik alkoholt, minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, több mint 40 százalékuk sportol, emellett többségük rendszeresen méri a vérnyomását, jár laborvizsgálatokra és igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is.

Ezek a számok mindenképpen arra utalnak, hogy jóval többet törődnek az egészségükkel, mint egy átlagos magyar állampolgár. Hiszen Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából pedig rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk.

Tovább élünk, mint gondolnánk

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartammal kapcsolatosan született, melyet a férfiak és a nők is jelentősen alulbecsültek. A 45 évnél fiatalabbak 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat. Ha azt hinnénk, hogy ez jó eredmény számít, tévedünk, hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre.

Legyenek kötelező szűrővizsgálatok?

A férfiak és a nők közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák. Teljes elutasításról csak a férfiak 10 és a nők 14%-a nyilatkozott. A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek azokkal szemben, akik nem veszik őket igénybe.

Bár a pozitív motivációt az emberek kifejezetten fontosnak tartják (a férfiak háromnegyede, a nők kétharmada), érdekes, hogy a pénzügyi előnyöket (például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények) a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat (sorban előrekerülés, kiemelt szolgáltatások).

Az egyén felelőssége a legnagyobb

Az emberek a világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az egészségük iránti felelősségről. Míg az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában. A távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. A kutatás egyik központi kérdése is erre vonatkozott: kinek a feladata az egészségmegőrzés?

A Pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: egyén (53%), állam (35%), munkáltató (8%), család (6%). Talán nem meglepő, hogy a nők, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyénnek, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. A férfiak szerint állami gondoskodás részesedése markánsabb (38%), a nőknél ez csak 32%.

Bár a kérdőívet kitöltő több, mint 13 ezer pénztártag közül minden második embert számára fontos szempont a munkahelyválasztás során, hogy a munkáltató kínál-e egészségügyi jellegű juttatásokat (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, életbiztosítás), mégis, a kapott válaszok szerint a munkáltató felelősségét kisebbnek értékelik.