Van mit a tejbe aprítani: átlagosan 4,1 milliárd a magyar felső tízezer vagyona

Ennek a családonként átlagosan mintegy 4,1 milliárd forintos összvagyonnak közel a felét (48 százalékát) teszi ki a cégtulajdon és 24 százalékát a magántulajdonú ingatlan. További 16 százalékát itthon, 12 százalékát pedig külföldön kezelik. Az elmúlt három év kihívásai – így elsősorban a recesszió, a háborús konfliktusok, az energiaválság és a dráguló finanszírozás – ellenére a legvagyonosabb családok mintegy 40 százalékkal gazdagodtak. Nemzetgazdaságilag is jelentős szegmensről van szó, amely ma több súlyos problémával is küzd, amit a hazai pénzügyi rendszer nem tud megfelelő komplexitással kezelni.

Egyre égetőbb kérdés a hazai családi tulajdonú közép- és nagyvállalkozásoknál a generációváltás, másrészt a felső tízezer megtakarításait a fejlett piacokhoz képest túlzottan alacsony kockázatvállalás jellemzi.  “Emiatt az elmúlt öt évben a tízezer legvagyonosabb család átlagosan 150 millió forint hozamtól esett el“ - hangzott el a családi vagyonkezeléssel foglalkozó APELSO csoport mai sajtótájékoztatóján.

A felső tízezer birtokolja a hazai cégérték 50 százalékát

A felső tízezer család döntően családi vállalkozásból szerezte a vagyonát: ez a szegmens birtokolja a hazai cégérték 50 százalékát. Mivel Magyarországon mintegy kétezer családi tulajdonú közép- és nagyvállalkozás többségi tulajdonosa múlt el 55 éves, néhány éven belül nemzetgazdasági szempontból is égető kérdéssé válik a generációváltás. Ezek a cégek ugyanis összesen mintegy 120 ezer főt foglalkoztatnak, és együttesen 6 381 milliárd forintos nettó árbevételt és 751 milliárd forintos adózott eredményt produkálnak. A főbb kockázatokat e cégek szempontjából jellemzően a cégvezető, tulajdonos hirtelen halála, a családi vagyon szétaprózódásának veszélye és a likvidítási zavarok jelentik.

A leggazdagabbak sem elég bátrak – családonként átlagosan 150 millió forint hozam maradt el

A legvagyonosabb családok számára a másik fő kihívást a likvid befektetések esetében látható – a fejlett piacokhoz képest túlságosan alacsony – kockázatvállalás jelenti. A hazai felső tízezer likvid befektetéseit megvizsgálva szembetűnő a kockázatosabb, elsősorban alternatív eszközök meglepően alacsony szintje: míg itthon ezek aránya az összes befektetés csupán mintegy 6 százalékát teszi ki, addig például az Egyesült Államokban az 52 százalékot is elérik.

Az alacsony kockázatvállalást jelentős részben különböző eszközosztályok (például a kockázati tőke vagy a fejlesztő ingatlanalapok) hiánya okozza itthon, ami diverzifikációs problémához vezet, és összességében jelentősen csökkenheti az elérhető reálhozam nagyságát. Emiatt cégcsoport számításai szerint egy-egy család az elmúlt öt évben összesen mintegy 150 millió forinttal kevesebb hozamot érhetett el likvid befektetésein, ami az összes családra vetítve hozzávetőlegesen 1500 milliárd forintot jelent öt év alatt.