Egyre több magyar dolgozik külföldön: a közmunkások száma ismét csökkent

2022. március–májusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 99 ezer fővel több, 4 millió 693 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 585 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,2% volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fős növekedéssel 2 millió 428 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,7%-ra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 65 ezerrel, 2 millió 157 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,8%-ra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 265 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 26,9%-ra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 88,3%-ra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,6 százalékponttal, 64,9%-ra emelkedett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ők lehetnek most a munkaerőhiány nagy nyertesei: a cégek szabályosan kapkodnak utánuk

A diplomástól a betanított munkásig szinte minden rétegből kerültek emberek olyan csapdahelyzetbe, amelyből már önerejükből nem tudtak kilépni.

A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt - kommentűlta az adatokat Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, hozzátéve: Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott - jelentős akadály látszik a 4.7 millió fős szint fölé bővülés előtt.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő iránti kereslet szintjére, de további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban - közölték. Várakozásuk szerint idén 3.1% lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. A munkaerőpiaci adatokból kiindulva azonban az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában, amennyiben megközelítőleg sikerül eltalálni a neutrális kamatszintet és nem esnek túlzott szigorba a jegybankok - közölték.

Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából. A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, csak kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt

- véli a szakértő.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság járvány utáni újraindulása, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. Ebben az elsődleges munkaerőpiacnak volt kiemelkedő szerepe. Emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, de még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet. Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést okozott, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalóknak.

A koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, ami támogatja a bérdinamikát. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai munkaerőpiac egyelőre ellenálló az orosz-ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben. A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálat problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot - összegezte az elemző.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok tovább erősödő munkaerőpiaci folyamatokra utalnak. Legutóbb 2019 végén, 2020 elején volt ilyen alacsony az állástalanok aránya Magyarországon. Az elmúlt hónapok tendenciája azt jelzi, hogy hosszabb távon úgy tudott mérséklődni az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatotti létszám. Vagyis bővült az aktívak csoportja.

Munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2022 májusában 169 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5% volt. A 2022. március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 165 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,4%-ot tett ki.

2022. március–májusban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 33 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,6%-ra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 72 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 3,2%-ra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 29 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal, 9,9%-ra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,6%-a közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 2,9%-ra csökkent, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott: 3,1%-ot tett ki.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,9 hónap volt, a munkanélküliek 35,9%-a legalább egy éve keresett állást.

Az előző év azonos időszakához képest 2022. május végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 14,7%-kal, 234 ezer főre csökkent.