Előkelő toplista elején Magyarország: ez lehet a jövő slágerbefektetése?

Magyarország a korábbi 44-ről idén a 37. helyre lépett előre az EY kétévente megjelenő, az országok vonzerejét a megújuló energia alkalmazása szempontjából értékelő listáján. A kelet-európai régióból egyedül hazánk és Lengyelország került be a legvonzóbb negyven ország közé. A nemzetközi jelentés szerint a magyar piac folyamatosan növekszik, amiben a napelemes rendszerek elterjedésének is komoly szerepe van.

Magyarország 2020-ra el is érte a korábban kitűzött célt, és a megújuló energiaforrások mostanra már az áramtermelés 14 százalékát biztosítják. A legutóbbi, állami támogatással indított napelemes program jelentős túljelentkezéssel zárult, így éves szinten 390 GWh energiatermelésre kötöttek szerződést.

A lakossági napelemes pályázatok hatalmas sikere Magyarországon minden szereplőt arra ösztönöz, hogy más területen is alkalmazzák a megújuló energiaforrások támogatását. Hazánk kifejezetten jól teljesít a régióban, ám az uniós célok eléréséhez az ágazat további támogatásokat igényel.

– hangsúlyozta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.

Kelet-Európa is komoly lépéseket tett, hogy elérje a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A régió különböző piacai számára ugyanakkor jelentős feladat a megújuló energiatermelésre való átállás, amit geopolitikai akadályok is hátráltathatnak.

Európa célkitűzése, miszerint az üvegházhatást okozó gázkibocsátását 2030-ra az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni nehézséget jelent azoknak a gazdaságoknak, amelyek jelentős mértékben függenek a szénalapú energiatermeléstől. A karbonsemleges gazdaságra való áttérés érdekében uniós és kormányzati források egyaránt elengedhetetlenek a hálózatok fejlesztéséhez, illetve a technológiai és pénzügyi eszközök megteremtéséhez.

A megújuló energia térnyerésére már elkezdett megérni a világpiac, azonban az iparági szereplőknek továbbra is fejleszteniük kell az elosztórendszereik infrastruktúráját, hogy lehetővé tegyék a zökkenőmentes átállást. A hálózatokra a következő évtizedben 50 százalékkal többet kellene költeni a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ahhoz, hogy a globálisan teljesítsék a fenntarthatósági célokat.