Hová teszik a pénzüket a magyarok? Miért emelkedett ilyen mértékben a tartós befektetési számlák száma? És melyik befektetési formák a legnépszerűbbek? Mutatjuk!
Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban.
Három nyugdíjcélú megtakarítást lehet igénybe venni Magyarországon: havi átlagban az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 3 ezer forintot, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) tulajdonosai 37 500 forintot, a nyugdíjbiztosítással takarékoskodók pedig 20 600 forintot tesznek félre. Mindhárom megtakarítást évi 20 százalékos adójóváírással támogatja az állam, amit a befizetések arányában lehet igénybe venni, és 100-130 ezer forintot is jelenthet évente.
- mondta el Sipos Csaba, a Nyugdijbiztositas.com vezető pénzügyi tervezője. Az idei év végére a nyugdíjbiztosítások száma elérheti a 250 ezret, miközben az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma már túllépte az 1,15 milliót. A nyugdíjszakértő szerint az adó-visszatérítés sikeres ösztönzőnek bizonyult, ezt mutatja a megtakarítók számának rohamos növekedése is.
Közel négy év alatt összeállt egy 3000 fős országos minta, amiből kirajzolódik, milyen is egy átlagos magyar megtakarító. Az adatbázisból infografika készült, amelyből kiderül:
Megyei bontásban Baranya vezeti a listát 24 753 forinttal, amit Zala és Hajdú-Bihar megye követ, és Budapest csak ötödikként következik. A sereghajtók között Vas, Békés, illetve Somogy megyét találjuk havi 17 ezer forint körüli átlagokkal. Az igazságosabb rangsorolás miatt érdemes azonban azt is megnézni, hogy a megyei átlagos megtakarítás hány százalékát teszi ki a helyi átlagbéreknek, és a sorrend rögtön megváltozik.
Az abszolút rangsorban ötödik főváros az utolsó helyre csúszik a második összesítésben: hiába tesznek félre Budapesten havi átlagban 22 120 forintot, ha itt az átlagbérek egyébként jóval magasabbak, mint az ország többi részén. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Baranya megye vezeti az erőn felüli megtakarítók listáját: az átlagbérekhez képest itt tesznek félre a legnagyobb arányban a nyugdíjukra.
A Nyugdijbiztositas.com statisztikái szerint nem törvényszerű, hogy a magasabb átlagbér mellé magasabb megtakarítás is társuljon. Havi 20 ezer forint jelenleg a lélektani határ, ám ez sokaknak kevésnek fog bizonyulni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- hívja fel a figyelmet a szakértő. Havi 20 ezer forint ugyan elég lehet az átlagbérből élőknek, de egy jól kereső vállalkozónak ez szinte biztosan kevés lesz az életszínvonalának fenntartásához.
A havi 20 ezer forintot ráadásul nagyon sokféle módon be lehet fektetni. Nagyjából 160 megtakarítási termék érhető el Magyarországon, abból 60-65 nyugdíjbiztosítás, és ezeknek a konstrukcióknak az eredményessége közel sem egyforma. Húszéves távon például 4-5 millió forint különbség is lehet a lejárati összegekben az egyes megoldási lehetőségek között.
A privát nyugdíjtőke jelentősége felértékelődhet a következő évtizedekben. Az öregségi nyugdíjak jelenleg csak a megyei átlagbérek 58-80 százalékát érik el, és ez az arány várhatóan csak romlani fog a közismert demográfiai krízis miatt. Szerencsére a magyarok körében évről évre ismertebb ez a probléma.
- emeli ki a nyugdíjszakértő, aki ezt előrelépésnek látja. Az évi akár 130 ezer forintos adójóváírásról viszont még így is lemaradt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők egyharmada az előző években, ami egyértelműen a kellő tájékoztatás hiányát mutatja, és ez részben a biztosítási szakma felelőssége.








