Brutális hozamok Magyarországon, pedig nem is piramisjáték

A korábbi évekhez hasonlóan 2016 sem kedvezett a bankbetétekkel megtakarítóknak, sőt, a jegybanki alapkamat csökkenése miatt a tovább csökkent a hozamkörnyezet. Persze volt menekülőút, utánajártunk, mibe volt érdemes tenni a pénzünket idén.

Bankbetét

A bankbetétek kamatai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkenése miatt tovább esett, egészen májusig. A bankbetétek átlagkamata (MNB adatok alapján) hasonló ívet írt le, májusig esést mutatott az adatsor, de ekkor fél százalék körül stabilizálódott, azóta pedig nem történt jelentős változás.

A fél százalékos kamatszintnek köszönhetően viszont nem volt a legvonzóbb megtakarítási forma a bankbetét, persze a lakosság még így is jelentős összegeket tartott betétben. Leginkább a rövidtávú megtakarításra és a vésztartalékokra érdemes betétet lekötni.

Állampapírok

Az állampapírok már magasabb kamatokkal kecsegtettek, a legtöbb szolgáltatónál már megéri ezt választani a betét helyett rövidtávra is. Ha állampapír vásárlásával szeretnénk ezt megoldani, akkor Féléves vagy Kamatozó Kincstárjegyet érdemes vásárolnunk, ezek 2 százalékos, vagy ennél magasabb hozammal is kecsegtetnek, ami többszöröse a bankbetétnek. Lehetőségünk van egyébként Kincstári Takarékjegyet venni, amit a posta kirendeltségein tehetünk meg és hasonló, 2 és 3 százalék közötti kamatot adnak.

Hosszabb távra is jó megoldás lehet az állampapír vásárlás, a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények egyaránt jól hoztak a konyhára. Futamidőtől függően, átlagosan 3 százalékos éves hozammal számolhattunk, ha ilyet vásároltunk.

Befektetési alapok

A befektetési alapok többségét eleve hosszabb távra érdemes vásárolni, ezek többségénél tőkekockázattal is számolni kell, vagyis benne van a pakliban, hogy kevesebb pénzt veszünk ki, mint amennyit befektettünk. Az alapok egy éves teljesítményéből nem feltétlenül érdemes kiindulni (a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre), de néhány következtetést így is le tudunk vonni. A pénzpiaci (és likviditási) alapokat eleve rövidtávra ajánlják, azonban idén az alacsony hozamkörnyezet miatt nem tudtak kiemelkedő teljesítményt nyújtani, jellemzően 1 százalék alatt hoztak.

A kötvényalapoknál már más volt a helyzet, a hazai kötvényeket vásároló alapok ugyanis sokkal jobban teljesítettek a betéteknél.

Ennél változatosabb volt a vegyes alapok teljesítménye. Nem volt ritka a negatív hozam, de több befektetés is 10 százalék felett hozott a konyhára. Jól teljesítettek a hazai részvényalapok, de az USA-ba vagy Nyugat-Európába fektető alapok is szépen gyarapodtak.

Érdemes említést tenni az ingatlan alapokról, amelyek új szereplőként jelentek meg, és egyre többen keresik őket hazánkban is. A múltbeli teljesítménye viszont nem érdemes alapozni, ugyanis az ingatlan alapok hozamát az ingatlanpiac helyzete határozza meg leginkább.

Részvények

Kevesen vannak, akik a kifejezetten kockázatos részvény-befektetéseket választják, azonban még mindig vannak, akik erre esküdnek.

Persze nemcsak magyar részvények teljesítettek jól:

• az amerikai S&P 500 index közel 11 százalékot,

• a londoni tőzsde meghatározó indexe, az FTSE 100 13 százalékot,

• a német DAX pedig közel 7 százalékot

hozott idén. Ebből látható, hogy nem feltétlenül jobb részvénybe tenni a megtakarított pénzünket, azonban egy kis részét érdemes lehet részvényekbe fektetni, feltéve, ha nem a vésztartalékunkat tesszük így kockára.