Ezt biztos nem tudtad az MNB-ről: mi volt előtte?

A XIX. század elején Magyarország az Osztrák Birodalom része volt, így a jegybanki feladatokat az 1816-ban létrejött Osztrák Nemzeti Bank látta el, majd 1878-tól a dualista elveken alapuló Osztrák-Magyar Bank vette át. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a magyar kormány átmenetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta a jegybanki teendők végzést - derül ki az MNB történelmi visszatekintéséből.

A Monarchia felbomlásával az osztrákokkal közös jegybank megszűnt és az 1921-ben alapított Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át a feladatokat.

Az új központi intézet feladata volt megszilárdítani az ingataggá vált korona árfolyamát, majd később bevezették a pengőt. A jegybankhoz került az állami számlák vezetése, az államadósság kezelése és a devizatartalék felügyelete. Az 1929-es gazdasági válság kirobbanása után a devizagazdálkodás is az MNB hatáskörébe került, egészen a 90-es évek elejéig.

A második világháború alatt, illetve után a jegybanknak a hiperinflációval kellett megküzdenie, amely a világtörténelem legnagyobb mértékű pénzvesztése volt. Ennek nyomán 1946-ban került bevezetésre az új, stabil fizetőeszköz, a forint. Az államosítás nemcsak a kereskedelmi bankokat érte utol 1947-ben, hanem az MNB is állami kézbe került.

Az államszocializmus évei alatt a bankok gyakorlatilag a jegybank fiókjaiként üzemeltek, vagyis egyszintű bankrendszer jött létre a kereskedelmi bankok MNB alá vonásával. A kétszintű bankrendszer 1987-ben állt vissza Magyarországon, majd 1991-ben állították vissza a jegybank függetlenségét.

A 2001-es jegybanktörvény értelmében az MNB a kormánnyal egyetértésben dönt az árfolyamrendszerről, és 2008 óta a forint euróhoz képest meghatározott árfolyama szabadon lebeg. 2013-tól a jegybank vette át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköreit is, ezzel egy központi ellenőrző szervet kialakítva.